Tihanovszkaja videoüzenetében arra szólította fel a hadsereg és rendőrség embereit, hogy álljanak a tüntetők oldalára (Fotó: Beta/AP)
Átvenné hazája vezetését a fehérorosz elnökválasztás második helyezettje, az ellenzéki Szvetlana Tihanovszkaja, aki tegnap felszólította a rendvédelmi erőket, hogy álljanak át a tüntetőkhöz. A békés tiltakozók kitartóan követelik Alekszandr Lukasenko államfő távozását és egy új választás megtartását, mert szerintük a minapit elcsalta a hatalom. A hétvégén az eddigi legtömegesebb tüntetését tartotta az ellenzék; tegnap folytatódott az országos demonstrációsorozat és sztrájk, amelyhez az állami televízió is csatlakozott. Lukasenko nem akar új voksolást, de feltételekkel megosztaná, más források szerint átadná a hatalmát.
Készen áll Fehéroroszország vezetésére Szvetlana Tihanovszkaja ellenzéki vezető, aki az augusztus 9-én tartott elnökválasztáson a második helyen végzett az eddigi államfő, Alekszandr Lukasenko mögött. Az ellenzék és sok külföldi kormány szerint az eredményt csalással érte el a győztes, aki 26 éve tartó folyamatos uralkodása alatt diktatórikus rendszert épített ki a 9,5 millió lakosú országban. Ebből kiindulva külföldi szakértők meggyőződéssel állítják, hogy a voksolás a korábbiakhoz hasonlóan nem volt szabad, sem tisztességes.
Az elnök ellenfelei szinte már a szavazóurnák lezárása óta sürgetik a választás megismétlését (rosszabb esetben csak a voksok újraszámolását), a politikai foglyok szabadon engedését és Lukasenko távozását. Követeléseiket naponta megismétlik országos tüntetéseken és (állami üzemekbeli) sztrájkokon. Ezt tették tegnap is, amikor az EU rendkívüli csúcstalálkozót hirdetett szerdára, amelynek résztvevői várhatóan a fehérorosz rezsim ellen tiltakozókat támogató közleményt adnak ki. Emellett a minszki vezetéssel szembeni szankciók kérdését is megvitatják. Moszkvát pedig várhatóan felszólítják a fehéroroszországi (katonai) beavatkozás elkerülésére. (Az Európai Parlament pártjai tegnap közös közleményben törvénytelen elnöknek és az EU-ban nemkívánatos személynek nyilvánították Lukasenkót.).
SZÁZEZREK TILTAKOZTAK MINSZKBEN
A biztonsági erők kezdetben gyakran kegyetlenül bántak a tüntetőkkel. Kettőt közülük meg is öltek, mintegy hétezret bebörtönöztek, bár tegnapig majdnem mindegyiküket elengedték. Külföldről számtalan bírálat érte a rezsim fellépését, az EU szankciókat fontolgat Minszk ellen. A fehérorosz elnök az ellenzékre hárította a felelősséget az erőszakért.
A fővárosban és vidéken minden eddiginél nagyobb tiltakozó akciók zajlottak a hét végén. Vasárnap Minszkben szimpátiatüntetést is tartottak Lukasenko mellett az elnök részvételével, aki tagadta, hogy csalással szerezte meg hatodik mandátumát (illetve a 80 százaléknyi voksot), ezért új választás helyett azonnali reformokat ígért. Ellenzéke azonban sokkal nagyobb tömegeket mozgósított.
A legmerészebb becslések szerint csak Minszkben több mint kétszázezren (talán 270 ezren) gyűltek össze, követelve Lukasenko lemondását és a választás megismétlését. Ha valóban ilyen sokan mentek utcára, ez volt az eddigi legnagyobb fehéroroszországi tüntetés.
TAGAD A NATO
Az egyre tömegesebb ellenállás láttán Lukasenko támogatást kért Moszkvától, amely ezt meg is ígérte. Az orosz védelmi minisztériuma jelezte: kész akár katonai segítséget is nyújtani Minszknek, amely azzal riogat, hogy a tömegtüntetések egy NATO-akció keretében hatalmasodtak el. Lukasenko szerint a NATO nagyarányú csapatmozgósításba is belekezdett Fehéroroszország nyugati határánál. Ezzel azt sugallta, hogy az ellenzék háborúra készül, külső segítséggel. A nyugati katonai szövetség tagadta ezt, megjegyezve, hogy csupán passzív megfigyelője a fehérorosz helyzetnek.
