Érthetetlennek és aggasztónak tartja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátusi frakcióvezetője, hogy Klaus Iohannis román államfő 17 éve hatályos, nemzetközi szerződésekben is szereplő kisebbségi jogokat törölne el.
A szász származású román elnök (fotó: Beta/AP)
A szövetség szerdai hírlevele által idézett Cseke Attila arra reagált, hogy a román elnök előző nap az alkotmánybíróságon megtámadta a kihirdetésre váró új román közigazgatási törvénykönyvet, óvásában pedig számos kifogást fogalmazott meg a kisebbségi anyanyelvhasználatot pontosító vagy bővítő előírások ellen.
Komoly aggodalomra ad okot, hogy miközben Románia mintaállamnak tartja magát a kisebbségvédelem terén, az államelnök az alkotmánybíróságon emel kifogást a kisebbségek anyanyelv-használati jogai ellen – mutatott rá Cseke Attila. Szerinte a román politikai elit jelentős része ahelyett, hogy autópályákat építene és befektetéseket vonzana az országba, a kisebbségek szimbólumai ellen harcol, és csorbítani akarja jogaikat. Rámutatott: az államfő olyan kisebbségi jogokat előíró cikkelyeket is kifogásol, amelyek már 17 éve érvényben vannak Romániában.
„Tizenhét éve senki nem emelt kifogást azon törvényes előírás ellen, amely szerint, ha egy településen a kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot, az önkormányzati tanácsosok anyanyelvükön is felszólalhassanak. Azt sem kifogásolta eddig senki, hogy azokon a településeken, ahol a számarány meghaladja a húsz százalékot, olyan személyeket kell alkalmazni az ügyfélszolgálati pozíciókba, akik ismerik a kisebbség nyelvét. Ezeket a rendelkezéseket szó szerint, ugyanúgy szabályozza a közigazgatási kódex, mint az érvényben lévő 215/2001-es törvény – az államelnök, egy kisebbségi közösség tagjaként mégis kifogásolja és megtámadja az alkotmánybíróságon” – magyarázta az RMDSZ frakcióvezetője.
A közigazgatási törvénykönyvet kidolgozó speciális bizottságban is részt vevő Cseke Attila elmondta: az elmúlt parlamenti ülésszakban az RMDSZ a kisebbségi jogok biztosításán dolgozott, a megszavazott kódex értelmében ott sem csorbulnának ezek a jogok, ahol időközben csökkent a magyarok számaránya, lehetővé tenné a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését is.
„Mindezek számos, Románia által ratifikált EU-s egyezményben és nemzetközi szerződésben, sőt az Európa Tanács ajánlásaiban is szerepelnek. Az államelnök szerint tehát Romániában nincs szükség a kisebbségek anyanyelvhasználatának támogatására, sőt a törvényben 17 éve szereplő jogokat is csökkenteni kellene. Az RMDSZ számára ez egy elfogadhatatlan és értelmezhetetlen hozzáállás” – szögezte le az RMDSZ frakcióvezetője.
AZ ELNÖKI ÓVÁS
Az elnöki hivatal honlapján közzétett óvásban az államfő alkotmányossági kifogást emelt minden olyan rendelkezés ellen, amely túlmutat az alaptörvényben rögzített anyanyelv-használati jogon, vagy megengedő módon értelmezi azt. Amennyiben a taláros testület helyt ad az elnöki óvásnak, a magyarság szerzett jogait is elveszítheti: le kellene venni a kétnyelvű feliratokat azokon a településeken, ahol (román betelepítés, a kisebbségiek elvándorlása vagy asszimilációja miatt) húsz százalék alá csökken a kisebbségi lakosságarány.
RUGALMAS MEGOLDÁSOK KELLENEK
A 90-es évekbe vetné vissza Romániát a nemzeti kisebbségek jogai szempontjából, ha az alkotmánybíróság helyt adna Klaus Iohannis államfő óvásának, és korlátozná a kisebbségek nyelvhasználati jogait – hívta fel a figyelmet szerdán közzétett állásfoglalásában az ActiveWatch nevű bukaresti civil szervezet.
Az ActiveWatch aggasztónak tartja az elnök lépését, amelyet ellentétesnek tart azokkal az ajánlásokkal, amelyeket a kisebbségvédelmi keretegyezmény alkalmazását illetően fogalmazott meg az Európa Tanács (ET) Románia számára. A szervezet ezért felhívást intézett az alkotmánybírósághoz, hogy ne korlátozza a romániai nemzeti kisebbségek jogait. Az állásfoglalás szerint az elnöki óvás tévesen sugallja azt, hogy a kisebbségeket csak ott illeti meg a hivatali nyelvhasználat joga, ahol ők teszik ki a lakosság legalább 20 százalékát. Az ET illetékesei is azt kérték a román hatóságoktól, hogy rugalmas megoldásokat keresve könnyítsék meg a hivatali anyanyelvhasználatot – figyelmeztet a szervezet.
„Ha az alkotmánybíróság helyt adna az alkotmányossági óvásban felsorolt valamennyi kifogásnak, azzal Románia megsértené a nemzeti kisebbségek jogaival kapcsolatban vállalt kötelezettségeit. Ezért arra kérjük az alkotmánybíróságot, az óvás elbírálásánál vegye figyelembe a Románia által ratifikált kisebbségi keretegyezmény, illetve európai nyelvi charta alkalmazásáról szóló jelentéseket is” – olvasható a bukaresti civil szervezet állásfoglalásában.
Hozzáteszik: a román államfőnek kötelessége közvetítő szerepet betölteni az állam és a társadalom között. „Ehhez az is hozzátartozik, hogy párbeszédet kezdeményezzen a többség és a nemzeti kisebbségek között” – zárul a bukaresti civil szervezet állásfoglalása.
