Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán Isztambulban megnyitja az oroszországi Anapából érkező Török Áramlat földgázvezeték 935 kilométer hosszú fekete-tengeri szakaszát, amely két párhuzamos szálon Kiyiköy településnél éri el Törökország európai partjait.
Az ünnepség keretében az orosz és a török államfő videón keresztül kapcsolódik majd az anapai Russzkaja kompresszor-, illetve a kiyiköyi fogadóállomáshoz, és jelképesen üzembe helyezik a vezetéket. Az eseménynek az Aranyszarv-öböl (törökül Halic) partján fekvő Halic Kongresszusi Központ ad helyet.
Putyin 2018. november 19-én egy hasonló ceremónia keretében járt Isztambulban. Az orosz és a török vezető akkor abból az alkalomból találkozott, hogy a Pioneering Spirit nevű hajó a csővezeték második szálának utolsó métereit is a vízbe eresztette a török partoknál. A fekete-tengeri szakaszt a Gazprom orosz gázipari cég fektette le.
A vezetéken azóta beállítási munkálatokat végeztek. Az egyik szál feltöltése gázzal tavaly október közepén kezdődött meg a tesztelés záró szakaszában. A második szálat november 20-ára töltötték fel Kiyiköyig.
A két párhuzamosan futó cső néhol több mint két kilométeres mélységben fekszik. Átmérőjük 81 centiméter, vastagságuk pedig négy centiméter. A különleges acélból készült vezeték egy-egy eleme 12 méter hosszú és 9 tonna tömegű.
Oroszország és Törökország 2016 októberében kötött megállapodást az ukrán tranzit elkerülését célzó Török Áramlat gázvezeték megépítéséről. A két ág egyike kizárólag Törökországot, míg a másik Törökországon keresztül Délkelet- és Közép-Európa országait, köztük Magyarországot látja majd el orosz földgázzal. A Török Áramlat két ága egyenként évi 15,75 milliárd köbméteres kapacitású lesz.
Törökországban a vezeték egyebek mellett hozzájárul majd Isztambul, Bursa és Izmir energiaellátásához, fedezve az ország jelenlegi éves gázfogyasztásának mintegy 25 százalékát. A Török Áramlatot a helyi hálózattal összekapcsoló szárazföldi csőszakasz 100 százalékban a Botas török állami kőolaj- és gázvállalat tulajdona lesz, míg a másik, Európába tartó vezeték Törökországban futó 180 kilométeres szakaszának a Gazprom és a Botas által 50-50 százalékos részesedéssel létrehozott vegyesvállalat a birtokosa.
Mindeközben Donald Trump amerikai elnök 2019. december 21-én aláírta azt a rekordösszegű védelmi költségvetési törvényt, amely a többi között szankcionálja a Török Áramlat építésében részt vevőket. Ez egyebek között azt is kimondja, hogy büntetőintézkedésekkel sújtja a földgázfolyosóban résztvevőket, beleértve a vezetékek lefektetésében és megépítésében részt vevő hajótársaságokat és vállalatokat is. A törvény értelmében egyébként az amerikai elnök feloldhatja e szankciókat abban az esetben, ha bizonyítani tudja a kongresszusnak, hogy az Egyesült Államok képes volt minimálisra csökkenteni annak a lehetőségét, hogy az orosz kormány saját politikai céljaira használja a vezetékeket.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter december 22-én kijelentette: Moszkva olyan módon fog válaszolni Washington legújabb szankcióira, hogy eközben ne okozzon kárt magának. Lavrov kifejezte meggyőződését, hogy a földgázvezeték meg fog épülni a gazdasági büntetőintézkedések ellenére. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pedig másnap ellenlépéseket helyezett kilátásba a csővezeték építői ellen bejelentett amerikai szankciókra válaszul.
Látogatása során Putyin külön is tárgyal Erdogannal. A megbeszélésnek három fő témája lesz: az északkelet-szíriai kurd fegyveresek ellen októberben indított török hadművelet nyomán létrejött orosz-török megállapodás végrehajtása, a Földközi-tenger keleti medencéjében folytatott szénhidrogénmezők utáni kutatások, illetve az Ankara és Tripoli között novemberben aláírt biztonsági és tengeri együttműködési egyezmény.
