2024. július 17., szerda

Új kormánya van Magyarországnak

„Mostanra elég erősek és elég okosak lettünk” – mondta a Kossuth téren Orbán Viktor
A Kossuth téren zúgó vastapssal köszöntötték az új miniszterelnököt (Mihájlovits Klára)

Szokatlan élénkség uralta szombaton az Országházat és környékét Budapesten: előbb a parlament épületében, utóbb az előtt, a Kossuth téren zajlottak tömegeket megmozgató események. Megalakult Magyarország új kormánya, a Fidesz-KDNP pártszövetség pedig ezt az eseményt egy hatalmas tömegeket megmozgató nagygyűléssel ünnepelte meg.

A szombati parlamenti ülés kezdetén Orbán Viktor akkor még kijelölt miniszterelnökként tartott beszédet, amelyben a legfőbb közjogi méltóságok, a rendszerváltás óta hivatalban a kormányt irányító kormányfők, államfők és házelnökök, valamint nagykövetek és egyházi vezetők jelenlétében válaszolt a kormányprogram vitájában elhangzott észrevételekre, kifogásokra. „A polgári világban szokás forradalomnak nevezni a nagy változásokat” – mondta Orbán azokra a bírálatokra célozva, amelyek megkérdőjelezték a Fidesz elnökének állítását, miszerint az idei választási győzelem a szavazófülkékben megvívott forradalom volt. Hozzátette, hogy egy demokráciában a forradalom csak alkotmányos lehet, s egyúttal fel is szólította a parlamenti többséget, hogy már a héten kezdje meg az új alkotmány előkészítését. Arra az észrevételre, hogy hiányoztak a kormányprogramból a konkrétumok, azt válaszolta: a hivatalba lépő kormánynak pillanatnyilag az a feladata, hogy a célokat kitűzze, s nem az, hogy a következő négy év összes vitáját előre lefolytassa, ugyanis a majdani „intézkedésekről bőven lesz idő vitatkozni”. Kiemelte: öt nemzeti ügy (a gazdaság, a közrend, az egészségügy, a szociális biztonság és a demokratikus jogrend) mentén született új társadalmi szerződés. Orbán kiemelte azt is: örül, hogy minden frakció talált valami támogathatót a kormányprogramban, ez ugyanis szerinte bizakodásra ad okot.

A kijelölt kormányfő beszéde után hosszan zúgott a vastaps, amit voksolás követett. A miniszterelnökről és programjáról egyszerre szavaztak a képviselők. 261 igen, 107 nem szavazattal választotta meg az Országgyűlés Orbán Viktort miniszterelnöknek. Ezt követően az új kormányfő ünnepélyes keretek között tette le esküjét, amihez utóbb Medgyessy Péter, Bajnai Gordon, Boross Péter korábbi kormányfők, Sólyom László jelenlegi és Mádl Ferenc korábbi államfő is gratulált neki. Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök nem vett részt a parlament ülésén.

Kormányfővé választását követően Orbán aláírta előterjesztését kormánya minisztereiről, és átadta azt Sólyom Lászlónak. Az államfő ezt követően adta át – már a Sándor-palotában – a kinevezési okiratokat a megnevezetteknek. A kinevezések átvételével alakult meg a második Orbán-kormány.

A parlamenti ülés után kezdődött az Új kezdet napja címet viselő nagygyűlés. A Kossuth tér felé tartó metrószerelvényekre, villamosokra szinte lehetetlen volt feljutni az oda igyekvő, zászlókat, transzparenseket cipelő emberektől. A hatalmas tér a rendezvény kezdetéig zsúfolásig telt; babakocsikat toló kismamák, bottal járó anyókák éppúgy voltak a tömegben, mint kristálypoharakkal koccintó harmicasok. Az esernyők ezen a délutánon nap elleni védelmi funkciókat töltöttek be; okot adva a zsörtölődésre azoknak, akiknek nem jutott eszükbe biztosítani maguknak ezt a fajta védelmet, de nemcsak hallani, hanem látni is szerették volna az emelvényen zajló eseményeket. A többség ezért a kivetítők kínálta látványra volt kénytelen hagyatkozni.

A pódiumon a szónokok sorában az első Schmitt Pál, az Országgyűlés elnöke volt, aki üdvözölte „a nemzet terén” összegyűlteket. „Mától véglegesen visszafoglaltuk a Kossuth teret. Hosszú idő, nyolc év kellett ahhoz, hogy közösen és végérvényesen döntsünk: ezen a téren és a nemzet háza között soha többé ne legyen kordon” – hangsúlyozta a házelnök. Őt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes követte, aki a kettős állampolgárság könnyített megszerzését lehetővé tevő törvényre utalva azt mondta: a magyar nemzet közjogi értelemben egyesült. Kiemelte: nem tekintik veszélyesnek, ha a Magyarországon élő kisebbségiek felveszik anyaországuk állampolgárságát, de elvárják, hogy a határon túli magyaroknak is lehessen magyar állampolgárságuk.

Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke arról beszélt: a főváros az utolsó bástyája annak, amit szeretnének múlttá tenni, ezért szurkolnak Budapestnek, hogy az önkormányzati választásokon leváltsák az eddigi városvezetést.

Gyermekkórus hangjainak ütemére, ünnepélyes menetben vonult az emelvényre az Országgyűlés épületéből a főkapun ki parlamenti képviselők kíséretében Orbán Viktor, akit zúgó vastaps fogadott. „Nem a tisztem, hanem a szívem hozott ide” – kezdte beszédét az új kormányfő, aki kiemelte: nehéz idők vannak mögötte, de előtte is: „Azért kértem, hogy találkozzunk, mert innen indultunk el nyolc éve, és szerettem volna, hogy együtt érkezzünk be a célba a hosszú, keserves út végén. Nem hitegettük egymást, hogy könnyű lesz. Nem áltattuk egymást sem 2002-ben, sem 2006-ban. Most sem mondhatok mást: nehéz lesz. De nincs olyan súlyos feladat, amelybe nem vágnék bele, ha ezt a Kossuth téren született közösséget magam mögött tudhatom.” Meglátása szerint pártja 2002-ben még nem volt elég erős, 2006-ban még nem volt elég okos, hogy legyőzze a hazugságot, a népbutítást, a spekulációt. „Mostanra elég erősek és elég okosak lettünk, hogy az átmenet korszakát lezárjuk, és új irányba fordítsuk Magyarországot” – mondta Orbán, aki a kormány megválasztása előtti gyors sikerének nevezte, hogy minden eddiginél nagyobb lépést tett a nemzet határon átívelő újraegyesítése felé. Egyúttal figyelmeztetett; senkit se tévesszenek meg a gyors sikerek. „Nem babazsúrra készülünk. Le kell győzni a szocialista örökséget, az elszegényedést, a munkanélküliséget, a szélsőségeseket” – emelte ki az új miniszterelnök.

A kormány tagjai: Orbán Viktor miniszterelnök, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium vezetője, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Varga Mihály, a Miniszterelnökség vezetője, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, Fellegi Tamás, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetője, Hende Csaba, a Honvédelmi Minisztérium vezetője, Martonyi János külügyminiszter, Matolcsy György, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezetője, Pintér Sándor belügyminiszter, Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője.