Miután egy héttel ezelőtt, pénteken ünnepélyesen megalakult, az új összetételű Országgyűlés meg is kezdte az érdemi munkát. Gőzerővel látott hozzá a kétharmad az új jogszabályok benyújtásához, megvitatásához, elfogadásához. Kezdetnek egy alkotmánymódosító indítványt fogadott el csütörtökön a parlament, biztos, ami biztos, kétszer egymás után. Hogy biztosan sikerüljön megváltoztatni, mondhatnánk gúnyosan, de a valóság az, hogy tulajdonképpen csak tévedésből: az új házelnök egy cseppet ugyanis eltolta a dolgot.
Azt a rendelkezést, amely szerint a kormánynak lehet miniszterelnök-helyettese és a majdan megválasztandó parlament legfeljebb 200 fős lehet, a Fidesz az utolsó pillanatban név szerinti szavazással szerette volna elfogadtatni, Schmitt Pál ellenben az eredeti tervek szerint gépi szavazást hirdetett, rögtön utána pedig név szerintit. És a honatyák és -anyák szavaztak. Először géppel, aztán bemondták a véleményüket. Amely a két voksoláskor némileg eltérő eredményt mutatott; vélhetően azért is, mert egy részüknek gőze nem volt arról, hogy most éppen mire mond igent vagy nemet. Azonban egyesek rájöttek, hogy ugyanazt az alkotmányos rendelkezést egyszer elég elfogadtatni, úgyhogy a parlamentben megszületett az első ötpárti konszenzus is, amely kimondja, hogy az első, a gépi szavazás volt érvényes. Alakulhat tehát az új kormány (ha minden a tervek szerint halad, pontosan egy hét múlva lesz az eskütétel), a parlamenti tudósítók jól megemlékezhetnek az esetről, a karaván meg halad tovább.
Csütörtökön kezdte meg a képviselőház a helyhatósági választási szabályok módosítására és a határon túli magyarok kettős állampolgárságára vonatkozó törvénymódosítások vitáját is. A bennünket inkább érdeklő téma kapcsán megtudtuk, hogy a módosítást minden parlamenti párt támogatja, nézeteltérések a részletekben vannak: az MSZP kivárná a döntéssel a szlovák parlamenti választások eredményét, a Jobbik meg a szavazati jogot akarja belesulykolni a jogszabályba, de úgy, nagy általánosságban nem ütközik ellenállásba a módosítási indítvány. Ami érthető is annak fényében, hogy a változtatás szövege meglehetősen általános. Annyi kiderül belőle, hogy az állampolgárságot egyéni kérelemre, egyszerűsített eljárásban fogják megadni a határon túli kérelmezőnek, aki bizonyítani tudja vagy vélelmezi, hogy ő vagy felmenője valaha magyar állampolgár volt, és legalább egy kicsit tud magyarul. Semjén Zsolt, aki általános miniszterelnök-helyettes lesz a kormányban, arról is beszélt, hogy ez a törvénymódosítás nem érinti a választójogot, a társadalombiztosítást és a nyugdíjrendszert. Arról viszont nem szólt, hogy mi lesz a helyzet a munkavállalással és a középiskolai, illetve egyetemi tanulmányokat folytatókat érintő kérdésekkel. Nem hivatalos értesüléseink szerint az a vezérelv, hogy nincs kétfajta állampolgárság, az az egyetlen fajta pedig a munkavállalásnál érvényesül. Akinek van bejelentett magyarországi lakcíme, az szavazhat majd, aki dolgozik és fizeti a járulékokat, az részesülhet egészségügyi és nyugdíjellátásban. A diákokról még nincs vezérelv. Nem igazán tudjuk, mi alapján bírálják majd el a hatóságok, ha valaki „vélelmezi”, hogy felmenője magyar állampolgár volt, de a bürokráciáról tudjuk, hogy igényli a papírt. Tehát valamilyen dokumentumokat csak be kell majd nyújtani. Marad a nagy-nagy remény, hogy a törvényt nem követik majd az annak szellemét megcsúfoló végrehajtási rendeletek, főosztályvezetői önkényeskedések, ügyintézői melléfogások és a dolgok diszkrét „visszacsinálása”. Amúgy a törvény 2011 januárjától lenne érvényes, addig marad a régi rendszer, ezt sem árt szem előtt tartani.
A héten politikai szempontból érdekességet még a rendőrség és a bíróság szolgáltatott: az egykori szocialista erős ember, Hagyó Miklós előzetesbe került, újabb nyomozások indultak súlyosabbnál súlyosabb korrupciós ügyekben, Veres János expénzügyminiszterről pedig kiderült, hogy forintmilliárdokat kitevő időzített bombát hagyott maga mögött Malév-ügyekben, amitől Oszkó Péter ügyvezető pénzügyminiszternek is égnek állt a haja (saját bevallása szerint), és ami miatt feljelentést is tett. Minden mást elmosott a víz.
