A különleges alakulatok sem bántak a rohamrendőröknél különlegesebb érzékenységgel a tüntetőkkel (Fotó: AP via Beta)
Már halálos áldozata is van a Fehéroroszországban kirobbant tüntetéseknek, amelyek résztvevői az elnökválasztás eredménye és a voksolás után kiderült csalások ellen tiltakoznak vasárnap óta. Minszkben hétfő éjjel és keddre virradó éjszaka ismét összecsaptak az Alekszandr Lukasenko államfő újraválasztását elutasítók a biztonsági erőkkel. A zavargásokban egy személy meghalt, sok megsebesült. Szvetlana Tihanovszkaja, az elnök legfontosabb választási riválisa, aki magát tartja győztesnek, Litvániába távozott, de az is lehet, hogy kitoloncolták.
Ismét kíméletlenül feloszlatta a fehérorosz rendőrség Minszkben az ellenzék tüntetését, amelynek résztvevői napok óta esténként, éjjelenként tiltakoznak a vasárnapi elnökválasztás eredménye, illetve az országot kemény kézzel irányító Alekszandr Lukasenko újraválasztása ellen. A tüntetők szerint az államfő példátlan csalásokkal őrizte meg 1994-ben megszerzett, s azóta folyamatosan gyakorolt hatalmát.
Külföldi szakértők ugyanakkor arra emlékeztetnek, hogy Fehéroroszországban 26 éve (vagyis Lukasenko hatalomra kerülése) óta nem tartottak szabályos választást. Ezért feltételezhető, hogy most is csalás történt, talán az eddigi legdurvább. Ezért nem tudni, milyen tényleges eredmény született.
Szvetlana Tihanovszkaja, az elnök fő ellenjelöltje – a dokumentált szabálytalanságokra és visszaélésekre hivatkozva – magát nyilvánította a választás győztesévé, ám azután (alighanem keddre virradó éjszaka) eltűnt. Egy videójában később azt mondta, hogy – „nagyon nehéz” döntés után – Litvániába ment, ráadásul önszántából. (Két gyerekét már a kampány előtt a szomszédos országba küldte, miután az elnöki posztra pályázó férjét és több munkatársát letartóztatták, akiket azóta is fogva tartanak.) Litvánia tegnap megerősítette, hogy Tihanovszkaja a területén tartózkodik, és „biztonságban van”.
Kampánycsapata ellenben azt állítja, hogy a hatóságok valójában kitoloncolták, száműzték hazájából. A fehérorosz titkosszolgálat, a KGB és a belügyminisztérium előzőleg arról számolt be, hogy szélsőségesek merényletet terveztek ellene.
Tihanovszkaja korábban közölte: nem vesz részt a tüntetéseken, egyúttal lemondásra szólította fel Lukasenkót, akit a voksok 80,08 százalékával hirdettek ki győztesnek. Követelte ugyanakkor a szavazatok újraszámolását, és azt, hogy az elnök békés körülmények között adja át a hatalmát. A néhány hete még angoltanárnőként dolgozó 37 éves Tihanovszkaja – a nem végleges hivatalos eredmények szerint – a voksok 10,09 százalékát kapta.
Az eredménnyel elégedetlenek hétfő este és keddre virradó éjszaka Minszkben ismét összecsaptak a biztonsági erőkkel. A több ezer tiltakozó ellen a kormány a rendőrség mellett bevetette a hadsereg és a titkosszolgálat különleges alakulatait is.
A tiltakozók néhol barikádokat emeltek és Molotov-koktélokat dobtak a rájuk támadó biztonsági erőkre. Az utcai csatákban egy tüntető meghalt, amikor – hivatalos magyarázat szerint – a kezében felrobbant egy pokolgép, amelyet a rendőrök közé akart hajítani. A detonációban többen megsebesültek. Az esetről készült videofelvételekből azonban az derül ki, hogy az áldozat (egy buszsofőr) halálát a hátának csapódó rendőrségi fénygránátok robbanása okozta.
A rendfenntartókkal vívott összetűzésekben is sokan megsérültek mindkét oldalon. Az egyenruhások könnygázzal, hanggránátokkal és gumilövedékekkel oszlatták a minszki tiltakozókat.
A hajnalig tartó demonstrációk ezúttal is kiterjedtek több vidéki városra. A hatóságok (hétfő éjjel és keddre virradó éjszaka) országszerte több mint kétezer személyt vettek őrizetbe – mint fogalmaztak – „nem engedélyezett nyilvános rendezvényen való részvétel” miatt.
A széleskörű rezsimellenes megmozdulások, különösen az egyre súlyosabb minszki incidensek arra utalnak, hogy a tüntetések folytatódhatnak, s az ellenállás is erősödhet a – sokak által diktatórikusnak tartott – rezsimmel szemben.
A jelek szerint a 65 éves Lukasenko eddigi legnagyobb kihívásával áll szemben. Ám hajthatatlanul ragaszkodik hatalmához, amelyet szerinte külföldi (cseh, lengyel és brit) utasítások alapján az utcára vonult „birkák” (így nevezte a demonstrálókat) akarnak erőszakkal megdönteni. Az ellene szövetkezett erőknek megüzente: a hatóságok megakadályozzák az instabilitás kialakulását és Fehéroroszország szétszabdalását.
