Lehet, hogy előre ivott a medve bőrére, de annyi bizonyos, hogy a voksolás előtt sem volt kétsége annak (hivatalos) kimeneteléről. Alekszandr Lukasenko (AP via Beta)
Mindkét fő rivális biztos a győzelmében Fehéroroszországban, ahol elnökválasztást tartottak. Alekszandr Lukasenko államfő meggyőződése, hogy hosszabbíthat, legfontosabb ellenfele, Szvetlana Tihanovszkaja pedig úgy tudja: neki jár az elnöki szék. A vasárnapi voksolás befejezése után több mint harminc városban tüntettek mellette, illetve a szavazatok bő 80 százalékát megszerző Lukasenko ellen. A rendőrség sok helyen brutálisan lecsapott a tiltakozókra, akik néhol szembeszálltak az egyenruhásokkal, másutt a rendfenntartók visszavonultak vagy a tüntetők mellé álltak.
Fölényes győzelmet aratott a fehéroroszországi elnökválasztáson Alekszandr Lukasenko jelenlegi államfő, megszerezve a szavazatok 80,23 százalékát. Ennek köszönhetően megkezdheti hatodik, egymást követő ötéves mandátumát, amihez Vlagyimir Putyin orosz elnök elsőként gratulált a külföldi vezetők közül.
A meggyőzőnek tűnő eredménynél már csak a részvételi arány impozánsabb, hiszen – országos szinten – elérte a 84 százalékot. Sok helyen még ennél is többen voksoltak, sőt arra is akadt példa, hogy a részvétel néhány szavazókörzetben meghaladta a száz százalékot (!); ott a túlbuzgó hivatalnokok 107, sőt 112 százalékot mértek.
A vasárnapi voksolás hivatalos végeredményét ismertető illetékesek szerint a második helyezett Szvetlana Tihanovszkaját csak a választók 9,9 százaléka támogatta, a maradék szavazatokon pedig három másik jelölt osztozik.
A tegnap közölt hír a végleges állást tükrözi, amely alig tér el a választás után ismertetett nem hivatalos felméréstől. Ezek hatására vasárnap este tüntetések robbantak ki az ország több mint harminc településén, köztük a fővárosban, az ellenzék fellegvárának számító Minszkben is. A tömegek az eredmény és Lukasenko újraválasztása ellen tiltakoztak. Szerintük ugyanis az elnök csalással jutott ennyi szavazathoz. Az ellenzék azt állítja, hogy sok szavazókörben nem is volt független megfigyelő, ahol pedig megjelent, rendőrségi akadályoztatás miatt nem tudta végezni a munkáját.
LÉTRÁN VITTÉK A VOKSOKAT?
Egyéb furcsaságok is történtek. Egy helyen az illetékesek létrán másztak le a szavazóhelyiségből, kezükben egy-egy teli szatyorral, amelyekben akár ellenzéki voksok is lehettek.
Ennek gyanúja, s a többi anomália miatt Tihanovszkaja már vasárnap este sem hitte el, hogy tíz százaléknál kevesebben támogatták. Tegnap pedig – csalásra hivatkozva – elutasította az eredményt, vagyis nem ismerte el a vereségét, és saját magát nyilvánította győztesnek.
A 26 éve folyamatosan elnökösködő, mások szerint diktátorkodó Lukasenko politikai ellenfelei már előzőleg is a választás elcsalásától tartottak. Néhányukat közülük, így Tihanovszkaja férjét, a biztonság kedvéért be is börtönöztette az államfő. A komolynak tűnő többi ellenfelet pedig nem engedte indulni a választási bizottság.
CSATATÉRRE HASONLÍTOTT A FŐVÁROS
A vasárnapi nem hivatalos eredmény nagy megrökönyödést váltott ki az ellenzékben, ezért sokan utcára vonultak. A tömeget nemcsak a népszerűtlen Lukasenko újraválasztása elleni düh mozgósította, hanem a – hatalom által jelentéktelennek tartott – koronavírus-járvány, a gyengélkedő gazdaság és a csökkenő életszínvonal miatti elégedetlenség is.
