A Kárpát-medencei szórványmagyarság és a közmédia viszonya címmel kezdte meg hétfőn munkáját Kolozsvárott, a MédiaTér II. konferencia. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a Video Pontes Stúdió és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Kós Károly Kollégiuma által szervezett kétnapos konferencián a Kárpát-medencei újságírók és szakemberek többek között arra a kérdésre keresik a választ, hogy mi a magyar közmédia szerepe az asszimilációs folyamatok lassításában, megakadályozásában, hogyan használhatják a médiát saját identitásuk megőrzésére a szórványközösségek.
Tonk Márton dékán megnyitóbeszédében kiemelte, a Kós Károly Kollégiumot és az MTVA-t egyrészt az köti össze, hogy az egyetemen található Erdély egyetlen magyar nyelvű hangsúlyosan tévés-filmes irányú egyetemi képzése – amelynek alapképzése ősztől akkreditált mesterképzéssel is kiegészül –, másrészt mindegyik intézmény közszolgálati feladatot tölt be. A szórványmagyarság kérdésével kapcsolatban a dékán megjegyezte, hogy a szórványkérdésben már-már tradicionálisnak nevezhető – délvidéki, csángó stb. – kérdésfeltevés mellett szociológusok szerint egy úgynevezett külvárosi vagy nagyvárosi szórványság, amelyre igen jó példa maga Kolozsvár, ahol csaknem 50 ezer magyar él.
A 2015/2016-ös tanévben öt Kárpát-medencei – kárpátaljai, felvidéki, délvidéki – hallgató felvételt nyerhet a kolozsvári Sapientia EMTE filmművészet szakán. A hallgatóknak Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítvány segítségével átvállaljuk a képzési költségeket, valamint ösztöndíjat, lakhatást is biztosítunk – jelentette be Tonk Márton dékán.
Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, a konferencia védnöke videoüzenetben fordult a rendezvény résztvevőihez.
– A szórványság van a legjobban rászorulva a média támogatására, hiszen a tömbben természetes, hogy szomszédok, munkatársak, az üzletben magyarul beszélnek. A szórványban ez nem így van, ezért a média a magyar szót, a magyar kultúrát, a magyar közösségtudatot jelenti az ott élő magyarság számára – üzente a miniszterelnök-helyettes.
Wetzel Tamás nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár szerint a magyar nyelvű média az informáló szerepe mellett a Kárpát-medencében az identitást is erősíti és ebben a közmédia szerepe megkerülhetetlen.
– Elengedhetetlen annak biztosítása, hogy a külhoni magyarok a magyar nyelvű lapokhoz, televíziós és rádiós lapokhoz és a sajtó minden formájához hozzájuthassanak és ne csak a többségi média nyelvén tájékozódjanak. Ez a misszió a szórványban nagyon fontos, hiszen számukra a magyar média az oktatás mellett az identitástudat megőrzésének egyik sarokköve – mondta Wetzel.
Szabó László Zsolt, az MTVA vezérigazgatója a külhoni tudósítóhálózatról tartott előadást, megjegyezve, hogy a hálózat egyik alapeleme a Kós Károly Kollégium volt. Kiemelte, hogy az elmúlt években fejlesztésre kerültek a személyi és a műszaki feltételek is. A külhoni tudósítókat összefogták és egységes hálózattá fejlesztették, szakmai és nyelvi továbbképzéseket szerveztek, folyamatos díjazást és egységes szerződési feltételeket biztosítottak a tudósítóknak. Ezenkívül korszerűsítették a kolozsvári, dunaszerdahelyi és a szabadkai stúdiót ( jelenleg az ungvári stúdió van soron), valamint megteremtették a külhoni magyar műsorok elhelyezésének lehetőségét a magyar médiatérben.
– Márciusban megváltozott a műsorstruktúra, a Duna Televízió főadó, az M1 pedig hírcsatorna lett, így új feladatokat vállaltunk magunkra. Az elkövetkező két évben ki szeretnénk bővíteni a tudósító hálózatot, folytatni szeretnék a szakmai-nyelvi továbbképzést, valamint ragaszkodunk ahhoz, hogy a folyamatos fizetés megmaradjon. Kassán egy újabb stúdiót tervezünk létrehozni és a kornak megfelelő technológiai szintre szeretnénk emelni a tudósítói csomópontokat. Egyes észrevételek szerint kevesebb lett a dedikáltan külhoni műsorok száma, ezért a nemzeti sportcsatorna megindításakor megnézzük, hogy milyen lehetőségek vannak ezek növelésére, valamint el szeretnénk érni, hogy a külhoni médiák archív anyagai is egységes kezelésbe kerüljenek, valamint november 15-étől szórványnapokat is tartunk majd – számolt be a vezérigazgató.
A „mi vagyok” és a „mi nem vagyok” kérdés alakítja az identitásunkat Bodó Barna, a MÁÉRT, a Kárpát-medencei szórványbizottság elnöke, a Sapientia EMTE docense szerint, majd arra figyelmeztetett, hogy a szórványban, azok az elemek, amelyek elválasztják az egyént a többségtől, mindinkább elhalványodnak.
– Az államnyelvet védi az alkotmány, míg a közösségi nyelveket nem védi semmi. Nem csoda, hogy fokozott magyar identitástudat jellemzi a kisebbségi közösségeket, hiszen ott meg kell küzdeni az anyanyelvért. Ha azonban a szórványban egy fiatal pályát választ, akkor nagyon sokszor nyelvet is változtat. A kiegyensúlyozott kétnyelvűség egyik alapfeltétele az érvényesülésnek, ám ha a többségi nyelv dominánssá válik – nyelvileg szétválik a család, iskola, baráti kör, munkahely – az végül anyanyelvváltáshoz, asszimilációhoz vezet majd – vélekedett a szakember.
Galambos István, a Kós Károly Kollégium elnöke kiemelte, hogy a határon túli szórványmagyarságban élő magyarok rendezvényei nem tudnak versenyre kelni a tömbmagyarság rendezvényeivel.
– Szükségünk van a pozitív diszkriminációra – hangsúlyozta.
A konferencián bemutatásra került egy felmérés is, amely a felvidéki, erdélyi, kárpátaljai és a vajdasági médiafogyasztási szokások 2011–2014 közötti változásával foglalkozik. Az elemzés szerint a televízió nézés aránya összességében csökkent, azonban az anyanyelvű csatornák, műsorok nézettségének csökkenése lelassult. Vajdaságon kívül visszaesett a többségi nyelvű csatornák nézettsége, míg a magyar közszolgálati csatornák és a Duna TV megőrizte pozícióját, a magyar nyelvű regionális stúdiók pedig Vajdaságon kívül erőteljes pozícióvesztést könyvelhetnek el. Megdöbbentő arányú a rádiókat nem hallgató személyek növekedése. Erdélyben, Kárpátalján és Vajdaságban sokkal többen hallgatnak rádiót otthon, mint utazás közben, vagy munkahelyen. A felmérés szerint a hallgatók leginkább információszerzés céljából rádióznak, az internet viszont teljes egészében átalakítja a médiát, számítógépet, laptopot használnak a legtöbben, Felvidéken azonban az okostelefon használata a legnépszerűbb.
