Áder János köztársasági elnök az április 8-i választás utáni harmincadik napra tűzte ki az új Országgyűlés megalakulásának időpontját. Az eseményt ugyan néhány száz tüntető megpróbálta megzavarni, de ez nem akadályozta meg a történelmi zászlók előtti, hagyományosan ünnepi keretek között zajló eskütétel megtörténtét.
A képviselők – Hadházy Ákos kivételével – leteszik az esküt (Fotó: MTI)
A Demokratikus Koalíció képviselői csak az eskütétel idejére jelentek meg az ülésteremben, Hadházy Ákos, az LMP képviselőjelöltje, lelkiismereti okokra hivatkozva nem vett részt az eskütételen.
Ezt megelőzően az Országgyűlés korelnökéből – aki a legidősebb képviselő, a 82 éves, fideszes Turi-Kovács Béla – és a korjegyzőkből – vagyis a legfiatalabb képviselőkből – álló testület jelentést tett a mandátumvizsgálat eredményéről, amely mindenki megbízólevelét szabályszerűnek találta. Ezt követően a parlament – 189 igen szavazattal, egyhangúlag – igazolta a képviselők és a nemzetiségi szószólók mandátumát. Turi-Kovács Béla bejelentette a kormány megbízatásának megszűnését. Innentől – az alaptörvény értelmében – a kabinet ügyvezető kormányként gyakorolja hatáskörét, nemzetközi szerződés kötelező hatályát nem ismerheti el, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.
Áder János államfő az alakuló ülésen tartott beszédében Orbán Viktor kormányfőt, a Fidesz elnökét javasolta újra miniszterelnöknek. A negyedik mandátumára készülő miniszterelnök megválasztására várhatóan csütörtökön kerül sor.
„Az új Országgyűlés és a leendő kormány legitimációja minden vitán felül áll” – jelentette ki Áder János köztársasági elnök.
Április 8-án, a választási eredmények megismerése előtt – látva a magas részvételt – a most ellenzéki szerepre készülő pártok vezetői is ekként nyilatkoztak. Szinte kivétel nélkül azt mondták, hogy a magas részvétel erős legitimitást ad a következő Országgyűlésnek és kormánynak – hívta fel a figyelmet az államfő.
Azt is hangsúlyozta, hogy a választók döntését mindenkinek tiszteletben kell tartania, ez a demokrácia alapszabálya. Az országgyűlési választás végeredménye világos, egyértelmű, jogilag megkérdőjelezhetetlen – jelentette ki.
Áder János köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a választáson és annak lebonyolításában, valamint azoknak, akik a jogorvoslati eljárások során a benyújtott kifogásokat időben elbírálták.
Áder János gratulál Kövér Lászlónak (Fotó: MTI)
A köztársasági elnök szerint érdemes ugyanakkor foglalkozni a választási időszak tanulságaival, ezért azt javasolja a parlament törvényalkotási bizottságának, hogy a Nemzeti Választási Bizottsággal (NVB) együtt tekintse át a választási eljárás tapasztalatait, és ha indokolt, tegyen javaslatot az Országgyűlésnek a választási eljárási törvény módosítására.
Európa jövőjét érintve Áder János úgy fogalmazott: az Európai Unió néhány vezetője mintha elveszítette volna iránytűjét. A köztársasági elnök azt mondta: az uniós közéletet a világos jövőkép hiánya, a kicsinyes vitákba feledkező politikusok, szellemi restség és unalomig ismételt közhelyek jellemzik. Hozzátette: Helmut Kohl még értette az alapító atyák üzenetét, érdemes lenne visszatérni a gondolataihoz. „Mi egy egyesült, demokratikus, polgárbarát, cselekvőképes és föderális alapvetésű Európát szeretnénk” – idézte az egykori német kancellárt. Végül arra hívta fel az Országgyűlés figyelmét, hogy infokommunikációs forradalom és úgynevezett klímaforradalom zajlik a világban.
NVB: TÖRVÉNYES A 2018-AS VÁLASZTÁS
A választási szervek magas színvonalú és hatékony munkájának köszönhetően az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választását eredményesen, a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, törvényesen bonyolították le – mondta Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke az Országgyűlés alakuló ülésén.
