A felvidéki, kárpátaljai, horvátországi, szlovéniai és a vajdasági sajtó képviselői mutatkoztak be a MédiaTér II. konferencia második napján az erdélyi Kolozsváron. Klemm József, az Újvidéki Rádió igazgatója megjegyezte, hogy bár a szórványról és a szórványosodásról beszélünk, mégsem fogalmazták meg, mi az. Véleménye szerint, ha a szórványosodást dinamikusan figyeljük, és számba vesszük, hogy 10 év alatt a 300 ezres vajdasági magyarság lélekszáma mintegy 40 ezer fővel csökkent, és ehhez hozzáadjuk az egyre fokozódó elvándorlást is, akkor a vajdasági magyarság esetében akár szórványosodásról is beszélhetünk.
– Elegendő-e csak a végszámokról beszélni, vagy szemügyre kell venni, hogy egy bizonyos közösség mennyire tudta kiépíteni a saját intézményrendszerét, amellyel lelassíthatja, vagy akár meg is állíthatja az elszórványosodást – vetette fel a kérdést Klemm, aki szerint ez utóbbi szempontból a vajdasági magyarság a legjobban önszerveződött közösség a Kárpát-medencében. Az előző nap előadásaira utalva kiemelte, hogy nemcsak az a tragédia, ha a szórvány mögül eltűnik a magyar nyelv, hanem az is, ha az intézmények mögül eltűnik a magyar öntudat.
Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke az MNT programjait bemutatva, megjegyezte, hogy a vajdasági magyarság a szórványosodás és az elvándorlás miatt kétségbeesett helyzetben van, de a nemzeti tanács ezen problémák megoldása érdekében küzd nap mint nap.
– Ahol megszűnik az anyanyelvi oktatás, ott néhány év alatt az anyanyelvváltás is megtörténik, ezért minden egyes emberért küzdenünk kell. Az MNT stratégiájában az anyanyelvű képzés mellett ezért kiemelt szerepet kap az anyanyelvű tájékoztatás is – mondta Hajnal.
Megjegyezte, hogy a magyar szellemiségű sajtó megtartása, a közmédia és a regionális média közötti kapcsolattartás, valamint úgy az írott, mint az elektronikus sajtó működésének könnyebb pénzbeli támogatása érdekében az MNT médiaházat szeretne építeni.
Bodzsoni István, a Pannon RTV igazgatója előadásában elmondta, hogy a szórványságnak pozitív diszkriminációra van szüksége, nagyon fontos, hogy a magyar nyelvű adások eljussanak a településekre.
– A vajdasági magyar közösség sokszor azért nézi a többségi sajtót, mert teljes körű tájékoztatásra vágyik. A magyar sajtónak ezért magas színvonalú és teljes körű tájékoztatást kell nyújtania, de emellett az emberek napi problémáival is foglalkoznia kell. Nagyon fontos, hogy a sajtó fel is kell karolja ezeket a problémákat, és rákényszerítse a hatalmat arra, hogy foglalkozzanak velük– közölte Pannon RTV igazgatója.
Bartók Csaba, a Szlovákiai Magyar Televíziósok Szövetségének alelnöke szerint a Beneš-dekrétumok után a felvidéki magyarság egy olyan megfélemlítésből indult meg, amelyet máig nem tudott kiheverni, és az egykor tiszta magyar falvak ma már szórvánnyá váltak. A szórványban élő magyarok gyakran nem élnek közösségben, és csak megszokásból, hagyományból tartják magukat magyarnak – vetette fel Papp Adrianna, Debrőd polgármestere. Megjegyezte, hogy ennek a megakadályozásában vállalhat nagy szerepet magára a sajtó. A polgármester egyetértett a fent elhangzottakkal, miszerint a helyi emberek, bizonyos régiók akkor érdekeltek egy sajtótermék fogyasztásában, megvételében, ha az róluk is szól.
– Egy felvidéki felmérés szerint a legtöbben a magyar média fogyasztói közül definiálták magukat magyarként, a legkevesebben, pedig a szlovák sajtó fogyasztói közül – számolt be Papp.
Somogyi Alfréd, a Pozsonyi Református Egyházmegye esperese szerint a felvidéki magyarok a legtörékenyebb identitással bíró magyarok a Kárpát-medencében.
– Az évtizedek során kettős identitás alakult ki, ugyanis a Beneš-dekrétumok után elterjedt az emberek között, hogy aki szlovák iskolába jár, az előbb kap munkát, holott a szlovákok között is voltak munkanélküliek – számolt be az esperes.
