Dr. Varga Judit (Ótos András felvétele)
A vajdasági magyarság az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából megtartott központi, szabadkai alkalmi rendezvényének a díszvendége dr. Varga Judit, Magyarország Miniszterelnökségének európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkára volt. Varga Judit ünnepi beszédében elsősorban a bátorság fontosságát hangsúlyozta, kiemelvén, hogy „a magyarságnak napjainkban is bátornak kell lennie, mert bátorság nélkül egy nemzet napjai meg vannak számlálva”. A magyarság csak akkor lehet szabad, ha elég bátor ahhoz, hogy harcoljon az igazáért, emelte ki az államtitkár, aki a Vajdasági Magyar Szövetség szervezésében megtartott alkalmi rendezvényt megelőzően lapunknak nyilatkozott.
• Milyen érzés a külhonban, Vajdaságban megemlékezni az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 171. évfordulójáról?
– Nagyon jó érzéssel tölt el, hogy itt lehetek, hiszen államtitkári kinevezésem óta nem jártam a Vajdaságban. Az ünnepet nem először töltöm külhonban, tekintettel arra, hogy külföldön éltem kilenc évig, és természetesen Belgiumban is nagyon fontos volt, hogy nemzeti ünnepeinket méltóképpen ünnepeljük meg családommal, sőt, külföldi tartózkodásom ideje alatt talán még nagyobb jelentőséggel bírt a nemzeti ünnepről való megemlékezés, hiszen ezzel is próbáltam csillapítani honvágyamat és megélni hazaszeretetemet. Szerdán Helsinkibe látogattam el, és a magyar nagykövetség meghívására az ottani magyar közösség előtt mondtam ünnepi beszédet.
• 171 év hosszú idő, mégis úgy tűnik, hogy a szabadságharc értékei és alapelvei semmit sem veszítettek aktualitásukból. Hogyan vélekedik erről a kérdésről?
– Értékelésem szerint örök érvényű értékekről van szó. Kisfiam az iskolai ünnepségen éppen a minap olvasta fel a 12 pontot, ez is jól mutatja, hogy a ’48-as eszmékhez mai napig vissza tudunk nyúlni. A demokrácia kiteljesedéséhez napjainkban is elengedhetetlenek a szóban forgó szabadságjogok. A nemzeti szuverenitás megőrzése, továbbá identitásunk és nemzeti értékeink bátor felvállalása különösen aktuálissá válnak egy olyan világban, amelyik egyre inkább az egységesítésre törekszik.
• Európa nyitott ezek iránt az értékek iránt?
– Európa a nemzetekből született, a nemzetek Európája. A baj nem Európával, hanem a brüsszeli vezetéssel van, amellyel kapcsolatban már pesszimista vagyok ebben a kérdésben, hiszen azt látom, hogy a brüsszeli bürokráciában és az európai balliberális oldalon kezd gúny tárgyává válni, ha valaki a nemzeti szuverenitásra és a nemzeti hagyományokra hivatkozik, illetve ki meri mondani, hogy Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. Amikor mi keresztény és zsidó kultúránk hagyományainak a védelméért szállunk síkra, akkor a migrációt támogató brüsszeli politikusok jogállamisági eljárásokat indítanak ellenünk, mintha a homogén, multikulturális társadalom lenne az alapvető érték. Én rendre megvívom ezeket a csatákat külföldi fórumokon, és mindig ugyanahhoz az értékközpontú kérdéshez fogunk elérkezni, miszerint: vajon az az európaiasság feltétele, hogy mi beengedjük a más kultúrájú bevándorlótömegeket, és lemondunk a saját kultúránkról, a biztonságunkról, és vajon amikor mi csatlakoztunk az Európai Unióhoz, akkor az alapszabályok között volt-e, hogy nekünk ezt el kell fogadnunk. Mi ezt nem fogadjuk el, hiszen ennek szuverén döntésnek kell lennie. A magyarok történelmi tapasztalattal rendelkeznek egy más kultúrájú nép elnyomása kapcsán. Soha nem sikerült egységes társadalmat létrehozni, minden esetben párhuzamos társadalmak alakulnak ki, erre pedig bizonyíték Nyugat-Európa mai állapota. Mi nem akarunk ilyen jövőt, sem Magyarország, sem Európa számára. Ma emellett kiállni bátorságot jelent, hiszen azonnal lejárató kampány áldozata lesz az ország.
• Értékelése szerint a migrációs válság Európa megosztottságának a kiváltója, vagy csupán az utolsó csepp a pohárban?
