Tagadja Peking és az Egészségügyi Világszervezet (WHO), hogy az új típusú koronavírus egy vuhani laboratóriumból szabadult ki, miként azt Washington állítja. Nyugati titkosszolgálatok azonban azt gyanítják, hogy Kína bizonyítékokat semmisített meg a járványról, amely már 3,66 millió embert betegített meg és több mint 250 ezernek a halálát okozta világszerte. Az EU és a WHO kezdeményezésére 7,4 milliárd euró adomány gyűlt össze a járvány elleni küzdelemre.
Kína elhallgatott bizonyos adatokat és szándékosan bizonyítékokat semmisített meg az új típusú koronavírus-járvány kitöréséről – írja a The Daily Telegraph. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland közötti, Five Eyes (Öt Szem) néven ismert hírszerzési szövetségtől kiszivárgott jelentésre hivatkozva a lap ausztrál kiadásában beszámol arról is, hogy Kína eleinte megpróbálta elhallgattatni azokat az orvosokat, újságírókat, akik felhívták a figyelmet a vírus veszélyeire. Az írás emlékeztet: a kínaiak január 20-áig tagadták, hogy a fertőzés emberről emberre is terjedhet, miközben ezt már december vége óta tudták.
Az aggodalmaiknak hangot adó kínai szakemberek közül többen is eltűntek, Peking pedig sokáig tagadta a vírusról szóló híreket, ami jelentősen nehezítette a terjedés feltartóztatását, emellett a nemzetközi kutatócsoportok információ- és mintakérelmeit is elutasította.
„TÖBB JELENTŐS BIZONYÍTÉK”
Donald Trump amerikai elnök és külügyminisztere, Mike Pompeo a hétvégén ismét bírálta Kínát, mert szerintük nem időben és nem teljes mértékben adott tájékoztatást a vírus terjedéséről, illetve a járványról. Pompeo azt állította, hogy „több jelentős bizonyíték” szerint az új koronavírus egy vuhani laboratóriumból ered. Közölte: Peking mindent megtett azért, hogy a világ ne szerezzen tudomást időben az új típusú koronavírusról.
A Global Times hétfőn rágalomnak minősítette Pompeónak azt a megjegyzését, hogy kínai laboratóriumból szabadult el a világjárványt okozó vírus. Az angol nyelvű kínai állami lap szerint az amerikai külügyminiszter blöffölt, amikor azt mondta, több jelentős bizonyíték van arra, hogy a vírus egy vuhani laboratóriumból ered.
UTASÍTOTTÁK A TUDÓSOKAT?
A Washington Post a vita hevében összegyűjtötte azokat az információkat, amelyeket a vuhani laboratóriumokról tudni lehet. A legfontosabb amerikai napilap utal arra is, hogy a legelterjedtebb feltételezés szerint a járvány kiindulópontja a vuhani élőállat-piac volt.
Csakhogy a New England Journal of Medicine tanulmányt közölt arról, hogy az első 425 páciensnek mindössze 45 százaléka hozható valamilyen módon kapcsolatba a piaccal. A Lancet orvosi szaklap elemzéséből pedig az derül ki, hogy az első négy esetből három nem érintkezett a piaccal.
A szingapúri The Straits Times úgy tudja, hogy mielőtt a kínai kormány értesítette a WHO-t a járványról, utasította a tudósokat, hogy pusztítsák el az első vírusmintákat. Ezután hamar megszületett az élőpiac elleni vád, amelyre kevés bizonyítékot tudtak felhozni.
A Washington Post felidézi, hogy Kínában az amerikai nagykövetség már 2018-ban figyelmeztetett a két vuhani virológiai intézet biztonsági kockázataira. Ezekben a laborokban a denevérekben lévő koronavírusokat is tanulmányozzák.
VISSZAVONTA CIKKÉT
A Vuhani Virológiai Intézet szakemberei nemrég nyílt levélben fogalmazták meg aggodalmaikat, hogy a kutatásokhoz használt laboratóriumok dolgozói nem kapnak megfelelő biztonsági kiképzést, s nincsenek olyan vezetőik sem, akik egy vészhelyzetet kezelni tudnának. Nem véletlenül jelentek meg februárban a Global Timesban a kormány új irányelvei, amelyek külön felhívták a figyelmet a víruslaboratóriumok „krónikus igazgatási hiányosságaira”.
