A Nyugatot vádolta meg tegnap Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök a hazájában kibontakozott tüntetések és zavargások finanszírozásával, majd elrendelte a rendcsinálást Minszkben. Előzőleg készültségbe helyezte a hadsereget. Moszkva (egyelőre) nem segíti katonailag, sem máshogy.
A rendkívüli EU-csúcs előtt néhány órával megszólalt Szvetlana Tihanovszkaja, az augusztus 9-ei fehérorosz elnökválasztás második helyezettje, aki a minap már bejelentkezett hazája vezetőjének is a hivatalában megerősített Alekszandr Lukasenko államfő helyére.
Tihanovszkajának a választás után a szomszédos Litvániába kellett távoznia, de Lukasenkónak sincs nyugalma, hiszen – az ellenzék által elcsaltnak minősített választás óta – tüntetők követelik naponta a távozását.
Tegnapi videóüzenetében Tihanovszkaja emlékeztette a legfontosabb uniós döntéshozókat, hogy Fehéroroszországban nem volt „sem igazságos, sem átlátható” az elnökválasztás. Sőt az eredményt is meghamisították, s ez indította el a tiltakozást, amelynek résztvevői azért is tüntetnek, hogy demokratikusan választhassák meg az ország vezetőjét.
Arra is rámutatott, hogy az utcára vonuló emberek egy részét megverte, bebörtönözte és megkínozta a rezsim. A rendvédelmi erők akcióiban százak sérültek meg és hárman meghaltak. Közölte: honfitársai nem ismerik el Lukasenko legitimitását. Ezért békés körülmények között át kellene adni a hatalmát, utána pedig egy új, tisztességes és demokratikus választást kell tartani nemzetközi felügyelettel.
Az EU-tagok vezetőit arra kérte, hogy ne ismerjék el az elcsalt választás eredményét. Néhány órával később a Visegrádi Négyek államfői közös közleményt adtak ki, amelyben felszólítják a fehérorosz vezetést, hogy a problémákat politikai eszközökkel oldja meg, tartsa tiszteletben az alapvető emberi és szabadságjogokat, s tartózkodjon a békés tüntetőkkel szembeni erő alkalmazásától. Andrzej Duda lengyel, Miloš Zeman cseh, Zuzana Čaputová szlovák és Áder János magyar elnök egyúttal támogatásáról biztosította a fehéroroszok „szabad, tisztességes és demokratikus elnökválasztásához való jogát”. A külföldi szereplőket önmérsékletre szólították fel, s kérték, hogy ne tegyenek olyasmit, ami alááshatja a fehérorosz állam függetlenségét és szuverenitását.
Az országban tegnap is tüntettek és sztrájkoltak. A tiltakozókhoz a helyi sportélet több mint száz (ismert) képviselője is csatlakozott, nyílt levélben kérve a meghamisított választási eredmény érvénytelenítését és új voksolás lebonyolítását. Elítélték a rendvédelmi erők durva fellépését is. A vitatott végeredmény miatt kilátásba helyezték, hogy megtagadják hazájuk képviseletét a nemzeti válogatottakban. Lukasenko széke ugyan inog, ám továbbra is ragaszkodik hozzá. Közben arra is jutott ideje, hogy üzenjen az EU-csúcs résztvevőinek. Tegnap azt tanácsolta nekik, hogy a saját országuk problémáival foglalkozzanak. A Nyugatot ugyanakkor a fehérorosz zavargások és demonstrációk finanszírozásával vádolta meg.
A belügyi szerveket meg utasította, hogy tegyenek rendet Minszk utcáin, vagyis verjék le a tüntetéseket. A titkosszolgálatoknak pedig megparancsolta, hogy folytassák a kutatást az utcai tiltakozások szervezői után. A határőrizet megszigorítását is elrendelte.
A külföldi kritikák hatására (kedden) teljes készültségbe helyezte a hadsereget. Hazai ellenzékét pedig megvádolta, hogy el akarja tőle orozni a hatalmat. Azzal fenyegetőzött, hogy lépéséket tesz mindazok ellen, akik csatlakoznak ahhoz a koordinációs tanácshoz, amelyet Tihanovszkaja a hét elején alakított meg a békés hatalomátadás lebonyolítására.
Az elnöknek nem csak a szája jár. A fenyegetőzés után kitüntetéseket osztogatott azoknak a rendőrségi tisztségviselőknek, akik segítettek a tüntetőkkel szembeni hatósági fellépésben. Sajnálatosnak nevezte azonban, hogy a rendteremtéskor be kellett vetni a különleges erőket.
A belügyminisztérium közben elismerte: a biztonsági erők „egy kis része” felmondott a tüntetések idején. A tárca szerint 44 tüntető van még őrizetben (a korábbi mintegy 7000-ből).
Moszkva árgus szemekkel figyeli a fehérorosz helyzetet, hiszen a szomszédos ország az érdekövezetébe tartozik. A válságról orosz megbízottak tájékozódhattak Minszkben, ám az is lehet, hogy még mindig a fehérorosz fővárosban tartózkodnak. Repülőgépük, amelyen kedd este érkezhettek, mindenesetre tegnap visszatért Moszkvába.
Nem tudni, kik és miért utaztak a Tupoljev Tu–214 típusú, parancsnoki és koordinációs központként is használható kormánygépen. Eléggé furcsa azonban, hogy a repülő azután érkezett Minszkbe (néhány órára), hogy nem sokkal előbb telefonon beszélt egymással Lukasenko és Vlagyimir Putyin orosz elnök, szombat óta immár harmadszor. Putyin már a hétvégén katonai segítséget ígért Fehéroroszországnak, kedden pedig Angela Merkel német kancellárnak, Emmanuel Marcon francia és Charles Michel európai tanácsi elnöknek mondta el, hogy elfogadhatatlan a külső beavatkozás a fehérorosz belpolitikai küzdelembe.
Moszkva tegnap közölte: nem nyújt segítséget Minszknek sem katonailag, sem máshogy, mert jelenleg úgy látják, hogy erre nincs szükség. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szerint voltak ugyan problémák az elnökválasztással, ám az a fehéroroszok belügye, amibe ezúttal külföldi hatalmak avatkoztak be. Mindketten kifejezték reményüket, hogy a békés rendezés érdekében az ellenzék nyitott lesz a párbeszédre.
