A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület meghívására tartotta meg pénteken sorrendben 17. évértékelő beszédét Orbán Viktor miniszterelnök. A háromnegyed órás beszéd a Magyarországon általa bevezetett „politikai műfaj” elnevezését figyelembe véve némiképp szokatlan volt. A kormányfő ugyanis nem – a Fidesz–KDNP számára választási győzelmet jelentő – a legutóbbi évvel „számolt el” Magyarország polgárainak, hanem valójában a pártszövetség ötéves kormányzásának az eredményeit tekintette át. A sikereket azokkal a meggyőző statisztikai adatokkal támasztotta alá, amelyek többségével az utóbbi egy évben ismerkedhetett meg a nyilvánosság. A miniszterelnök röviden – és csak nagyvonalakban – szólt a jövő elképzeléseiről. A munkából élők fölemelését nevezte meg eközben központi célkitűzésként, amiért minden erőbefektetéssel kell harcolnia az elkövetkező három évben a kormánynak. Reagált arra is, ami jelenleg talán leginkább érdekli a pártszövetség híveit. Ez a Fidesz–KDNP népszerűségvesztése az utóbbi fél évben, amely a kétharmados parlamenti többség elvesztését eredményező veszprémi időközi választáson – amint Orbán Viktor is elismerte –, már „sima” vereséghez vezetett. Megismételte a veszprémi választásra reagáló Facebook-bejegyzése végkövetkeztetését: „Nem ülhetünk a babérjainkon”.
Egyik jól kitapintható célkitűzése volt az évértékelő beszédnek az ingadozók megerősítése és az elfordulók visszatérítése. A cél továbbra is a polgári Magyarország építése – erősítette meg Orbán Viktor.
A tévedők közé tartozunk?
A válaszra invitáló fölvetés ezzel a dilemmával kapcsolatban a bevezetőt mondó Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szájából hangzott el, aki arról beszélt, hogy „egyes okos és okoskodó politikai elemzőkkel szemben” mi azok közé a „tévedők” közé tartozunk, akik hisznek a polgári Magyarországban, és nem tekintik azt csak egy lejárt szavatosságú terméknek. Abban a hitben vagyunk, hogy a miniszterelnök úr is közénk tartozik – tette hozzá. (Itt a miniszter G. Fodor Gábor, a kormányközeli Századvég stratégiai igazgatójának a polgári oldalon nagy vihart kavart kijelentésére utalt. Az ismert politikai elemző a Magyar Narancsnak adott interjúban azt fejtegette, hogy a polgári Magyarország szlogen csak egy túlhaladott politikai termék, amelyhez ma már nem kellene ragaszkodni.)
Orbán Viktor így válaszolt Balognak: „Megértem az aggodalmat, de több önbizalmat remélek egy református lelkésztől, és főleg egy minisztertől”. Így folytatta: „Mi egy kereszténydemokrata alapokon álló néppárti közösség vagyunk, amelynek eszménye, vezércsillaga a polgári Magyarország. Nem hiszem, hogy a következő száz évben változás lenne ebben”.
Szuverén és kezdeményező külpolitika kell
A miniszterelnök értékelése szerint Európának számos veszéllyel kell megküzdenie, Nyugaton a bevándorlók beilleszkedése jelent gondot, Keleten háború dúl, Délen az adósságválság negatív hatásaival küzdenek, és soha nem látott menekültáradattal kell szembenézni. A miniszterelnök a legfontosabb kérdések közé sorolta, hogy be lehet-e fogadni azokat az embereket, akik közül sokan nem hajlandók elfogadni az európai kultúrát, vagy eleve azzal a szándékkal jönnek, hogy lerombolják azt. Megakadályozhatjuk-e, hogy visszatérjen a hidegháború szelleme és az Európából kiszorított Oroszország ismét az ellenségünk legyen? „Nekünk, magyaroknak lehetséges-e kiállni Ukrajna függetlensége, a kárpátaljai magyarok biztonsága, Magyarország energiabiztonsága és gazdasági érdekei mellett egyszerre?” – tette fel kérdéseit a kormányfő. Magyarország választott vezetőinek ezekre a kérdésekre elkötelezett európai uniós és NATO-tagként kell válaszokat adni úgy, hogy az ország biztos hely maradjon egy bizonytalan világban.
Ehhez szuverén és kezdeményező külpolitika kell – szögezte le.
Ezen a ponton a kormányfő különbséget tett az első és a második kormányzás célkitűzéseivel abból az érvelésből kiindulva, hogy a független külpolitikának két feltétele van: az erős hadsereg vagy a gazdasági siker. Az első közismerten nincs, és a második sem volt még adott 2010-ben. Ekkor „Magyarország még a gazdasági túlélésért harcolt, és éppen ezért csak alkalmazkodó és követő külpolitikát folytathatott – Martonyi János akkori külügyminiszter vezetésével –, 2014-re azonban megváltozott a helyzet, Magyarország gazdasági sikertörténet lett, és új külpolitikai doktrínát hirdetett: kezdeményező külpolitikába kezdett, „fiatal, tehetséges és ambiciózus embereket dobtunk a mély vízbe”. ( Itt jegyezhető meg, hogy az utóbbi időben a párton belül generációs ellentéteket érzékelő jobboldali sajtóban több bírálat érte a fiatal kormánytagokat.)
