A magyarországi és külhoni magyar európai parlamenti (EP) képviselők együttes erővel Brüsszeli deklaráció néven készítik elő azt a dokumentumot, amellyel az európai kisebbségek ügyének uniós szintű támogatását igyekeznek előmozdítani. Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának (MKP) EP-képviselője november 28-án, szerdán megbeszélést folytatott Brüsszelben a magyar képviselőkkel a dokumentumról és az abban foglalt ajánlásokról, amelyeket a 2019-es Európai Parlamenti választások után új felállásban működő Európai Parlament és Európai Bizottság számára fogalmaztak meg. A kérdések, amelyekkel a kisebbségi ügyekért felelős munkacsoport foglalkozik, nem pusztán az európai kisebbségek számbeli nagysága miatt fontos, hiszen a deklarációban rögzített ajánlások komoly problémákra világítanak rá.
A dokumentum azt kívánja bemutatni a következő uniós intézmények tagjainak, hogy a kisebbségi munkacsoport komoly kérdésekkel foglalkozik, olyanokkal, amelyek akár több mint egymillió európai állampolgár támogatását élvezik. Mint elmondta, a mostani összetételű Európai Bizottság nem akar foglalkozni a kisebbségek kérdésével, a 2019-es választások miatt a következő bizottság pedig leghamarabb 14 hónap múlva ülhet össze. A kezdeményezés ezt a kieső időt próbálja értékessé tenni a kisebbségi ügyek számára. A dokumentumot az EP kisebbségi munkacsoportja májusban fogadhatja el Strasbourgban – tette hozzá Csáky Pál.
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott beszédében rávilágított arra, hogy sajnálatos módon még mindig vannak olyan kisebbségben élő közösségek Európában, akiknek félniük kell. Véleménye szerint bármilyen autonómiáért vagy közösségi jogokért folytatott küzdelem hiábavaló mindaddig, amíg vannak olyan kisebbségben élő egyének, akik félnek használni anyanyelvüket, vagy tartva a következményektől gyermekeiket nem anyanyelvű oktatásban részesítik. A miniszterelnöki megbízott hozzátette, hogy ezekkel a problémákkal kell most szembenéznie többek között Kárpátaljának is. „Vannak kisebbségben élő egyének, akiknek félniük kell. Amennyiben ez eluralkodik, s az egyénekben is megjelenik, nyilvánvaló, hogy az asszimilációt még inkább elő fogja segíteni. … Azt szeretném kérni, hogy ez is kerüljön be, hogy félelem nélküli életet akarunk” – hangsúlyozta felszólalásában Szili. A miniszterelnöki megbízott elmondta, hogy az anyaország a magyar kisebbségek mögött áll, de mint kiemelte, nem szabad engedniük, hogy az EU adminisztrációja tétlen maradjon. „A következő Európai Bizottságban követelni kell, hogy legyen egy nemzeti kisebbségekért – azaz 60 millió emberért – felelős biztos” – szögezte le Szili.
A megbeszélés során Deli Andor vajdasági EP képviselő is felszólalt. Beszéde legelején kijelentette, hogy a vajdasági magyar kisebbség legfontosabb célja és érdeke Szerbia mihamarabbi csatlakozása az Európai Unióhoz. Kiemelte, hogy habár az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker a 2025-ös évet jelölte meg, mint lehetséges leghamarabbi felvételi időpontot, a bővítés témája továbbra sem halad olyan gördülékenyen, mint ahogyan azt a nyugat-balkáni államok szeretnék. „A mi közösségünknek odahaza az egyértelmű célja és érdeke a szerb EU csatlakozás. A magyar állam az egyik legvehemensebb támogatója a szerb meg a többi nyugat-balkáni állam csatlakozásának, de Németország, Franciaország, Hollandia, és még sorolhatnám, nem taglalják ezt a témát. Mivel az Európai Bizottság nem tudta még meglépni mind a mai napig, hogy leválassza Törökországot a Nyugat-Balkán tagjelölt államaitól, továbbra is ott van a nagy ijedség a holland, német és osztrák szemekben, hogy mi van akkor, ha a törököket is ugyanúgy kell kezelni, s egyszer majd őket is fel kell venni” – taglalta a problémát Deli.
A képviselő elmondta, hogy mindaddig azonban, míg Szerbia EU-s csatlakozása nem lehetséges, Vajdaságban továbbra is arra törekszenek, hogy megteremtsék a lehető legjobb körülményeket a magyar közösség számára. „Nekünk otthon marad az építkezés, mert az a cél, hogy mire Szerbia EU-s tagállam lesz, addigra a vajdasági magyar közösség egy erősebb helyzetbe kerüljön. Ehhez az építkezéshez pedig két alaptétel szükséges. Az egyik a szerb jogrendnek és politikai mozgástérnek a maximális kihasználása, a másik pedig természetesen az anyaországi erkölcsi, anyagi, politikai támogatás, amely folyamatosan érkezik 2010 óta. És azt gondolom, hogy ennek a két dolognak a szinergiája az, ami majd bővíti a kereteinket, ami növeli a mozgásterünket. Ezt próbáljuk maximalizálni, és erre építeni a közösségünk jövőjét.”
Beszéde végén a képviselő rávilágított arra is, hogy mindeközben nagyon fontos az Európai Parlamenti események követése. A múlt héten Deli képviselő felszólalt az előcsatlakozási alapokkal kapcsolatban, hiszen habár az EU támogatja pénzügyileg a kisebbségben élő közösségeket, ezek alatt legtöbbször az LBGTQ közösségeket értik. „El kell mindenhová hinteni, hogy őshonos nemzeti kisebbségekről van szó, hogy azok a projektumok is támogatást nyerjenek, amelyek a mi érdekeinket és a mi közösségünket érintik, a kultúránkat, nyelvhasználatunkat, vagy még akár a kulturális diverzitást is érinti. Ezekre kell, hogy reagáljunk módosítókkal” – zárta felszólalását a képviselő.
Gál Kinga fideszes EP-képviselő előadásában elmondta, folyamatos odafigyelést és energiabefektetést igényel az EP kisebbségi munkacsoportja munkájának szervezése.
Tájékoztatása szerint a munkacsoport üléseinek csaknem fele foglalkozott a határon túli magyar közösségek aktuális problémáival, valamint az idén két, a hagyományos kisebbségek védelmét célzó parlamenti határozat is született. Arra hívta fel a figyelmet, hogy nem csak az EP szintjén sikerült jobban láttatni a kisebbségi kérdéseket. A Minority Safepack kezdeményezés megmutatta, hogy az európai köztudatban is erőteljesebben jelennek meg ezek a kérdések – húzta alá az EP-képviselő.
