A magyar nemzetpolitika és a magyar diplomácia óriási fegyvert kapott a kezébe azzal az – őshonos nemzeti kisebbségek védelméről szóló – határozattal, amelyet a múlt héten fogadott el az Európai Parlament (EP) – jelentette ki Csáky Pál, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) EP-képviselője Pozsonyban hétfőn azon a sajtótájékoztatón, amelyen a dokumentum jelentőségét és részleteit ismertette.
Az uniós tagállamokban élő kisebbségek védelméről és megkülönböztetésének tilalmáról szóló határozatot nagy többséggel február 7-én fogadták el Strasbourgban. A dokumentumban az EP eddig nem tapasztalt egyértelműséggel állapítja meg az EU felelősségét az őshonos nemzeti kisebbségek viszonylatában, s ennek mentén a rendelkezésre álló eszközök fokozott alkalmazására szólít fel.
A dokumentum kisebbségvédelmi mérföldkő jellege abban áll, hogy a „diagnózis” felállításával és a gyakorlati problémakezelés irányának meghatározásával az Európai Parlament részéről megnyílik az az út, amely a tagállamok számára kötelező erejű uniós kisebbségvédelmi jog- és intézményrendszer kialakításához vezet – összegez az elfogadott határozat kapcsán a Felvidek.ma.
Csáky Pál, a határozat kezdeményezője és koordinátora elmondta: a dokumentum azért is mérföldkő a kisebbségvédelem terén, mert az EU-t gyakran érte kritika amiatt, hogy kétarcú politikát folytatva csak Európán kívüli kisebbségekkel foglalkozott, és tagállami belügynek minősítette az Európában élő őshonos kisebbségek problémáit, amelyek így „nem kerültek napirendre”.
„A múlt hét szerdájától ez nem igaz” – szögezte le Csáky Pál.
A képviselő rámutatott: az EP elismerte, hogy a tagállamaiban élő őshonos kisebbségek problémái létezőek, s azokkal foglalkozni kell, s bár további hosszú és küzdelmes érdekérvényesítésre lesz még szükség a kisebbségvédelem terén, de a határozat jelentős első lépés volt, amely hivatkozási alapul szolgálhat majd továbbiak megtételéhez.
Csáky Pál kiemelte: nem a „puha műfajba tartozó” jelentésről, hanem határozatról van szó, ami annyit jelent, hogy elvárják a benne megfogalmazottak végrehajtását, s a végrehajtás ellenőrzését az elfogadástól számított egy év elteltével meg is kell kezdeni.
Az, hogy már van egy olyan dokumentum, amely az EU tagállamaiban élő kisebbségek jogainak védelméről szól, „óriási érv” lehet a magyar diplomácia kezében is – hangsúlyozta az MKP EP-képviselője. Kifejtette: ezzel összefüggésben nagyon fontos, hogy a dokumentum túlnyomó részében az őshonos kisebbségek jogvédelméről szól, valamint az is, hogy a dokumentumban lefektetett elveket olyan országokban is be kell tartani, amelyek még csak csatlakozni készülnek az EU-hoz, mint például Ukrajna vagy akár Szerbia.
A pozsonyi sajtótájékoztatón Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa és Menyhárt József, az MKP elnöke is részt vett. Menyhárt József fontos kiindulási pontként jellemezte, „sarokkőnek” nevezte a dokumentumot, amely szerinte egy új korszakot nyit majd az őshonos nemzeti kisebbségek védelmében.
Kalmár Ferenc a dokumentum elfogadása kapcsán úgy vélekedett: további lépéseket kell tenni a most megnyílt úton az őshonos nemzeti kisebbségek védelme érdekében, s a kollektív jogok irányába kell elmozdítani a témáról folytatott diskurzust. „Kollektív jogok nélkül ugyanis a többségi társadalomhoz történő integráció egyet jelent az asszimilációval” – mutatott rá Kalmár Ferenc.
A nemzeti kisebbségek védelméről szóló, múlt héten elfogadott határozat 13 év szünet után az első jelentős, a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó dokumentum, amelyet az EP elfogadott. A határozat elfogadását két és fél évig tartó előkészítő munka előzte meg, a dokumentumot a testület összes frakciója – azon belül az Európai Néppárt (EPP) minden képviselője – megszavazta, az EP 751 képviselőjéből csak kevesebb mint húszan nem voksoltak mellette.