Orbán Viktor szerint Magyarország újra felkerült Európa politikai térképére. A magyaroknak ideje megtanulniuk a külföldre egyenrangúként tekinteni, és egyenrangúnak érezni magunkat vele. Ezt a hozzáállást a külföld is megbecsüli. Az ellenzék által emlegetett külpolitikai elszigetelődésre a válasz, hogy csak februárban egy államfő, három miniszterelnök és kilenc külügyminiszter járt Budapesten.
Túl a politikai korrektségen
A kormányfő úgy véli, Magyarország 2010-ben megtalálta a válaszokat a legfontosabb kérdésekre. Európa ma még bezárkózik a politikai korrektség vizes árkai közé. Vannak dolgok, amelyekhez ragaszkodni kell a „régi világból”, például a demokráciához, annak is lehetőleg „jelző nélküli formájához” – mondta, utalva arra, hogy a demokrácia nem csupán liberális lehet. Ugyanakkor el kellett engedni mindent, ami csődöt mondott. Utóbbiak közé sorolta a neoliberális gazdaságpolitikát, a megszorítások politikáját – még mielőtt Magyarország Görögország sorsára jutott volna, a multikulturális társadalom „téveszméjét” – még mielőtt menekülttábort csinált volna Magyarországból –, és a liberális társadalompolitikát, amely nem ismeri el a közjót, és elutasítja a keresztény kultúrát.
A kormány elengedte „a politikai korrektség dogmáját” is – folytatta Orbán Viktor, aki szerint a magyar ember természeténél fogva politikailag inkorrekt, „vagyis még nem veszítette el a józan eszét”, „nem a duma érdekli, hanem a tények, eredményeket akar, nem elméleteket, munkát akar és olcsó rezsit”.
Európai élvonalban
A kabinet gazdaságpolitikájával kapcsolatban a miniszterelnök kihangsúlyozta: valódi áttörésnek számít, hogy a magyar gazdaság évtizedek után tavaly először nem külföldről felvett hitelekből kezdett el növekedni. Az 1960-as évektől nem volt ilyen, ugyanis korábban gyors növekedésre csak jelentős eladósodás mellett volt képes az ország. Tavaly 3,5 százalékos GDP-növekedést sikerült elérni, ami az európai élmezőnybe sorolta az országot. Emellett csúcsot döntött a foglalkoztatottak száma, az infláció 1960 óta nem volt ilyen alacsony, 2011 óta összesen 19 százalékkal nőttek a nyugdíjak, ami lassan kitesz egy tizenharmadik ellátmányt, amit a Bajnai-kormány vett el. Orbán Viktor szerint a magyarok jobban bíznak a jövőben, és megnőtt számukra az élet értékének a tisztelete is. Tavaly több gyermek született, mint az elmúlt öt évben bármikor, nőtt a házasságkötések száma, a terhességmegszakítások száma csökkent, 1954 óta nem volt ilyen alacsony.
A következő három évnek a mindennap keményen dolgozó emberekről és családjukról kell szólnia a kormányfő szerint. A keményen dolgozó magyarok százezreit is be kell engedni a polgári társadalomba – fogalmazott. A cél, hogy mindenki, aki dolgozik, meg tudjon és egyre könnyebben tudjon megélni a munkájából – mondta a kormányfő. A keményen dolgozó magyarokat a gazdasági növekedés mellett, azzal együtt, a versenyképesség javításával párhuzamosan kell megsegíteni – tette hozzá Orbán Viktor.
Veszprémi tanulság
A kormányfő beszéde végén értékelte a vasárnapi veszprémi időközi választást, kiemelve: régóta nem fordult velük elő az, ami most, hogy simán veszítettek. Orbán Viktor beismerte, híveik nem jelentéktelen része nem állt ki mellettük, minden bizonnyal elégedetlen velük, ezért valószínűleg több egyeztetésre, megegyezésre és több konzultációra lesz szükség a jövőben. Egy felfokozott választási év után nem szabad megnyugodni, már látszik, nem lesz egy nyugodt percük sem, folyamatos és kíméletlen támadások érik őket, állandó lesz a negatív kampány. Ezt nem szabad alábecsülni – mondta. Úgy, folytatta, tanulni kell a saját tapasztalataikból: így járt pórul az Antall-kormány, és így jöttek vissza velük szemben a szocialisták.
„Legyünk ismét észnél! Ne üljünk a babérjainkon! – szólította fel híveit Orbán Viktor.
