Budapesti tudósítónktól
Hétfőn és kedden Budapest két háromoldalú és egy négyoldalú külügyminiszteri találkozónak adott otthont. Hétfőn a magyar, a görög és a szerb külügyérek találkozóját követően Balázs Péter magyar, Dimitrisz Droutszasz görög, Gordan Jandroković horvát és Vuk Jeremić szerb külügyminiszter közös munkavacsorát tartott. Tegnap zajlott le a második hármas találkozó, amelyen a magyar mellett a szerb és a horvát fél vett részt.
„Magyarország, Szerbia és Horvátország közös törekvése, hogy az egész nyugat-balkáni régió uniós integrációs folyamatait nagyon konkrét intézkedések révén előmozdítsa” – szögezte le Balázs Péter a tegnapi trilaterális összejövetelt követő sajtótájékoztatón. Ilyen konkrét intézkedés a Duna-stratégiával kapcsolatos törekvések összehangolása annak érdekében, hogy a három ország közösen léphessen fel eme EU-s stratégia megvalósítása során. A magyar külügyminiszter elmondása szerint a találkozókon szó esett a szárazföldi közlekedési folyosókról, az 5-ös és 10-es korridorok korszerűsítéséről.
„Ezek a közlekedési vonalak kötik össze országainkat. E két folyosó korszerűsítése mellett a közúthálózat további bővítésére is szükség van, hiszen a Nyugat-Balkán szinte fehér folt az európai közlekedési térképeken. Emellett sok szó esett a Constanza–Rijeka-vasút felújításáról is” – mondta el a házigazda. Hozzátette: kollégáival a határátkelőhelyek kérdéséről is tárgyalt, ugyanis a szerb vízummentesség bevezetése óta bebizonyosodott, hogy a Szerbia és Magyarország közötti, mindössze három közúti átkelő megléte nem elégséges. Újságírói kérdésre válaszolva Balázs Péter elmondta: a tervek között szerepel a régi röszkei határátkelő újbóli megnyitása, s a magyar fél azt ajánlotta, hogy a határellenőrzést az illetékes szervek közösen végezzék el a magyar oldalon. „Ez könnyítést jelentene, mert nem kellene két ellenőrző pontot építeni” – hangsúlyozta a magyar külügyminiszter, és azt is hozzátette: az újabb átkelők megnyitása már csak pénz kérdése. „Meg kell teremteni az anyagi feltételeket, hiszen december 19-e óta megnőtt az igény az új átkelők iránt. Próbálunk az Európai Uniótól is támogatást szerezni újabb átkelők kiépítésére” – mondta el Balázs Péter, hozzátéve: akár már az idén megnyílhat a régi röszkei határszakasz.
Gordan Jandroković megköszönte Magyarországnak, hogy kezdeményezőként lépett fel a hármas találkozó megszervezésében, s egyúttal háláját fejezte ki, mert Budapest következetesen és erőteljesen támogatja Horvátország uniós csatlakozási törekvéseit. A horvát külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy országa 2011 első felében, a magyar uniós elnökség ideje alatt írhatja alá a csatlakozási szerződést az EU-val. „Horvátország már most is határozottan támogatja, hogy minden vele szomszédos ország is csatlakozzon az unióhoz, és ezt az Európai Unió teljes jogú tagjaként is folytatja majd. Örülök, hogy ezúttal is alkalmam van támogatásunkról biztosítani Szerbiát ezen az úton. Készek vagyunk tudásunkkal, tapasztalatunkkal, minden erőnkkel segíteni Szerbiát, hogy mielőbb teljesíthesse az uniós csatlakozás feltételeit” – tette hozzá. A horvát külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a budapesti találkozó olyan hosszú távú háromoldalú együttműködés kezdetét jelzi, amely elsősorban a konkrét projektumokra összpontosít majd. Ezek között a projektumok között említette az áruszállítást, az energetikai együttműködést, a környezetvédelmet és a Duna-stratégia megvalósítását.
Vuk Jeremić köszönetét fejezte ki Balázs Péter külügyminiszternek, hogy a tegnapi mellett számos más többoldalú találkozót kezdeményezett az elmúlt időszakban, ahol a nyugat-balkáni régió államainak együttműködéséről eshetett szó. „Az államközi és regionális együttműködésben Magyarország vezető szerepet tölt be. Budapest az utóbbi években soha nem volt ennyire aktív külpolitikai téren, mint az elmúlt néhány hónap során, s ennek már konkrét eredményei is mutatkoznak” – emelte ki a szerb külügyminiszter. Vuk Jeremić reményét fejezte ki, hogy a Duna-stratégia olyan lehetőségeket teremt, amelyek hatékony kihasználása Szerbia számára is nyújt esélyt. „Politikai szempontból igen jelentős, hogy a regionális együttműködés nagyon jó, a térség országai megértően viszonyulnak egymáshoz, s elsősorban az uniós integrációs folyamatok azok, amelyekben tudunk közösen dolgozni. Szerbia számára az uniós csatlakozás központi prioritást jelent, mindent megteszünk e folyamat felgyorsítása érdekében a magunk és a szomszédos országok szempontjából egyaránt” – szögezte le a szerb külügyminiszter.
A szerb és a horvát külügyminisztert tegnap fogadta Sólyom László köztársasági elnök is. A megbeszélésen rögzítették, hogy a magyar, a szerb és a horvát államfő találkozójára április 16-án Pécsett kerül sor. Ezen az államfői találkozón Magyarország korábbi kezdeményezései nyomán a három ország együttműködésének konkrét kérdéseit fogják megvitatni.