Február 6-án a kvangcsoui Dél-Kínai Technológiai Egyetem molekuláris biomechanikai kutatója, Potao Hsziao cikkében azt állította, hogy a koronavírus valószínűleg egy vuhani laboratóriumból szabadult el. Miután a megállapításai nemzetközi visszhangot váltottak ki, és a kínai hatóságok cáfolatot adtak ki, a szerző visszavonta írását.
Si Cseng-li, nemzetközi hírű koronavírus-szakértő, az egyik vuhani intézet professzora is meggondolta magát. Márciusban még lehetségesnek tartotta, hogy az ő laboratóriumukból indult el a fertőzés, ám néhány héttel később már tagadta ezt, az intézmény más vezetőivel együtt.
A tudományos világ nem veti el azt a gondolatot, hogy a vírus egy laboratóriumból szabadult el, de a többségi álláspont szerint ennek kicsi a valószínűsége.
MERKEL: AZ ELEJÉN VAGYUNK
A WHO nem látja megalapozottnak a koronavírus laboratóriumi eredetéről szóló washingtoni állításokat, és továbbra is az az álláspontja, hogy a vírus a természetből származik. Michael Ryan, a szervezet vészhelyzeti igazgatója közölte: az Egyesült Államok semmivel nem bizonyította állításait, amelyeket így csupán feltételezéseknek lehet tekinteni.
A vírus elleni küzdelem jegyében, az Európai Bizottság (EB) és a WHO kezdeményezésére online nemzetközi adományozó konferenciát tartottak, amelyen az országok és az EU összesen 7,4 milliárd eurót ajánlottak föl olyan diagnosztikai és kezelésekhez szükséges eszközök, gyógyszerek, illetve vakcinák fejlesztésére, tesztelésére, amelyek segítségével legyőzhető a járvány. A hírt bejelentő Ursula Von der Leyen EB-elnök azt mondta, hogy a felajánlások fordulópontot jelentenek a vírus elleni küzdelemben.
Angela Merkel német kancellár szerint globális összefogással meg lehet nyerni a járvány elleni küzdelmet, ám – mint megjegyezte – „még mindig csak az erőfeszítéseink kezdetén vagyunk”.
ELHALASZTJÁK AZ ESKÜTÉTELT
Bár szavait senki sem vonta kétségbe, mások fontosnak tartják megjegyezni, hogy sok országban – köztük az EU két legkritikusabb területén, Olaszországban és Spanyolországban – jelentősen lassul a betegség terjedése, s folytatódik a járvánnyal összefüggésben bevezetett korlátozások feloldása. Javul a járványhelyzet egyes FÁK-tagállamokban is, ahol ennek eredményeként enyhítik a korlátozásokat. Több ázsiai országban is lassan normalizálódik az élet, ezért az illetékesek sorra vetnek véget a járvány miatti szigorú tilalmaknak. Afrikában is lazítanak a szabályokon.
A vírusveszély azonban még nem múlt el teljesen és mindenütt. A Vatikán ezért úgy döntött, hogy május 6-a helyett október 4-én teszik le esküjüket a pápai testőrség, a Svájci Gárda új tagjai.
|
Mi mennyi? Mivel viszonyítási alap nélkül nem tudni, hogy mi mennyi, valami sok-e vagy kevés, ezentúl napi rendszerességgel referencia-értékeket teszünk közzé, amivel – reményeinek szerint – az aktuális járványra vonatkozó adatok érthetőbbek és áttekinthetőbbek lesznek. ► Naponta világszerte mintegy 360 ezer ember születik (óránként 15 ezer), 150 ezer pedig meghal (óránként 6250). A halálesetek kétharmada (100 ezer fő) az ún. természetes okokra, az időskori végelgyengülésre vezethető vissza. ► A WHO adatai szerint globális szinten évi 290.000 és 650.000 között mozog a szezonális influenzához köthető halálozások száma. Legenyhébb lefolyású náthalázas esztendő esetén ez napi 794, havi 24 166 elhunytat jelent, sok fertőzöttel járó esztendő esetén napi 1780, havi 54 166 személy halálát jelenti. ► Az új típusú koronavírussal való fertőzés okozta betegség (COVID–19) szövődményei következtében – december végétől eddig – összesen 252.682-en haltak meg. |
