Az afrikaiak fele attól tart, hogy pénz nélkül marad, ha az új típusú koronavírus okozta járvány miatt karanténba kerül. Még többen vannak a kontinensen azok, akik súlyos élelmiszerellátási gondoktól félnek.
Az afrikaiak majdnem 70 százaléka attól tart, hogy gondjai lesznek az élelmiszer- és a vízellátással a koronavírus-járvány következtében elrendelt korlátozások miatt. A megállapítást tartalmazó nemzetközi felmérés szerint a megkérdezettek fele arra készül, hogy elfogy a pénze, ha tartósan karanténra kötelezik a lakosságot.
Az IPSOS közvélemény-kutató intézet által készített elemzésből az is kiderül, hogy a fertőzés korlátozását szolgáló intézkedések szociális és gazdasági következményei súlyosak lehetnek Afrikában.
A felmérésben 20 afrikai ország 28 városának 21 ezer lakosát kérdezték meg a járvány miatti esetleges karanténintézkedésekről. A válaszadók egyharmada úgy ítélte meg, hogy nincsen elég információja a koronavírusról, így arról sem, hogyan lehet védekezni ellene.
INTÉZKEDETT A BELÜGYMINISZTER
Az IPSOS szerint az afrikai országok rendkívüli nehézségekkel néznek szembe a járvány miatt, amely a kontinensen még nem is tetőzött. Ellentétben több európai vagy ázsiai országgal, ahol az óvintézkedések segítségével elért kedvező változásoknak köszönhetően sorra lazítják a kormányok a korábban bevezetett szigorításokat.
Így tett a héten Olaszország is. Az egészségügyi helyzet javulásával azonban valószínűleg megszűnik a kedvezménye azoknak az olasz maffiavezéreknek, akiket még márciusban engedtek ki a börtönből, s helyeztek otthoni karanténba a járvány miatt. Alfonso Bonafede belügyminiszter már indítványozta, hogy a bűnözőket mielőbb vigyék vissza a börtönbe.
A bűnszervezetek csaknem 376 hírhedt alakja került a saját otthonába a rájuk kiszabott szigorú börtönbüntetés helyett. A szicíliai Cosa Nostra, a nápolyi Camorra és a calabriai ’Ndrangheta több vezére is köztük van, valamint az olasz kábítószerpiac jó néhány főnöke. Az igazságügyi tárca március elején, az összes börtönt érintő lázadások után engedélyezte a túlzsúfolt cellák részleges kiürítését. Egészségügyi óvintézkedésre hivatkozva elsősorban a beteg rabokat helyezték házi őrizetbe, de közéjük került 376 maffiózó is.
Házi őrizetük engedélyezése országos vitát váltott ki. Ellenzéki politikusok mellett a maffiaellenes ügyészségek is tiltakoztak az intézkedés ellen. Nino Di Matteo, a szicíliai Palermo maffiaellenes államügyésze borzalmas jelzésként értékelte a döntést. Honfitársai közül sokan egyetértenek vele.
DÁNIA NEM KÉR A TURISTÁKBÓL
A hatósági szigorítások nyomán tapasztalható enyhülésnek köszönhetően a Baltikumban inkább az egymás közti határokat nyitnák meg. A térség három országa erre május 15-én kerítene sort, de az intézkedés csak egymás állampolgárait érintené. A más államokból érkezőkre viszont 14 napos önelszigetelés vonatkozik majd.
Görögország is változtatásra készül: július 1-jén megnyitja kapuit a turisták előtt. Ez aligha meglepő, hiszen az idegenforgalom adja bruttó hazai össztermékének csaknem 30 százalékát. A görög szállodák, éttermek, utazási irodák egyharmada már a csődtől tart a járvány miatt.
A balkáni országtól eltérően Dánia még csak nem is tervezi, hogy feloldja a koronavírus-járvány miatt márciusban elrendelt határzárat, idegenforgalmi megfontolásból. „A jelenlegi helyzetben turistáknak nem szabad Dániába érkezniük, mert magukkal hurcolhatják a koronavírust” – érvel Nick Hækkerup igazságügyminiszter.
