Léphaft Pál a 70 éves Magyar Szóról és lapunk kiadványairól beszél. Balra, Bencsik István a szabadkai rádió munkatársa, középütt Tóth Lívia, a VMÚE elnöke
Sokan állítják, hogy végnapjai felé közeledik a nyomtatott újság – hiszen folyamatos térvesztésének lehetünk szemtanúi –, helyét pedig más médiumok: a televízió mellett az internet veszi át. Vajon kihal a nyomtatott újság, vagy némi szerepváltással újraéled? Egyebek mellett ez a téma is napirenden szerepelt a hétvégén a külhoni magyar újságíróknak a Brassó melletti Tatrangon megtartott találkozóján, amelyen a 165 éves fennállását ünneplő Brassói Lapok látta vendégül a Kárpát-medencei magyar újságírókat. Annak ellenére, hogy Külhoni Magyar Újságíró-egyesületek Konvenciója az ukrajnai válság és egyéb okok miatt hiányos összetételben vitatta meg a kisebbségi magyar tájékoztatás jelenét és jövőjét érintő témákat, elgondolkodtató és derűlátásra is okot adó elemzést és fölszólalást is hallhattak a résztvevők.
Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője elsősorban az erdélyi magyar nyomtatott sajtó teendőit elemezte, de számos tekintetben más országokban megjelenő kisebbségi magyar újságok sorskérdéseit is érintette. Megemlítette, hogy a nyomtatott sajtónak továbbra is nagy szerepe van az önazonosság megőrzésében, s bár néhány évvel ezelőtt még gyakori volt az a vélemény, hogy a megszűnés felé tart az újság, Nyugaton újabban más tendencia mutatkozik: a fiatalok körében ismét megnőtt az érdeklődés az újságolvasás iránt. Emellett lapok számára az a tapasztalat, hogy az internetes információkat továbbra is nehéz „eladni”, meg a közösségi oldalak sem váltak a párbeszéd és a viták színterévé, vagyis nem arra utal a tendencia, hogy az internet képes kiváltani a nyomtatott lapot.
Persze – mint ahogyan Ambrus Attila megfogalmazta – az újság természetesen akkor tudja betölteni a szerepét, ha nem marad szereptévesztésben. A nyomtatott sajtónak nem az online-nal, a rádiókkal és a tévével kell vetekednie a gyors hírszolgáltatás versenyében, hanem pontos információkkal, alapos háttér-információkkal, egymással feleselő és egymást kiegészítő vélemények ütköztetésével kell elkényeztetnie a nem csak tudni, hanem érteni és gondolkodni is akaró olvasókat.
Így lehet megmenteni és megtartani a lapokat, nem hagyni elveszni őket, mert aztán nehezebb lesz „újra kitalálni” az újságot.
Az újságíró-találkozón a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének képviselői és az erdélyi résztvevők bemutatták a Szigetlét című kötetet, amely a tavaly első alkalommal (erdélyi és kárpátaljai résztvevőkkel is) megszervezett bánáti riporttábor anyagainak egy részét tartalmazza; emellett Léphaft Pál beszélt a Magyar Szó új arculatáról és kiadványairól, bemutatva a Tarka Világ-könyvet.
Az újságírókat fogadta George Scripcaru, Brassó polgármestere, valamint Römer Ambrus Mihály, Brassó megye – kilencvenhat év után első alkalommal kinevezett magyar – prefektusa.
