Három nap tagadás után Irán beismerte, hogy tévedésből lelőtte azt az ukrán utasszállító repülőt, amely szerdán zuhant le Teherán közelében, fedélzetén 176 személlyel, akik közül senki sem élte túl a tragédiát. A hadsereg, amely ellenségnek nézte a gépet, bocsánatot kért a tettéért, az állami vezetés részvétét nyilvánította a gyászoló hozzátartozóknak, s kifejezte sajnálatát „a katasztrofális és megbocsáthatatlan” hibáért. Ukrajna kártérítést követel.
Irán szombaton elismerte, hogy saját légvédelme semmisítette meg tévedésből január 8-án a Teheránból Kijevbe tartó ukrán utasszállító repülőt, fedélzetén 176 emberrel, akiknek a többsége iráni és kanadai állampolgár volt. A tragédiát senki sem élte túl.
Az iráni hadsereg szerint az MAU ukrán légitársaság Boeingja nem egészen a megszokott útvonalon haladt, s túl közel került egy katonai objektumhoz, ahhoz hasonlóan, ahogyan egy ellenséges gép tette volna. Ihor Szosznovszkij, a MAU elnöke Kijevben erre úgy reagált, hogy a repülő nem tért le a számára kijelölt útvonalról.
A katonai vezetés bocsánatot kért a tragédiáért, s fogadkozik, hogy tökéletesítik a légvédelmi rendszert a hasonló hibák elkerülése végett. Bejelentette azt is, hogy bíróság elé állítja a repülőgép lelövésének felelőseit.
A történtek szoros összefüggésben vannak az iráni Forradalmi Gárda elithadsereg különleges erőit vezető Kászim Szulejmáni tábornok meggyilkolásával. A rendkívül befolyásos katonai parancsnokkal január 3-án amerikai drón végzett Bagdadban, amire Irán január 8-án ellencsapással válaszolt: összesen 16, más forrás szerint 22 rakétát lőtt két iraki légibázisra, amelyeket amerikaiak is használnak. Ez néhány órával azelőtt történt, hogy az ukrán Boeing 737-es repülőgép útnak indult Teheránból.
A katasztrófa után Irán három napig tagadta, hogy rakétatalálat érte volna az utasszállítót. Pedig már a szerencsétlenség napján megjelentek olyan hírek, hogy nem műszaki hiba, hanem (orosz gyártmányú Tor légvédelmi) rakéta okozta a tragédiát. Nem sokkal később már néhány állam, köztük Hollandia, Kanada, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok is, sőt egyre több médium is ezt valószínűsítette.
Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára szombaton azt mondta, hogy Kijev – a szerencsétlenség helyszínéről szerzett információk alapján – már előbb tudta, hogy rakéta találta el a Teheránnál lezuhant gépet, mint ahogy az erről szóló információt Nyugaton közölték. Hozzátette: a hírt elővigyázatosságból nem verték nagydobra.
Megjegyezte, hogy Kijevben „nagy valószínűséggel” meg tudják nevezni a rakéta típusát, és azt is tudják, hogy mikor és kitől vásárolta azt az iráni vezetés.
Az ukrán elnöki hivatal szombaton közzétette azokat a fotókat, amelyek szerinte bizonyítják, hogy rakétatalálat érte a repülőt. Danyilov szerint az utasgépet két légvédelmi rakéta is eltalálta.
Teheránba 45 ukrán szakértő utazott, ahol megpróbálják rekonstruálni a légi járművet, hogy megértsék, mi is történt pontosan.
Az iráni Forradalmi Gárda egyik magas rangú vezetője szombaton teljes felelősséget vállalt a repülő lelövéséért. Amirali Hadzsizadeh, az iráni légtérért felelős parancsnok elmondta: az ukrán Boeingot pilóta nélküli repülőnek (drónnak) vélték. A rendszert kezelőnek pedig mindössze tíz másodperce volt a helyzet értékelésére. Szerinte a gépet egy rövid hatótávolságú rakétával semmisítették meg. Hozzátette: nem akarták eltitkolni az esetet, de előbb vizsgálatot akart lefolytatni. Közölte: „inkább meghalt volna, semmint szemtanúja legyen egy ilyen balesetnek”.
A hadsereg hivatalos beismerése után az ország legfontosabb vallási és politikai vezetője a gondatlanság, hanyagság és mulasztás teljes felszámolására szólította fel a fegyveres erőket. Ali Khamenei ajatollah szorgalmazta, hogy az illetékesek tegyenek meg mindent egy hasonló baleset elkerülése érdekében. Khamenei őszinte részvétét nyilvánította a „megrázó baleset” áldozatai hozzátartozóinak.
Haszan Rohani államfő és Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter is részvétét fejezte ki a gyászoló családoknak. Zarif elismerte, hogy emberi hiba idézte elő a tragédiát abban a kiélezett helyzetben, amelyet az Egyesült Államok felelőtlensége és kalandorsága okozott. Zarif hangsúlyozta, hogy mélységesen sajnálják a történteket és bocsánatot kért.
Rohani közleményében azt hangsúlyozta, hogy Irán mélységesen sajnálja „a katasztrofális és megbocsáthatatlan hibát”. Megígérte, hogy mindenkit felelősségre vonnak, akinek köze volt az utasszállító lelövéséhez. Az elnök szintén kitért az USA felelősségére, mert szerinte a feszült helyzet Szulejmáni tábornok amerikai likvidálása miatt alakult ki, ami végül rengeteg ártatlan ember halálát okozta.
A hadsereg bejelentése saját fatális tévedéséről sok iránit sokkolt, hiszen a gépen 82 honfitársuk utazott. A hét végén sokan gyászoltak Teheránban, ám mások tüntettek is követelve az ország legfőbb méltóságai, köztük Khamenei ajatollah lemondását, továbbá a katonák mulasztásának teljes körű kivizsgálását és a bűnösök felelősségre vonását. A rendőrség könnygázzal oszlatta szét az elégedetlenkedőket, és másfél órára őrizetbe vette Robert Macaire brit nagykövetet, aki a repülőgép áldozatainak emlékére tartott egyik megemlékezésen vett részt.
Több vidéki városban is rendszerellenes megmozdulások voltak. Sokan ugyanakkor azt feszegették, hogyan engedhették útjára a hatóságok az ukrán repülőt ilyen veszélyes időszakban.
Az iráni beismerés után az ukrán államfő is megszólalt. Volodimir Zelenszkij szerint nem elég, hogy Irán vállalta a gép lelövését, el kellene ismernie teljes körű felelősségét is. Zelenszkij azt kérte: Irán adjon ki nyilatkozatot arról, hogy kész a teljes, nyílt vizsgálat lefolytatására, a vétkesek felelősségre vonására, a holttestek átadására, kártérítés megfizetésére, valamint arra, hogy diplomáciai csatornákon hivatalosan bocsánatot kérjen.
Justin Trudeau kanadai kormányfő is átlátható, teljes körű és alapos vizsgálatot sürget. Kijelentette: Iránnak vállalnia kell a teljes felelősséget és felelősségre vonhatónak kell lennie a repülőgép lelövéséért.
