Az Európai Parlament Kisebbségi Munkacsoportja a tegnapi, csütörtöki ülésével zárta mandátumbeli munkáját. Tőkés László leköszönő EP-képviselő kezdeményezésére tűzte napirendjére – ebben a felállásban – utolsó ülésén a munkacsoport az 1945-ben királyi rendelettel létrehozott, időközben elrománosított Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem önkényes megszüntetésének botrányos ügyét. Az ülésen az elnök vezetésével a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) tagjai is jelen voltak. Hajnal Jenő az aktuális szerbiai kisebbségpolitikai történéseket ismertette.
„Nagy öröm számomra, hogy immár második alkalommal lehet az EP Kisebbségi Munkacsoportjának vendége a vajdasági magyar önkormányzatiság bástyája, a Magyar Nemzeti Tanács” – mondta Deli Andor vajdasági fideszes EP-képviselő a vendégeket bemutatva. „Hajnal Jenővel, az MNT elnökével eredményesen együttműködve sikerült maximálisan kihasználnunk az EP által nyújtott érdekérvényesítési mechanizmus e formáját. A Kisebbségi Munkacsoport az a fórum az Európai Parlamentben, ahol az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségeket érintő akadályokról és kihívásokról nyíltan lehetett beszélni az elmúlt öt évben” – tette hozzá, majd megismételte azt az álláspontját, amelyet szerdán az EU–Szerbia parlamenti vegyes bizottság ülésével kapcsolatban is kiemelt: „Az előttünk álló választások egyik tétje, hogy az Európai Parlament következő összetételébe minél több olyan képviselő kerüljön be, akik készek tenni az uniós kisebbségi politika előmozdításáért.”
Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke előadásában ismertette a vajdasági magyar önkormányzatiság helyzetét Szerbiában. „Nagy megtiszteltetés számomra, hogy immár második alkalommal tudok beszámolni az EP kisebbségi munkacsoportjának ülésén a szerbiai kisebbségpolitika történéseiről, illetve változásairól. Első alkalommal, 2016-ban kijelentettem Önök előtt, hogy a Magyar Nemzeti Tanács kisebbségi jogérvényesítési problémáinak megoldási módját nagyrészt az európai uniós csatlakozási folyamatban látja, mégpedig a 23. csatlakozási tárgyalási fejezethez kapcsolódó akcióterv és a kisebbségi akcióterv végrehajtásának folyamatában és hatékony végrehajtásában. Most, két és fél év távlatából elmondhatom, hogy reményeink nem voltak hiábavalók. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden feladatunkat végrehajtottuk, hiszen sok probléma vár még megoldásra” – hangsúlyozta Hajnal előadásában.
„Okulva a kisebbségi akcióterv pozitív hozadékaiból, úgy érezzük, hogy eljött az idő azt módosítani és újabb tartalommal feltölteni. Számunkra az a legfontosabb, hogy a kisebbségi jogérvényesítés kérdése továbbra is megkerülhetetlen legyen, és várhatóan, amíg a tárgyalások folynak, több éven át nyitva is maradjon. Így szavatolva a folyamatosan zajló egyeztetések során a kisebbségi érdekérvényesítés hosszú távú és eredményes megalapozását. Ebben számítunk továbbra is a Kisebbségi Munkacsoport támogatására” – tette hozzá Hajnal Jenő.
Deli Andor és Hajnal Jenő külön köszönetet mondott Gál Kinga fideszes EP-képviselőnek, a Kisebbségi Munkacsoport társelnökének, aki az elmúlt öt évben számos alkalommal segítséget nyújtott a vajdasági magyarság érdekeinek érvényesítésében.
Gál Kinga az elmúlt öt évnek az őshonos kisebbségek ügyét előmozdítani igyekvő erőfeszítéseiről szólva elmondta: „Az elmúlt öt évben összesen 35 ülést szerveztünk, és gyakorlatilag minden harmadik ülésen sor került olyan téma bemutatására, amely a határon túli magyar közösségeket érinti. Sikerült napirendre tűzni a legidőszerűbb kérdéseket, amelyek nemzetközi odafigyelést igényelnek, legyen szó pozitív lépésekről, kezdeményezésekről vagy a legégetőbb, aggodalomra okot adó esetekről és helyzetekről.”
„Folyamatos odafigyelést és energiabefektetést igényelt a Kisebbségi Munkacsoport munkájának szervezése. De ez az egyetlen módja, hogy mind a magyar kisebbségi közösségek, mind Európa egyéb hagyományos nyelvi és nemzeti közösségeinek problémái napirenden legyenek, és kísérletet tegyünk ezek rendezésére. Napi küzdelmet folytatunk, hogy sikerüljön közös nevezőre jutni jövőbeli uniós normákról az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségi közösségek védelmében” – tette hozzá.
Az ötéves munka zárásaként a munkacsoport elfogadta azt a zárónyilatkozatot, amelyet Gál Kinga, a Fidesz és Csáky Pál, az MKP EP-képviselője közösen dolgoztak ki. A dokumentum az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségi közösségek védelmének a fontosságát hangsúlyozza.
(Deli Andor, Tőkés László és Gál Kinga sajtóközleménye alapján)