Diplomáciai viszályt gerjeszthet Oroszország dániai nagykövetének nyilatkozata. Mihail Vanyin ebben ugyanis arra figyelmeztette a fogadó országot, hogy a dán hadihajók orosz atomrakéták célpontjává válhatnak. Ez akkor történhet meg, ha a NATO-tagország csatlakozik a nyugati katonai szövetség tervezett európai rakétavédelmi rendszeréhez, amelynek kiépítését az Egyesült Államok régóta szorgalmazza.
Vanyin az egész rendszert is bírálta, megjegyezve, hogy az orosz rakéták képesek lennének áthatolni rajta. A hét végén azt üzente a dánoknak, hogy a rakétapajzs kialakításának támogatásával hazájuk fenyegetést jelentene Oroszországra.
Martin Lidegaard dán külügyminiszter tiltakozott a nyilatkozat ellen, elfogadhatatlannak nevezve annak több elemét. A védelmi miniszter ugyancsak kellemetlen helyzetbe került. Nicolai Wammennek arról kellene meggyőznie Moszkvát, hogy a NATO különleges elhárító mechanizmusa azokkal a terrorszervezetekkel és latorállamokkal (például Észak-Koreával) szemben nyújtana védelmet, amelyek képesek (lehetnek) rakétákat lőni Európára és az Egyesült Államokra.
Dánia tavaly nyáron jelezte, hogy legalább egy – korszerű radarral felszerelt – hadihajójával vesz részt a rakétavédelmi rendszer működtetésében.
Moszkva kezdettől fogva elutasítja a törekvést. Szerinte a NATO rakétalehárító apparátusa az Oroszország elleni nyugati (amerikai) atomtámadásra adandó válaszcsapás elhárítására szolgál. Az USA vezette katonai szövetség azzal védekezik, hogy a rakétapajzsnak semmi köze Oroszországhoz. A NATO pedig tagadja, hogy orosz interkontinentális ballisztikus rakéták lelövésére alkalmas fegyvereket akar állomásoztatni Európában.
Washington arra készül, hogy a kis- és közepes hatótávolságú rakéták megsemmisítésére képes rendszer földi elemeit Romániába és Lengyelországba telepíti. Az eredeti ütemtervnek megfelelően az idén már működőképessé válhat a rakétaelhárító rendszer dél-romániai központja, amely a Deveselu légitámaszponton épül. A rakétapajzs észak-lengyelországi (Redzikowóba szánt) elemeinek hadrendbe állítása később esedékes, de 2017-re ezt a műveletet is be akarják fejezni.
Moszkvának ez a két helyszín sem tetszik, amit többször szóvá tett. Sőt két éve Romániában már lezajlott a dániaihoz hasonló diplomáciai incidens is. Oleg Malginov orosz nagykövet 2013. április 18-án a Romania Liberában közölte: a Deveseluba telepítendő rakétavédelmi üteg hazája fegyveres erőinek célpontjává válhat, ha azt a Vörös Hadsereg veszélyforrásnak ítéli. A lapnak azt is elmondta, hogy Moszkva érthetetlennek, elfogadhatatlannak és potenciális fenyegetésnek tartja az amerikai rakétapajzs kiterjesztését Romániára.
Bukarestet meghökkentette a nyilatkozat, melynek a kellemetlen részeit Titus Corlățean akkori külügyminiszter szerencsétlen elszólásnak minősítette. Malginov mondanivalójához azért hozzáfűzte: Romániának nem kell tartania orosz támadástól, mivel a rakétapajzs kizárólag védelmi célt szolgál.