– Évtizedekkel ezelőtt elkezdődött egy folyamat, mert a migrációra nyitott országok csődöt mondtak a bevándorlók sikeres integrációjának tekintetében. Ebben a kérdésben hosszú ideje jelen volt egyfajta lappangó feszültség, a 2015-ben hirtelen bekövetkezett migrációs válság pedig felszínre hozta ezeket a konfliktusokat. Ma a migrációhoz való viszonyulás teljesen átírja az európai politikai térképet. Nem hagyományos jobb- és baloldali csatákról van szó, hanem arról a kulturális kérdésről, hogy hogyan képzeljük el Európát. Erre a választ csakis abban az esetben lehet megadni, ha egyet tudunk érteni abban, hogy Európának melyek az alapvető értékei. Európában mondhatni még az ateista is keresztény, hiszen kultúránk, ünnepnapjaink, mindennapjaink, munkavégzésünk ritmusa és építészetünk is a zsidó-keresztény hagyományokra épül. Amennyiben képtelenek leszünk kiállni az alapértékek mellett, a migrációs kihívás, amely alapjaiban tudja átalakítani a kontinens kulturális képét, mindezt megkérdőjelezi. A nagyon liberálissá váló nyugat-európai országokban már elfelejtették, hogy honnan jönnek, és ezért nem tudnak erre a kérdésre határozott választ adni. Ők már csak arról tudnak dönteni, hogy miként éljenek együtt egy vegyes társadalomban. Itt, Közép-Európában az alapvető kérdésekre tudunk igent vagy nemet mondani.
• A migráció megítélésével kapcsolatos megosztottsághoz hasonlóan az Európai Unió bővítésével kapcsolatban sem egységes a tagállamok álláspontja. Ilyen közhangulat közepette Magyarország miként tudja támogatni Szerbia európai uniós integrációját?
– Szemmel látható a bővítésellenesség, ugyanakkor értékelésem szerint a bővítésnek is meglehetősen nagy támogató tábora van. Magyarország következetesen kiáll a nyugat-balkáni térség országainak a csatlakozása mellett. Elsősorban nemcsak a térségben élő emberek gazdasági prosperitása és a közösségi kohézió erősítésének érdekében, hanem a biztonság szavatolásának az okán is hangsúlyozzuk a bővítés előnyeit. Fontos, hogy a migrációs kihívások tekintetében az említett térség is felsorakozzon az Európát egységes közösségként védő országok mellett. Emellett az is fontos, hogy a térség biztonsági kihívásait az EU válaszolja meg, ne más hatalmak.
• Mennyire tartja teljesíthetőnek a tavaly elfogadott nyugat-balkáni bővítési stratégiában Szerbia vonatkozásában megfogalmazott 2025-ös csatlakozási határidőt?
– Ismerve a brüsszeli bürokráciának a kettős játékait és Juncker úr nyilatkozatait – van egy diszkrét bája annak, ahogy gyakorlatilag elhúzzák a mézesmadzagot az országok előtt –, Magyarország következetesen erőlteti a konkrét dátumot és a minél előbbi csatlakozási időpontot, hiszen csakis úgy tudunk valódi perspektívát adni ezeknek az országoknak. Szerintem Szerbia nagyon jól teljesít, akár a közös értékek és a joganyag átvételének a szempontjából. Ehhez kapcsolódóan az is elégedettségre ad okot, hogy a Szerbiában élő magyar kisebbség autonómiatörekvéseinek a szempontjából egyértelműen európai mércék érvényesülnek. Remélem, hogy a választás után a csatlakozást támogató erők kerülnek többségbe.
• A május 26-án megtartandó európai parlamenti választásokon ezúttal a magyarországi lakcímmel nem rendelkező külhoni állampolgárok is részt vehetnek. Miért tartja fontosnak, hogy a polgárok minél tömegesebben éljenek szavazati jogukkal, és mi ezeknek a választásoknak a tétje?
– A soron következő választások tétje az, hogy miként alakul Európa jövője: vajon bevándorlást ösztönző térségként képzeljük el a kontinenst, vagy egy önmagát felvállalni képes és a keresztény hagyományaira büszke térségként. Emiatt örülünk, hogy azok a magyar állampolgárok is leadhatják a szavazatukat, akik egyelőre nem az EU területén élnek. Az Európai Unió Tanácsának határozata ösztönzés arra vonatkozóan, hogy minél több európai állampolgár nyilváníthassa ki az akaratát a választásokon. Nagyon reméljük, hogy ez is elősegíti azokat a folyamatokat, amelyek következtében bevándorlást ellenző többség alakul ki az Európai Parlamentben, majd később az Európai Bizottság új összetételében is. Az a célunk, hogy az összes európai intézményt a mostani, bevándorlástámogató intézményből bevándorlást megállító intézménnyé alakítsuk át. Ezért minél erősebb Kárpát-medencei képviseletre van szükség az Európai Parlamentben.