Patyi András elmondta: a választási résztvevők számára ismert és kiszámítható jogszabályi környezetben zajlott a 2018-as választás, hiszen nem volt komoly törvényi módosítás az elmúlt években. Hozzátette: a delegálások folytán 30 fősre nőtt NVB rendkívüli mennyiségű munkát végzett el, a választás kitűzésétől, január 11-től május 4-ig 41 ülést tartott, a választási eljárással összefüggésben 942 határozatot hozott és 4 iránymutatást bocsátott ki.
Az NBV elnöke összefoglalta azokat a területeteket, amelyekben törvénymódosítást tart szükségesnek. Javasolta többek között, hogy változtassanak az átjelentkezéssel szavazók fogadásának részletszabályain, hogy a választópolgárok sorban állása elkerülhető legyen, valamint ismét felvetette a többes ajánlás intézményének felülvizsgálatát.
AZ NVI PONTOSÍTANÁ A LEVÉLSZAVAZÁS SZABÁLYAIT
Feltétlenül szükségesnek nevezte a választással kapcsolatos egyes szabályok módosítását a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke kedden az Országgyűlés alakuló ülésén.
Pálffy Ilona az áprilisi választással kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről és lebonyolításáról tartott beszámolójában javasolta a választási időszak meghosszabbítását, a levélszavazás szabályainak pontosítását, a névjegyzékkel, az átjelentkezéssel kapcsolatos szabályok változtatását. Elmondta, hogy ezen szabályok módosítását már négy évvel ezelőtt is javasolták.
Az NVI elnöke azt mondta, a tapasztalatok szerint a levélben szavazás szavazólapjainak kiküldésére és visszaérkezésére „rendkívül szűk a jelenleg biztosított határidő”. Hozzátette: javasolja a választási eljárást megelőző határidőket néhány nappal előrébb hozni, így elég idő maradna arra, hogy biztonsággal visszaérkezzenek a postai úton feladott válaszborítékok.
Pálffy Ilona közölte, nyilvántartásuk alapján 4938 levélboríték érkezett késve vissza az NVI-hez. Szükségesnek nevezte, hogy a levélszavazásra vonatkozó szabályokat pontosítsák: egyértelműen fogalmazzák meg, mi számít érvényesen visszaérkezett válaszborítéknak.
ISMÉT KÖVÉR LÁSZLÓ A HÁZELNÖK
Az eskütétel után az új Országgyűlés első döntése – a napirend elfogadásán túlmenően – a választási szervek beszámolóinak elfogadása volt. A parlament az NVB elnökének beszámolóját 134 igen és 45 nem szavazattal, az NVI elnökének beszámolóját 134 igen és 51 nem szavazattal fogadta el. Nemmel az ellenzéki képviselők szavaztak.
Ezt követte az Országgyűlés elnökének a megválasztása. Titkos szavazással egyedüli jelöltként Kövér Lászlót választották házelnökké. Szavazólapot 182 képviselő vett fel. Érvényes szavazatot 179-en adtak le – ismertette Turi-Kovács Béla korelnök –, közülük 143-an szavaztak igennel, 35-en nemmel, míg egy voksoló tartózkodott.
Kövér László megválasztását követően esküt tett a Ház előtt. Az Országgyűlés újraválasztott elnöke beszédében kiszámíthatóságot ígért.
„Kiszámítható vagyok és maradok azon meggyőződésemben, hogy Magyarország felemelkedésének egyetlen útja a szuverén magyar népakaratban gyökerező parlamentáris demokrácia keretei között vezet, hogy hazánkban a politikai hatalom egyetlen legitim forrása a magyar választópolgárok közössége” – mondta.
„Kiszámítható vagyok és maradok azon cselekvésemben, mely arra irányul majd, hogy a szuverén magyar népakaratot a magam helyén minden körülmények között tiszteletben tartsam, érvényesítsem és oltalmazzam, és ugyanezt kérem és várom el minden képviselőtársamtól, legyenek akár kormánypártiak, akár ellenzékiek, akár nemzeti, akár nemzetközi elkötelezettségűek” – tette hozzá.
A délutáni órákban letette esküjét a 12 nemzetiségi szószóló is az Országgyűlés elnöke előtt. A szószólók többsége anyanyelvén mondta el az eskü szövegét a parlamentben.
