Mire a későn kelők ezt a cikket olvasni kezdik, Orbán Viktor és kormánya már le is tette az esküt. Az új miniszterelnök és kabinetje most aztán teljes gőzzel láthat munkához. És akkor aztán a kibicek és az érintettek számára is végre kiderülhet, hogy mit is szándékozik tenni az országgal a Fidesz–KDNP pártszövetség.
Merthogy ennek tisztázása lassan tényleg aktuálissá válik. Lezajlott egy kampány, megalakult a parlament, a Fidesz elnöke a hét elején bemutatta a kormányprogramot, a bársonyszékek várományosai a parlamenti bizottságokat járták, hogy azok meggyőződhessenek miniszteri rátermettségükről – és mégsem, mégsem tudjuk, hogy pontosan mit is akar a kormány tenni, azt mikor akarja megtenni, s hogy a tennivalókat hogyan gondolja tenni. A tárcavezető-jelöltek gondosan ügyeltek, hogy terveikből, szándékaikból szinte semmit ne áruljanak el, a kormányfői poszt várományosa sem igyekezett világot gyújtani a terveit illetően. Minden illetékes minden, a konkrétumokat firtató kérdésre azt válaszolja: majd akkor nyilatkoznak, ha a Varga Mihály vezette csapat lebonyolítja az átvilágítást, s kiderül végre, hogy mennyi az annyi, mi az, amiből gazdálkodni lehet, és meddig ér a takaró.
Ami éppenséggel nem mellékes szempont és valahol jó is, hogy nem borította el az országot az ígéretdömping. Csakhogy ezzel a nagy várakozással párhuzamosan hihetetlen tempóban zajlik a törvénykezés. Jogszabály-módosítások sorát terjesztette már be a kormányzati többség, a képviselőházi ülések alkalmanként éjszakába nyúlóan tartanak. A szimbolikus, egyelőre gesztusértékű törvények mellett (kisebb parlament, kettős állampolgárság) nagyon is húsba vágóak is az asztalra kerültek. A héten terjesztette be a hatalmon lévő pártszövetség a köztisztviselőkre vonatkozó előírások módosítására tett indítványait, ami már nemcsak a szocialistáknak nem tetszett. A mintegy 65ezer(!!!) embert érintő javaslat értelmében csökken a felmondási idő, a szülési vagy betegszabadságon lévők is számíthatnak rá, hogy visszatérésük után felmondanak nekik, ráadásul az elsődleges verzió szerint akár indoklás nélkül is kaphat a köztisztviselő felmondást. Ez utóbbit maga a beterjesztő indítványozta módosítani. Nem mintha a felmondást elszenvedőnek nem lenne mindegy, hogy megmagyarázzák-e neki, miért marad munka nélkül. Az érintetteket tömörítő szakszervezetek azonnal felhördültek, egyeztetést követeltek. Pedig szépen megmondta a Fidesz, hogy a bürokrácia csökkentése egyik legfontosabb célja…
Nem logikátlan arra számítani, hogy hasonló tiltakozási hullámok egész sora következik rövidesen. Az ember ugyanis már csak olyan, hogy nagyon tudja támogatni a rendteremtést, ha az az ő köreit nem érinti. Amikor például a gazdasági csúcsminisztériumi tárca várományosa megemlítette, hogy a munkáltatókat és munkavállalókat célzó adócsökkentést a fogyasztási adók növelésével lehetne kompenzálni (s amikor ezt valaki a nép nyelvére is lefordította, mondván, ez bizony az áfa és a jövedéki adók emelését jelentheti), máris akadtak, akik háborogtak. És ez sem logikátlan. Mert az áfaemelés mindennek a drágulását jelenti, a jövedéki adó emelése meg még erre is rátesz egy lapáttal, miután ilyen jellegű adó nemcsak a dohányáru és az alkoholos italok, de az üzemanyag árára is kihatással van. Ami pedig mindennek a drágulását jelentheti.
Egészen érdekes megfigyelni, hogyan keresztel át mindent, amihez hozzáér, az új kormányzati többség. Mennyi új fejléces papír kell majd! A köztisztviselők kormányzati tisztviselők lesznek, Alkotmányvédelmi Hivatallá nemesül a lánykori nevén Nemzetbiztonsági Hivatalként üzemelő szerv (és rövidítése nem AVH lesz, csak egy AH), a minisztériumok megnevezését még csak most fogjuk megtanulni – és még csak két hete van kétharmad…
Mindent összevetve: a mai nap még a szertartásoké, meg is hívta híveit a Fidesz–KDNP a Kossuth térre egy kis ünneplésre, aztán holnap pihenés – hétfőn pedig kezdődhet az igazi, az érdemi munka a kormány számára.
