A Nemzetpolitikai Államtitkárság 2012 óta minden évben tematikus évet hirdet. 2012-ben az óvodásokat, 2013-ban a kisiskolásokat, 2014-ben pedig a felsősöket helyezték középpontba. 2015-ben meghirdették a 2015 a külhoni magyar szakképzés éve programot, melynek záró konferenciájára tegnap került sor Budapesten. A Magyarság Háza konferenciatermében nagyszámú érdeklődő részvételével bemutatták a külhoni szakképzés éve program eredményeit, az elkészített szakképzés-fejlesztési koncepciókat, továbbá részletesen beszámoltak a programot támogató tudományos kutatások eredményeiről. A rendezvény keretében a magyarországi érintett tárcák képviselői és a felvidéki partner, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége – ahogy az az év folyamán a többi külhoni magyar régióban megtörtént már – elvi megállapodást kötött a felvidéki magyar szakképzés hosszú távú fejlesztése érdekében történő együttműködésről.
Potápi Árpád: 2016-ban is a szakképzés marad előtérben (Ótos András felvétele)
A rendezvényt Potápi Árpád János a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai államtitkára nyitotta meg. Elmondta, a magyar kormány 500 millió forinttal támogatta a szakképzés éve programot, és mintegy 10 000 diákot, oktatót sikerült megszólítani az elmúlt hónapokban. A rendelkezésre álló eszközök nagyobb részét, 300 millió forintot tanműhelyek felszerelésére költötték, de emellett számos program, továbbképzés, szakmai gyakorlat, konferencia megvalósult. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarország és a külhoni magyar régiók megerősítése szempontjából Magyarország számára prioritás a gazdaságfejlesztés, ezért 2016-ban is a szakképzés marad előtérben.
A konferencia folytatásában a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium által megvalósított programokról Cseresnyés Péter államtitkár és Román István, helyettes államtitkár szóltak, majd a régiós szakképzés-fejlesztési koncepciók bemutatása következett. Az erdélyi és felvidéki stratégia bemutatását követően Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke felszólalásában a vajdasági helyzetképet szemléltette és a készülő oktatásfejlesztési stratégia tükrében a vajdasági magyar szakképzés céljait ismertette, melynek keretében 2020-ig magyar szakképzési kompetenciaközpontok létesülnek, de a szórványra is hangsúlyt fektetnek. Hajnal megköszönte a szakképzés éve keretében megvalósuló figyelmet és támogatást. A magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpontban növényszaporító és komposztáló tanműhely, valamint hidropónia, a topolyai Mezőgazdasági Iskolában állategészségügyi, mezőgép tanműhely és a jövendőbeli pékek számára egy tanműhely létesült, emellett Adán a Műszaki Iskola tanműhelyének és Szabadkán a Bosa Milićević Szakközépiskola tankonyhájának felszerelésére is sor került a program keretében.
Hajnal Jenő, az MNT elnöke a vajdasági helyzetképet szemléltette (Ótos András felvétele)
A konferencián a kárpátaljai, horvátországi és muravidéki szakképzés helyzetét, fejlesztési stratégiáit is ismertették.
A Nemzetpolitikai Kutatóintézet a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központtal és a CESCI Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálatával egy hiánypótló munkaerőpiaci kutatást végzett, amely segíti a munkaerőpiaci igények és a szakképzés összehangolását. A zárókonferencia második részében 2015 a külhoni magyar szakképzés éve programot támogató tudományos kutatások kerültek bemutatásra, a szakképzés helyzetét, a térségek munkaerőpiacát bemutatva. A vajdasági helyzetfelmérés eredményeit Erős Ervin (CESCI) ismertette. Észak-Bánság és Észak-Bácska területén elvégzett kutatásban a szakképzés, illetve a foglalkoztatási helyzetet vizsgálták az oktatás és vállalkozások szempontjából, illetve, hogy mennyire kapcsolódik a két szféra. Sajnos az eredmények nem túl jók, a duális képzés hozhatna előremutató eredményt, és át kell gondolni a szakképzés irányait is – fogalmazott Erős Ervin.
