Litvánia szankciós listára tette Alekszandr Lukasenkót és további 31 honfitársát. A fehérorosz elnök hazájával szomszédos állam azt is jelezte: fontosnak tartja a választás megismétlését Fehéroroszországban, ahol az eredmény ellen tömegek tüntetnek. Változásokat is sürgetnek, amivel a külügyminiszter is egyetért.
Litvánia támogatja a fehéroroszországi elnökválasztás megismétlését. Törekvésével egyetért Lengyelország, Lettország és Észtország is – erősítette meg tegnap Saulius Skvernelis litván miniszterelnök, miután tárgyalt Szvetlana Tihanovszkajával, az augusztus 9-én tartott, s az ellenzék által elcsaltnak minősített fehérorosz elnökválasztás második helyezettjével. Tihanovszkaja a voksolás utáni napon Litvániába menekült, s időközben saját magát nyilvánította hazája elnökévé. A minap jelezte: kész visszatérni és átvenni Fehéroroszország vezetését. Legalábbis arra a rövid időre, amennyi alatt le lehetne bonyolítani egy szabad és tisztességes voksolást.
Erre az ország újraválasztott elnöke, Alekszandr Lukasenko nem hajlandó. Pedig az ellene több mint tíz napja tüntetők, s a hozzájuk csatlakozott sztrájkolók is ezt követelik, meg a lemondását és a politikai foglyok szabadon engedését.
A hatalom békés megszerzését az ellenzék az általa felügyelt, és kedden megalakult koordinációs tanácsra bízná. A hatóságok azonban tegnap büntetőjogi eljárást indítottak a testület ellen a hatalom megszerzésére tett illegális kísérlet vádjával. A főügyészség szerint a tanács nemzetbiztonsági fenyegetést is jelent, amit a megvádolt visszautasít, és állítja: erőfeszítései jogszerűek, békések.
Lukasenko szerdán elrendelte a fővárosi tüntetések felszámolását, a titkosszolgálatoknak pedig megparancsolta, hogy folytassák a kutatást a tiltakozások szervezői után.
Utasításaival összhangban a biztonsági erők Minszkben megakadályoztak egy tüntetést az állami rádió és tévé székházánál, majd egyet egy zenei intézménynél, ahol fehérruhás nők akartak tiltakozni. Sikerült feloszlatni a tömeget a minszki traktorgyárnál is, amely az ellenállás egyik gócpontja. A munkások azonban az ország több városában tovább sztrájkolnak, a demonstrálók pedig az üzemek előtt gyülekeznek.
Lukasenko a sztrájkoknak is véget akar vetni. Különböző módszerekkel és nyomásgyakorlással igyekszik rávenni a résztvevőket arra, hogy kezdjenek el ismét dolgozni. Közben arra is jutott az idejéből, hogy új kormányt nevezzen ki, amelynek élére Roman Golovcsenkót javasolta miniszterelnöknek. Jelöltjét a parlamentnek is jóvá kell hagyni.
Vlagyimir Makej külügyminiszter tegnap már nyilatkozatot is kiadott a belpolitikai helyzetről. Ebben megjegyzi: senki sem vitatja, hogy szükségesek a változások az országban, ám ennek „nem polgári engedetlenség vagy forradalom révén kell megtörténnie”. Közben a szomszédos Litvánia megtiltotta Lukasenkónak a beutazást. További 31 fehérorosz tisztségviselőt is szankciós listára vett, nekik sem engedélyezi a belépést litván területre.
Linas Linkevičius litván külügyminiszter a fehérorosz elnökválasztás meghamisításával és a tüntetőkkel szembeni aránytalan hatósági erőszak alkalmazásával indokolta az intézkedést. A tiltólistára helyezett többi személy nevét nem ismertette. A fehéroroszországi elnökválasztás óta naponta tömegek tüntetnek a szerintük meghamisított eredmény ellen, és követelik a hatodszor újrázó, és 26 éve regnáló Lukasenko távozását. A biztonsági erők többször kegyetlenül bántak a tiltakozókkal, akik közül hárman meghaltak. Az összecsapásokban több százan megsérültek; mintegy hétezer tüntetőt előállítottak, ám nagy többségüket időközben elengedték. Előzőleg egy részüket megverték.
Az EU nem ismeri el a választás eredményét (mert szerinte a voksolás nem volt tisztességes, sem szabad), elítéli az erőszak és elnyomás alkalmazását a békés tüntetőkkel szemben és szankciókat készít elő „jelentős számú” fehérorosz (hatalmi) személy ellen. Angela Merkel német kancellár a szerdai rendkívüli uniós csúcstalálkozó után közölte: az EU követeli a fehérorosz kormánytól, hogy tartózkodjon az erőszaktól, biztosítsa a gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadságát, a független sajtó működését, továbbá engedje ki a börtönből a politikai foglyokat, és kezdjen nemzeti párbeszédet az ellenzékkel. A Kreml tegnap ismét azt üzente, hogy a fehérorosz ügyeket az országban kell megoldani, idegen hatalmak nélkül.