Szerinte ilyen esetben már két generáció váltásának ideje alatt megtörténhet a nyelvváltás. Megjegyezte, a vegyes házasság rendszerint a többségi nemzetnek ad pluszt, ugyanis annak a gyereknek, amely szlovák nyelven tanul – kiváltképp, ha nincs magyar tannyelvű iskola sem –, annak a szlovák nyelv lesz az információszerzés nyelve, és minden bizonnyal szlovák nyelvű partnert keres magának, a gyerekeit pedig már szinte biztos, hogy szlovákként neveli fel.
A visszahonosítás miatt Kárpátalján tömegesen iratják be a szláv ajkúak magyar iskolába a gyerekeiket – jegyezte meg Kulin Zoltán, a Kárpátaljai Megyei Állami Televízió és Rádió Társaság nemzetiségi adásainak igazgatóhelyettese. Kudlotyák Krisztina, Kárpátalja.ma főszerkesztője a szerint, ha elsorvad valahol a közösség, akkor ott csakhamar elsorvad a nyelv is, hiába iratják be a gyereket magyar tannyelvű iskolákba. A kárpátaljai magyarságról beszélve felhívta a figyelmet arra, hogy a tömb magyar településeken a könnyebb érvényesülés érdekében ukrán iskolába íratják a gyerekeket, akik viszont az iskola folyosóin magyarul beszélgetnek egymással.
– A sajtó általi közösségépítés egyik fontos eleme a jó példa bemutatását, mint a nagycsaládosok, sikeres emberek stb., ilyen példákat pedig a szórványból is meríteni kell – vélekedett a főszerkesztő.
Kovács Géza, a Kárpátaljai Megyei Állami Televízió és Rádió Társaság nemzetiségi adásainak igazgatója elmondta, hogy Ukrajnában a nemzetiségi adások igen kevés műsoridőt kapnak – van, aki egy órát, de van aki csupán öt percet –, és bár az MTVA átszervezés rengeteg megjelenési lehetőséget ad számukra, ha Ukrajnában nem lenne háború, akkor a felkínált – kiváltképp a szórványsággal foglalkozó – anyagok többsége nem érné el a szerkesztők ingerküszöbét.
– Ha azt akarjuk, hogy a szórványság megjelenjen, akkor nemcsak forgatócsoportok kell oda küldeni, hanem megjelenési felületet is biztosítani kellene. Ilyen felület nem hogy Ukrajnában, de a magyar közmédiában sincs még – figyelmeztetett Kovács.
Kriják Krisztina, az MTI zágrábi tudósítója megjegyezte, bár a horvátországi magyarság már szórványnak számít, mégis tömb magyarságnak éli meg magát. A horvátországi magyar sajtótermékek történetéről tartott előadást Makkai Béla docens, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető tanára, majd a jelenlegi magyar sajtó helyzetéről beszélve megjegyezte, hogy a piacvesztés mellet kevés megjelenési felületet kap az államtól. Véleménye szerint csak úgy lehet visszahozni a példányszámokat, a sajtó igénylését, ha az újságírók elmennek a szórványba, azonban ehhez jól motivált újságírók is kellenek.
Zver Ilona, a Szlovén RTV vezérigazgatójának magyar műsorokért felelős helyettese kiemelte, hogy a szlovéniai magyarság, habár az egyik legkisebb magyar közösség, és ők sem tekintik magukat szórványnak, mégis jelentős eredményeket tud elérni. Ám a jelen tapasztalatai arra figyelmeztetnek, hogy a muravidéki magyarság körében megkezdődött a szórványosodás.
Dr. Göncz László történész, szlovén országgyűlési képviselői szerint a konferencián nyilvánvalóvá vált, hogy a tömb közösségek peremvidékei szórvánnyá váltak, a klasszikus, egykori szórványterületek pedig gyakorlatilag megszűntek.
– Tetszik, nem tetszik, el kell fogadni a tényt, hogy Európában a kisebbségvédelem terén nem történt előretörés, a kérdésnek nincs meghatározó súlya, ez pedig nagy gondot jelent számunkra – hangsúlyozta a képviselő, aki szerint a kicsi magyar közösségeknek saját intézményrendszerek nélkül esélyük sem lehet a túlélésre, és a sajtónak igenis nagy a szerepe a kis magyar közösségek megtartásában.
