Budapesti tudósítónktól
Valószínűleg soha nem fog pontosan kiderülni, mi is történt a múlt hét végén, midőn a Nemzetközi Valutaalap tárgyalódelegációját a magyar főváros idegenforgalmi látványosságai sem tudták lenyűgözni annyira, hogy ne cuccoljanak össze váratlanul és ne hagyják el Budapestet két nappal a tárgyalások tervezett vége előtt.
Az IMF-delegáció és az Európai Bizottság tárgyalócsoportja azért jött, hogy a korábban felvett hitelekkel kapcsolatos dolgokat, a korábban megszabott feltételek betartását megvizsgálja, illetve, hogy megtudjon ezt-azt a kormány jövő évi költségvetési terveiről. Közben lett volna egy-két javaslatuk arra vonatkozóan, hogy az ország új vezetőinek mit kellene, illetve mit nem kellene tenniük a következő hónapokban. Az IMF és az EU jövőre már nagyságrendekkel kisebb összegű bankadót tartana jónak, a kormányoldal azonban ragaszkodott ahhoz, hogy 2011-ben is az idei szinten maradjon az extraadó. Szó volt még a jegybankelnök fizetésének csökkentéséről (amit a külföldi vendégek erősen sérelmeztek), és még sok minden másról, amit meg kellene tenni, s amit a hétköznapi ember a reformok néven szokott emlegetni, rendszerint valamilyen negatív jelzővel egyetemben.
HITELKÉSLELTETÉS
A kormány viszont nem engedett a jegybankelnöki bérezés megregulázásából, s nyilván a bankadóból sem; Matolcsy György illetékes miniszter szerint a „nemzeti ügyek kormánya folytatja a strukturális reformok politikáját a tárgyalópartnerek által fontosnak tartott területeken – így az adórendszer, az egészségügy és a közösségi közlekedés területén is”. Történt tehát, ami történt, a két delegáció már szombaton összepakolt és hazament, a magyar kormány meg itt maradt, bizonygatni, hogy az emberek érdekében keménykedett.
Gyakorlati szempontból a tárgyalások megakadályozása valószínűsíthetően azt eredményezi, hogy Magyarország nem hívhatja le az eredetileg 20 milliárd eurós hitelkeret soron következő negyedéves időszakra eső részét – amit a kabinet egyébként sem akart felhasználni, tehát kormányszempontból a dolog nem jár túl nagy veszteséggel. A nehézségeket az okozza, hogy a forint megint rácsüccsent a csúszdára, emelkednek a devizaalapú hitelek törlesztőrészletei, meg ami ezzel jár. Az országban persze kitört a hitvita, hogy lehet-e dacolni az IMF-fel. A Jobbik és a Fidesz szerint nem szabad engedni a külföldi zsarolásnak, az MSZP és az LMP szerint esztelenség azokkal összeveszni, akik az országot pénzelik.
A cinikusok szerint a keménykedés az őszi önkormányzati választásokig fog tartani, hogy a kormánypártok népszerűsége ott maradjon addig, ahol most van, aztán meg majd szépen csendben eleget tesznek a külföldi elvárásoknak, az elvárt reformintézkedések meghozatalával egyetemben. Magyarán: az elképzelhető, hogy Simor András fizetését hat millióval csökkentik, s ez Simornak biztos fájni fog, de emellett lesz itt rendszerátalakítás is ezerrel, ami viszont sokaknak fog fájni.
DÖNTÉSEK FURÓSZALAGON
Közben Orbán Viktor is a színre lépett. Éppen a Valutaalappal és az Európai Bizottsággal való tárgyalások napján, ám sokan a Videoton székesfehérvári focimeccsén fényképezték a kormányfőt. Ezzel szemben a héten elutazott Berlinbe, ahol több száz külföldi újságíró előtt arról beszélt: mindenképpen meg kell őrizni az alkotmányos kereteket, a médiát nem tudja egyetlen kormány sem ellenőrizni, a kétharmados parlamenti többséggel nagyon óvatosan kell élni, az alkotmányt pedig minden körülmények között tiszteletben kell tartani. Meg azt is mondta, hogy kormánya „bátor változásokat” kezdett meg, amelyeket hamarosan strukturális reformok követnek, s amelyek majd „részben igen, részben pedig nem találkoznak az emberek elképzeléseivel”.
Nos, a héten a parlament új alkotmánybírákat is választott (Bihari Mihály és Stumpf István személyében), megszavazta a kormány gazdasági csomagját és módosította a médiatörvényt. Emellett maradt még idejük „átszabni” az Országos Választási Bizottság tagságának összetételét is...
FIGYELŐ SZEMEK
Orbán Viktornak a német látogatás olyan szempontból kellemetlen volt, hogy vendéglátója, Angela Merkel kancellár kijelentette: az uniós stabilitási egyezményben foglalt előírások, vagyis a maastrichti kritériumok minden tagállamra, így Magyarországra is vonatkoznak. Ami azt jelenti, hogy Budapestnek tartania kell a jövő évi hiánycélt, nem lehet elengedni a büdzsét. Tehát valamit nagyon ki kell találni, hogy a terveket is meg lehessen valósítani, meg az unió is elégedett legyen. Az már most evidens, hogy ezt egyre többen fogják figyelni.
