A régiók létrehozását ugyan a romániai lakosság több mint fele nem tartja indokoltnak, ám a szociál-liberális kormány szerint szükséges a közigazgatási reform. Hogy ez valóban így van, arról egy szakértői jelentés is készült. A dokumentumból Nicolae Ceausescu kommunista diktátor szelleme, magyarellenessége köszön vissza.
A jelenlegi statisztikai fejlesztési régiók közigazgatási hatáskörökkel történő felruházását javasolja jelentésében a régiósítási tervek kidolgozásával megbízott bukaresti szakértői bizottság (CONREG). A dokumentumra alapozzák majd a Románia közigazgatási reformjáról szóló törvénytervezetet.
A CONREG jelentése társadalmi-gazdasági és demográfiai mutatókra alapozva rajzolta meg Románia új közigazgatási térképét. E szerint az ország nyolc közigazgatási régióból állna, amelyek határai egybeesnek az 1998-ban kialakított statisztikai fejlesztési régiók határaival. A szakértők ugyanis úgy látják, hogy ezeknek a régiók sokkal jobban működnek, mint a történelmi vagy a két-három szomszédos megyéből álló régiók, amelyek létrehozását eddig elsősorban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szorgalmazta. Nyilvánvalóan azért, hogy a székelyföldi és a partiumi régiók magyar lakosságának az aránya biztosítsa a közösség önrendelkezési jogának érvényesülését.
A szakértők többek között a megyék közötti elvándorlási irányokat és a vándorlások gyakoriságát figyelembe véve tekintették optimálisnak a jelenlegi régiófelosztást. Úgy vélik, Erdélyben Brassó, Kolozsvár és Temesvár képezhetné a három fejlesztési központot.
A tanulmány szerzői továbbá azt állítják, a pragmatikus szempontok azt kívánják meg, hogy a kisebb történelmi régiók (amilyen például a Székelyföld) a nagyobb régiókba integrálódjanak. „A társadalmi-gazdasági működőképesség növelését a terület kulturális homogenitásának a csökkentése árán lehet elérni” – olvasható a tanulmányban.
Valójában a szakértők ugyanazt akarják, mint a volt kommunista diktátor Nicolae Ceausescu: megszüntetni a magyar többségű fejlesztési övezeteket, azokat feloldani a román többségű régiókban. Annyi változott, hogy Ceausecu a homogenizálással, a mai stratégák annak csökkentésével érvelnek szándékuk mellett.
„Számunkra egyértelmű, hogy szakértői jelentés ide vagy oda, politikai döntés született a jelenlegi fejlesztési régiók közigazgatási hatáskörökkel történő felruházásáról” – jelentett ki Cseke Attila, a Képviselőház közigazgatási bizottságának alelnöke, a régiós kérdések témagazdája az RMDSZ-ben.
Az RMDSZ azt kéri, hogy a közigazgatási átszervezésről szóló törvényről népszavazást írjon ki a kormány, hiszen a kisebb közigazgatási egységek, községhatárok módosítása esetén is népszavazásra van szükség. „Ha az alsóbb szinteken kötelező, akkor teljesen logikus, hogy egy sokkal nagyobb közigazgatási átszervezés esetében, így a közigazgatási régiók kialakításakor is minden érintett közösséget, népszavazás útján meg kell kérdezni. Az RMDSZ a kormánykoalíciótól érdemi közvitát kér a régiósításról, hiszen azt látjuk, hogy az elmúlt öt hónapban ez nem történt meg” – nyilatkozta Cseke Attila.
A kétharmados többségű kormánykoalíció aligha fog a régiósításról érdemi vitát kezdeményezni. A közigazgatási reform – a gazdasági reformok hiányában – a koalíció egyetlen megvalósítható terve. Azt meg is fogja valósítani. Úgy, ahogyan a szakértői jelentésben vázolta. Székelyföld a központi régió részévé válik. Innen kell folytatni a küzdelmet (legalább) Kovászna és Hargita megye különleges státusáért a régión belül. A dél-tiroli modell szerint.