Lukasenko azt is elhíresztelte, hogy „a külföld már előkészítette az új kormányt”, ezért arra kérte támogatóit, hogy védjék meg a hazát az idegenekkel szemben. A külső ellenség közé sorolta Lengyelországot, Lettországot, Litvániát és Ukrajnát.
A riogatás elsősorban azért fontos neki, mert az orosz–fehérorosz államuniót (az úgynevezett összuniót) létrehozó 1996-os megállapodás, és a hozzákapcsolt kiegészítő egyezmény szerint „külföldi fenyegetés vagy agresszió” okán lehet sort keríteni a katonai segítségnyújtásra.
KAMIONOK INDULTAK A HATÁR FELÉ
Sokak mellett a Belarus traktorgyár munkásai is újfent tüntettek (Fotó: Beta/AP)
Az (állami befolyás alatt álló) oroszországi média a tüntetéseket már színes forradalomként mutatja be, ami az orosz közbeszédben egyértelmű utalás a külső, elsősorban nyugati támogatású politikai mozgalmakra, rendszerellenes csoportokra. Ez a hangvétel arra utal, hogy Vlagyimir Putyin elnök beavatkozást készíthet elő nyugati szomszédjánál. Talán Lukasenko megmentése érdekében, ám az is lehet, hogy kivárja, amíg a demokráciát és szólásszabadságot is követelő tüntetők elkergetik (hiszen az utóbbi időben ujjat húzott Putyinnal), s csak utána lép akcióba, sokkal lojálisabb embert segítve a bukott vezető helyére.
Hírek szerint egy orosz teherautókonvoj már el is indult Fehéroroszország felé. A jelöletlen szürke járművek állítólag a belbiztonsági erőket országszerte koordináló fegyveres testület, a Roszgvargyija kötelékébe tartoznak. Az orosz rendőrség különleges alakulatának (OMON) fegyvereseiből is útnak indítottak (tegnap) néhány csoportot – páncélozott és egyéb járművekkel – a szomszédos ország irányába.
Linas Linkevičius litván külügyminiszter előzőleg azt mondta, Moszkva esetleges katonai segítsége Fehéroroszország megszállását jelentené. Szerinte nincs sem jogalapja, sem oka az orosz katonai támogatásnak.
LUKASENKO: CSAK A HOLTTESTEMEN ÁT
A Litvániában tartózkodó Tihanovszkaja tegnap megelőző „hadjáratot” indított: felszólította a fehérorosz hadsereg és rendvédelmi erők tagjait, hogy álljanak a tüntetők, illetve a sztrájkolók oldalára. Videoüzenetében szorgalmazta azt is, hogy a hatalom biztosítsa egy új, tiszta választás megtartásának jogi feltételeit.
Lukasenko hallani sem akar a voksolás megismétléséről. Tegnap közölte: új választás csak akkor lesz, ha őt megölik. Utalt ugyanakkor arra, hogy módosítják az alkotmányt, s ezáltal megváltozhat a hatalmi jogkörök elosztása. Közölte, hogy az előkészületek már megkezdődtek, és kijelentette: ha elkészül az új alaptörvény, népszavazást kell tartani róla, s utána kész átadni a hatalmát. Más források szerint csak a hatalom megosztására hajlandó.
MÁR NEM HAZUDIK A TÉVÉ
A hírről az állami televízió nem számolt be, mert tegnap sok alkalmazottja beszüntette a munkát, nem akarnak tovább hazudni. Ez fontos fordulat, hiszen a lakosság elsősorban a ebből a médiumból tájékozódik, amely eddig csak a rezsim propagandáját sugározta. A tájékoztatási miniszter azonban azt állítja, hogy továbbra is zavartalan a tévéadás.
A tiltakozók elégedetlenek az állami televízióval, mert szerintük tisztességtelenül, hamisan és elfogultan tájékoztatott a rezsim ellen már bő egy hete tartó megmozdulásokról és a tüntetőkkel szemben alkalmazott rendőri erőszakról.
