Budapesti tudósítónktól
Miközben a Magyar Országgyűlés felsőházi termében kormányfők, kormányfő-helyettesek és külügyminiszterek részvételével Duna-csúcstalálkozó zajlott tegnap Budapesten, addig Magyar Tudományos Akadémia székházában úgynevezett közreműködői konferenciát tartottak a Duna-stratégia megalkotásában érdekelt civil szervezetek, tartományok, városok, önkormányzatok képviselői. Az előbbit a magyar kormány, utóbbit pedig az Európai Bizottság szervezte.
A Duna-csúcs tehát politikai rendezvény volt, amelyen a legfelsőbb szintű politikai döntéshozók vettek részt, míg a kétnapos konferencia lényegében a nagyon széles társadalmi mozgósítás eszköze. „A kettő együtt segít felépíteni a Duna Régió Stratégiát” – hangsúlyozta a csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón Balázs Péter magyar külügyminiszter.
Az Európai Tanács, az EU kormányfőinek értekezlete tavaly nyáron hagyta jóvá a Duna-stratégia létrehozását. Ez az EU második makrorégió-stratégiája a Balti-tengeri Stratégia után. Az Európai Bizottság kapta feladatul a stratégia kidolgozását. A dokumentum kidolgozásában az EU Duna menti országai vesznek részt. Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária mellett a projekthez csatlakozott Szlovénia és Csehország is. Az említett nyolc állam tegnap elfogadta a Budapesti Nyilatkozatot, amely kimondja, hogy az aláírók a Duna-stratégia megalkotása révén szeretnék erősíteni az együttműködést és megértést a Duna-régió országai és állampolgárai között a piacok uniós keretek közötti integrálása, valamint a határokon átnyúló, régióközi és nemzetközi együttműködés révén. A nyilatkozathoz csatlakozhatnak a nem uniós Duna menti országok is, melyek képviselői ugyancsak jelen voltak a Duna-csúcson: Horvátország, Szerbia, Ukrajna és Moldávia, valamint Bosznia-Hercegovina és Montenegró, amelyek ugyan nem a Duna mentén fekszenek, de szeretnének részt venni ebben az együttműködési formában.
A Duna-stratégiában – Balázs Péter elmondása szerint – megkerülhetetlen téma lesz a közlekedés kérdése. A belvízi közlekedés mellett ide tartoznak majd az olyan projektek, mint a Duna völgyében húzódó vasútépítési, autópálya-építési, hídépítési munkálatok. „Kihívást jelent a Duna-völgyi környezetvédelem, vízgazdálkodás, víztisztaság kérdésköreinek megfogalmazása” – hangsúlyozta a magyar külügyér, majd hozzátette: a második legnagyobb európai folyó több más együttműködési területet is kínál: a turizmus, az élelmiszer-biztonság, a demográfia, a klímaváltozás számos olyan kérdést vet fel, melyet a régió országai közösen sokkal nagyobb hatékonysággal válaszolhatnak meg. A Duna-stratégia kulcselemei lesznek majd az olyan stratégiai területek is, mint az energia, a szakképzés és innováció, a művészeti és kulturális tevékenységek, a sport, a munkaügy, az egészségügyi és szociális kérdések is. A nyilatkozat aláírói elkötelezték magukat egy vonzó, biztonságos és jólétben élő Duna-régió létrehozása mellett, a közös értékek, alapelvek és alapvető célok mentén.
A Duna-csúcson részt vett az EU új regionális biztosa, Johannes Hahn is. Szerbiát a találkozón Božidar Đelić kormányalelnök képviselte, aki javasolta, hogy a Duna-stratégia projektjeinek finanszírozása érdekében az érdekeltek hívjanak össze egy adományozói konferenciát, amelyen a stratégiában érintett országok felmérhetik, milyen anyagi forrásokra számíthatnak. A szerb miniszterelnök-helyettes meglátása szerint a készülő dokumentumba az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartását is bele kell foglalni.
A Duna-stratégiához kapcsolódik az a találkozó is, amelyen a magyar házelnök, Katona Béla és a vajdasági képviselőház elnöke, Egeresi Sándor vett részt. A magyar parlament elnöke támogatásáról biztosította Egeresi Sándor javaslatát, amelynek értelmében a Duna menti országok és régiók parlamenti elnökeinek csúcstalálkozóját 2010 októberében Újvidéken tarthatnák meg.