A tüntetések tegnap hajnalban értek véget, ám a résztvevők mindenütt folytatást ígértek. Annak ellenére is, hogy a rendőrök eszközben nem válogatva feloszlatták a megmozdulásokat, több embert ájultra vagy félholtra vertek, de előfordult az is, hogy teherautóval száguldtak neki egy demonstrálónak. Minszkben pedig rabszállító kocsi hajtott a tömegbe.
A legnagyobb utcai tiltakozó megmozdulást a – rendfenntartók által teljesen körülzárt és a külvilágtól elszigetelt – fővárosban tartották, tízezrek részévtelével. Minszkben az elégedetlenkedők közül több százan összecsaptak a rohamrendőrökkel, akik villanógránátot, könnygázt, paprikaspray-t és vízágyút is bevetettek a támadók ellen, sőt gumilövedékkel is oszlatták a tömeget. Vasárnap késő este a főváros már-már csatatérre hasonlított. A rendőrök itt csaknem ezer embert vettek őrizetbe, az ország más részeiben pedig további, legalább kétezer demonstrálót.
LETETTÉK A PAJZSUKAT
Szvetlana Tihanovszkaja tegnap csalásra hivatkozva nem ismerte el a voksolás eredményét, és saját magát nyilvánította győztesnek (AP via Beta)
Lukasenko tegnap birkáknak nevezte az ellene tiltakozókat, s azt állította, hogy külföldről kapták az utasításokat. „Lengyelországból, Csehországból és Nagy-Britanniából érkeztek a telefonhívások a – már elnézést a szóhasználatért – birkák számára, amelyek képtelenek megérteni, hogy könnyű őket ellenőrizni” – közölte. A történtek ellenére úgy tartja, hogy a választás ünnep volt.
Röviddel előtte Minszkben bejelentették, hogy hatósági vizsgálatot kezdeményeznek a törvénytelen akciók résztvevői, a rendbontók és a rendőrökre támadók ellen. Az országos tüntetésekben ugyanis – a több mint ötven civil mellett – 39 egyenruhás is megsérült.
A rohamrendőrök azonban néhány településen visszavonultak, nem szálltak szembe a tömeggel, sőt az is megtörtént (például Zsodzinában), hogy a tüntetők mellé álltak. Másutt, így Kobrinban letették a pajzsukat, ezzel jelezve, hogy nem hajlandók rárontani az alapvetően békés tüntetőkre.
SZABADSÁGOT KÖVETEL AZ EU
A hatalom igyekezett blokkolni az információáramlást (a rossz hírek közlését), ezért inkább lekapcsolta az internetet, és a mobilhálózat működését is akadályozta.
A rendőrségi túlkapásokat azonban nem lehetett eltitkolni. A biztonsági erők erőszakos fellépését Tihanovszkaja már vasárnap éjjel elítélte. Andrzej Duda lengyel és Gitanas Nausėda litván elnök meg közös nyilatkozatban üzente meg Lukasenkónak, hogy tartsa tiszteletben a demokratikus normákat, az emberi jogokat, a szólásszabadságot, és vessen véget a békés tüntetők elleni erőszaknak.
Az EU is elítélte, sőt aránytalannak és elfogadhatatlannak minősítette a békés tüntetők elleni erőszakos fellépést. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólította az illetékeseket, hogy pontosan számolják meg a szavazatokat, az alapvető emberi jogokat pedig tartsák tiszteletben. Hasonlóképpen fogalmazott tegnap Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, aki a szólás és a gyülekezés szabadságának tiszteletben tartását is kérte Minszktől. Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Várhelyi Olivér bővítési biztos ugyanakkor közös közleményben követelte a fogva tartottak azonnali szabadon engedését.