MERKEL: MARADNAK A SZABÁLYOK
A német kancellár is óvatos. Angela Merkel azt üzente, hogy hazája még csak a járvány legelején van túl, s a mindennapok részévé vált új szabályokat – köztük a maszkviselés és a társas távolságtartás előírását – még sokáig be kell tartani, sőt továbbra is gondoskodni kell a fokozottan veszélyeztetettek védelméről. Ezért azt tanácsolja, hogy mindenki a lehető legnagyobb óvatossággal keresse föl nagyszüleit és idős rokonait.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója is figyelmeztetett. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz közölte: ismét szigorítások jöhetnek azokban az országokban, amelyekben nem járnak el körültekintően a vírus terjedésének fékezése érdekében hozott korlátozások lazítása során. „Az újbóli szigorítások kockázata nagyon is valós, ha nem szakaszos megközelítést alkalmaznak, s nem járnak el rendkívül körültekintően a feloldás során” – mondta. Rámutatott ugyanakkor, hogy a járvány végén sem lehet majd visszatérni a korábbi állapotokhoz.
A VETERÁNOK IS SEGÍTENEK
A vírus ellen nemcsak állami intézmények, hanem magánszemélyek is küzdenek.
A százéves Thomas Moore kapitány, brit háborús veterán azzal hívta föl magára a figyelmet, hogy több mint 30 millió fontot (34,3 millió eurót) gyűjtött hazája Nemzeti Egészségügyi Szolgálatának (NHS) támogatására.
Példáján felbuzdult egy orosz veterán, a 97 éves Zinajda Kornyeva is, aki a II. világháborúban a Vörös Hadseregben szolgált Sztálingrád (ma Szentpétervár) térségében. Ő hárommillió rubelt (37 500 eurót) akar gyűjteni a koronavírus elleni védekezésre május 9-éig, a hitleri Németország fölött aratott győzelem 75. évfordulójáig. Az orosz asszony videókat tesz közzé honlapján, amelyekben felidézi háborús élményeit is. Egyik műsorában Tom kapitányról is megemlékezett. Elmondta róla, hogy erős személyiségnek és igazi katonának tartja. „Együtt legyőztük 1945-ben a fasizmust. És most együtt küzdünk a koronavírus ellen” – hangsúlyozta.
Kornyeva példaképének tekinti Tom kapitányt, sőt ajándékot is küldött neki: kötött számára egy pár zoknit.
VISSZASZÓLT A NAGYKÖVET
Washington mással van elfoglalva. Legalábbis erre utal az amerikai külügyminiszter szerdai nyilatkozata, amelyben ismét Kínát tette felelőssé a koronavírus-járvány elterjedéséért. Mike Pompeo szerint Kína megelőzhette volna százezrek halálát, és megtakaríthatta volna a gazdaság hanyatlását világszerte, ha idejében jelzi a vírus terjedését, és átláthatóan nyilatkozik meg a járvány ügyében.
Cuj Tian-kai, Kína amerikai nagykövete felszólította Washingtont, hogy hagyjon fel hazája hibáztatásával. Szerinte Peking minden tőle telhetőt megtett, hogy megossza a vírussal kapcsolatos információkat, és az ország hibáztatása nem vet véget a világjárványnak.
|
Mi mennyi? Mivel viszonyítási alap nélkül nem tudni, hogy mi mennyi, valami sok-e vagy kevés, ezentúl napi rendszerességgel referenciaértékeket teszünk közzé, amivel – reményeinek szerint – az aktuális járványra vonatkozó adatok érthetőbbek és áttekinthetőbbek lesznek. ► Naponta világszerte mintegy 360 ezer ember születik (óránként 15 ezer), 150 ezer pedig meghal (óránként 6250). A halálesetek kétharmada (100 ezer fő) az ún. természetes okokra, az időskori végelgyengülésre vezethető vissza. ► A WHO adatai szerint globális szinten évi 290.000 és 650.000 között mozog a szezonális influenzához köthető halálozások száma. Legenyhébb lefolyású náthalázas esztendő esetén ez napi 794, havi 24 166 elhunytat jelent, sok fertőzöttel járó esztendő esetén napi 1780, havi 54 166 személy halálát jelenti. ► Az új típusú koronavírussal (COVID–19-cel) való fertőzés okozta betegség szövődményei következtében – december végétől eddig – összesen 265.364-en haltak meg. |
