Telefonon tárgyalt tegnap a fehéroroszországi válságról a német kancellár és az orosz elnök. Úgy tűnik, Angela Merkel és Vlagyimir Putyin az ottani elnök, Alekszandr Lukasenko további politikai sorsáról egyeztetett. A fehéroroszok jó része tüntet ellene; a dolgozók többsége pedig sztrájkol, és követelik a lemondását. Lukasenko fő ellenfele, a Litvániában tartózkodó Szvetlana Tihanovszkaja haza készül, már meg is alakította a hatalomátadást koordináló tanácsot; az EBESZ közvetítene.
A Fehéroroszországban kialakult válsághelyzetről egyeztetett tegnap Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz államfő. A telefonbeszélgetés egyik fő témája a fehérorosz elnök, a 26 éve hivatalát betöltő Alekszandr Lukasenko további politikai sorsa lehetett.
Ezt ugyan sem Merkel, sem Putyin környezetéből nem erősítették meg, de a német kormány szóvivőjének nyilatkozatából akár erre is lehet következtetni. Steffen Seibert szerint a kancellár ugyanis hangsúlyozta: a fehérorosz kormánynak be kell szüntetnie a békés tüntetők elleni erőszakos fellépést, szabadon kell engednie a politikai foglyokat és „nemzeti párbeszédet kell kezdenie az ellenzékkel, illetve a társadalommal a válság megoldásáról”.
Az ellenzék szerint a válság csakis úgy oldható meg, hogy Lukasenko lemond, és új, tisztességes elnökválasztást tartanak. Nem olyat, mint az augusztus 9-ei, amelyen – a lakosság nagy része szerint – Lukasenko csalással győzött (zsinórban immár hatodszor). Az eredmény ellen azóta naponta tömegek tiltakoznak országszerte, s követelik az államfő távozását, továbbá a még fogvatartott tüntetők és politikai foglyok elengedését, a diktatórikus rezsim felszámolását, illetve felváltását demokratikus rendszerrel, a vele járó szabad véleménynyilvánítás biztosításával.
A tüntetőkkel az állami vállalatok alkalmazottai is szolidaritást vállaltak, s a napokban egyre többen kezdtek sztrájkolni. Az elnököt hétfőn két nagy minszki gyárban is kifütyülték, hiába próbálta saját igazáról meggyőzni a – támogatóinak gondolt – jelenlevőket. Azóta szinte mindegyik ipari gyárban (amelyek egytől-egyig állami tulajdonúak) beszüntették a munkát az alkalmazottak, akik addig nem hajlandóak dolgozni, amíg nem teljesülnek a követeléseik. Így az elnök lemondása, a tisztességes új választás megtartása, a bebörtönzött tüntetők és a politikai foglyok szabadon bocsátása, valamint a rendőrségi túlkapások kivizsgálása.
Az állami üzemekben, köztük a nagy ipari központokban kibontakozott sztrájkok akár össze is roppanthatják Lukasenko recsegő-ropogó hatalmát. A legfelsőbb vezetésben állítólag egyre nagyobb a zavar, a tanácstalanság és a félelem, sőt a megosztottság is. Erre utalhat az is, hogy lemondott tisztségéről az ország szlovákiai nagykövete, Igor Lescsenya, aki a hétvégén szolidaritást vállalt a hazájában békésen tüntetőkkel, elsőként a magas rangú kormányzati alkalmazottak közül.
Lukasenko fő választási ellenfele, a második helyen végzett Szvetlana Tihanovszkaja közben bejelentette: megalakította a hatalomátadási tanácsot. Erre homályosan Lukasenka is utalt hétfőn egy gyári látogatáson, ám a munkások kifütyülték és lemondását követelték. Így kénytelen volt félbeszakítani a beszédét.
A Litvániában tartózkodó Tihanovszkaja azt is megüzente, hogy kész átvenni a vezetést Fehéroroszországban, ám csak annyi időre, amíg kidolgozzák az új és tiszta elnökválasztás szabályait. Szerinte már meg is alakult egy tanács, amely a hatalomátadást koordinálná. A testület 35 tagú, közéjük tartozik egy Nobel-díjas író és egy rockénekes is. Közölte: az átmeneti időszakban a politikai foglyokat ki kell engedni a börtönökből. Azt pedig már egyik munkatársa jelentette be (tegnap), hogy Tihanovszkaja hamarosan visszatér Fehéroroszországba.
A bécsi székhelyű Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) elnöksége pedig közvetítőnek ajánlkozott a fehérorosz ellenzék és kormány között „a nyitott és építő párbeszéd” megteremtése érdekében. Az EBESZ aggasztónak tartja az elnökválasztást és a fehérorosz hatóságok aránytalanul erőszakos fellépését a békés tüntetőkkel szemben.
Az EU már korábban jelezte, hogy nem fogadja el a választás eredményét. A tagországok vezetői ma rendkívüli találkozót tartanak, s várhatóan a fehérorosz rezsim ellen tiltakozókat támogató közleményt adnak ki. A résztvevők emellett a minszki vezetéssel szembeni szankciók kérdését is megvitatják. Hírek szerint a tüntetők elleni erőszak és a választási eredmények meghamisítását elrendelők ellen vezetnének be büntető intézkedéseket.
Moszkvát meg várhatóan felszólítják a fehéroroszországi (katonai) beavatkozás mellőzésére. Az Európai Parlament pártjai hétfőn már közös közleményben törvénytelen elnöknek és az EU-ban nemkívánatos személynek nyilvánították Lukasenkót.
