Már két halálos áldozata van a vasárnapi fehérorosz elnökválasztás után kirobbant tüntetéseknek, amelyek résztvevői a szerintük elcsalt eredmény és Alekszandr Lukaseno államfő újraválasztása ellen tiltakoznak. Négy nap elteltével az ENSZ is elítélte a tüntetők elleni hatósági erőszakot. Az EU külügyminiszterei ma a fehérorosz helyzetről tárgyalnak, s akár szankciókról is dönthetnek. Három uniós kormány közvetítene is a tüntetők és Lukasenko között.
Meghalt egy őrizetbe vett (fiatal) tüntető a fehéroroszországi Gomel város kórházában, őt még vasárnap vitték el a rendőrök. Azon a napon, amikor országszerte utcai tiltakozások kezdődtek, mert a résztvevők és az ellenzék szerint az illetékesek meghamisították az elnökválasztás eredményét a 26 éve regnáló államfő, Alekszandr Lukasenko javára, aki így megőrizheti hivatalát. (A nem végleges hivatalos adatokból az derül ki, hogy az elnök a voksok 80,08 százalékát söpörte be, legerősebb riválisára, az ellenzéki Szvetlana Tihanovszkajára pedig 10,09 százalék szavazott.) A tiltakozások azóta sem értek véget; az elégedetlen tömegek rendszerint az esti, éjjeli órákban vonulnak utcára.
A rendőrség sok esetben nagyon keményen lépett fel a demonstrálókkal szemben, gumilövedékkel, könnygázzal, hang- és füstgránátokkal, vízágyúval és gumibottal oszlatta a tömeget. Olykor lövésekkel is, amelyekhez éles töltényt használt. Ez történt az ország nyugati részében, a lengyel határhoz közeli Bresztben is, ahol szerdára virradóra tüntetők egy csoportja vasrudakkal támadt az egyenruhásokra, akik tüzet nyitottak rájuk.
A kormány a hadsereg és a titkosszolgálat különleges alakulatait is beveti a tiltakozók ellen. A demonstrálók néhol barikádokat emeltek és Molotov-koktélokat dobtak a rájuk támadó rendfenntartókra. Az utcai csatákban már százak sérültek meg, köztük sok rendőr is. A tiltakozások kezdete óta a hatóságok összesen csaknem 6700 embert vettek őrizetbe. Bilincsben vittek el (külföldi) újságírókat is, akikkel gyakran megalázó módon bánnak. Sok letartóztatottat meg is vertek.
A tüntetők közül eddig ketten haltak meg a hatósági fellépés következtében. Az első áldozat hétfőn Minszkben vesztette életét. Az illetékesek szerint pokolgép robbant a kezében, mások – bizonyítékok alapján – azt állítják, hogy halálát a hátának csapódó rendőrségi fénygránátok robbanása okozta.
Minszkben szerdán este és csütörtökre virradóra is zavargások voltak. Hivatalosan ugyan nem jelentették be, ám a városban már a hét első felében kijárási tilalmat rendeltek el. Bresztben, Grodnóban és másutt is tömegek tiltakoztak szerda estétől csütörtök hajnalig.
Az országos megmozdulásokat kísérő rendőri brutalitást szinte azonnal elítélte az EU és a nyugati világ. Több napos késéssel szerdán az ENSZ is felemelte a szavát a fehérorosz biztonsági erők békés tüntetőkkel szembeni aránytalan erőszakos fellépése ellen.
A világszervezet emberi jogi főbiztosa emlékeztetett: a rendőrök járókelőket és fiatalkorúakat is elvittek, „ami tömeges őrizetbe vételekre utal a nemzetközi emberi jogi szabványok nyilvánvaló megsértésével”. Michelle Bachelet szerint ennél felkavaróbbak az őrizetbe vétel során, illetve az utána tapasztalt hatósági bánásmódról szóló értesülések. Ezért követelte a törvényellenesen őrizetbe vett személyek szabadon engedését és vizsgálatok indítását az esetleges bántalmazásokkal összefüggésben.
Az EU-tagországok külügyminiszterei ma – videókonferencia keretében – rendkívüli megbeszélést tartanak a fehérorosz helyzetről, és akár szankciókról is dönthetnek. Hírek szerint a meghamisított választási eredmények, a tüntetések és az indokolatlan letartóztatások felelőseivel szemben vezetnének be büntetőintézkedéseket.
A lengyel, a lett és a litván kormány máris jelezte, hogy kész közvetíteni Lukasenko és a tüntetők között. Igaz, csak akkor, ha Minszk teljesít három feltételt. Gitanas Nausėda litván államfő szerint ezek a következők: a rendőri erőszak beszüntetése, az elfogott tüntetők elengedése, és párbeszéd kialakítása a tiltakozók képviselőivel.
Litvánia közben lazított a koronavírus miatti korlátozásokon. A lépésre állítólag azért szánta rá magát, hogy befogadhassa a hatalom elől menekülő fehéroroszokat. Lukasenko fő ellenlábasa, a magát választási győztesnek kinyilvánító Tihanovszkaja is Litvániában lelt menedékre, bár sokan úgy tudják, hogy a hatalom száműzte a hét elején.
