Budapesti tudósítónktól
Egy fejezet véget ért, egy új veszi kezdetét – akár ezzel a közhellyel is leírható, hogy Magyarország tegnap új köztársasági elnököt kapott. Sólyom László hivatalosan csütörtökön adta át hivatalát Schmitt Pálnak, az új államfőnek. Sólyom, aki egyetlen mandátum erejéig töltötte be a legmagasabb közjogi méltóság posztját, nem éppen protokollárisan figyelmeztette utódját: igaz ugyan, hogy minden elnök szeretne új fejezetet kezdeni, azt azért nem volna szabad elfeledni, hogy mindnyájan ugyanazt a könyvet írják. Valószínűleg a magyar politikai közélet leggyakrabban emlegetett mondatai közé fog bekerülni az a rövid kis figyelemfelhívás is, amelyet Scmitthez intézett, s amely megérdemli, hogy szó szerint idézzük most mi is: „Megbízatásom alatt mindvégig magamon éreztem az elődeim tekintetét. Eltökélt szándékom, hogy láthatatlan elnökként én is mindig ön mellett fogok állni, amikor csak az ön lelkiismeretét ébreszteni kell, vagy meg kell erősíteni” – jelentette ki Sólyom, Schmitt pedig megköszönte, hogy elődje oly magasra tette a lécet, s ígéretet tett: mint bajnok, megpróbál ehhez méltó lenni.
Érdekes megfigyelni, ahogyan a két megnyilvánulásból egészen pontosan kirajzolódik a két államfő közötti eltérő gondolkodásmód. Míg a leköszönő elnök lelkiismeretről, az elődök és utódok közötti, felelősséget feltételező magatartásról, addig az újonnan beiktatott a bajnok elé tornyosuló kihívásokról beszél. S noha az új államfő kijelentette, hogy igényt tart az elődjével való együttműködésre, a találkozón az is kiderült: Sólyom László nem vesz részt utóda beiktatási ünnepségén. Márpedig Sólyom hivatali ideje alatt is felettébb gesztusértékűen tett vagy nem tett dolgokat – cselekedeteiből mindig egészen jól kirajzolódott személyes álláspontja egyik vagy másik kérdés kapcsán. Valószínűtlen, hogy csak az időjárás akadályozta meg a ceremónián való megjelenésben…
A péntek délelőtti beiktatási ünnepség egyébként is tartogatott kínos elemeket. A rendezvény helyszínéül eredetileg a Sándor-palota melletti Szent György teret szemelték ki, s oda 200 vendéget hívtak meg. Köztük a legmagasabb közjogi méltóságokat, Orbán Viktor miniszterelnököt, a volt köztársasági elnököket, a második Orbán-kormány minisztereit, államtitkárait, a négy történelmi egyház vezetőit, a határon túli magyar szervezetek képviselőit és a diplomáciai testületek tagjait, családtagokat, közéleti személyiségeket. Csak éppen a parlamenti pártok képviselőivel akadt egy kis zűr. A jelekből ítélve a Köztársasági Elnöki Hivatal új tisztviselői nem álltak a helyzet magaslatán, s nem küldtek meghívókat az eseményre az ellenzékieknek. Aztán, amikor az egyik (történetesen az MSZP) protokollért felelős emberei rátelefonáltak a KEH-re, hogy akkor most kell-e menni, és ha igen, mikor, csütörtökön délelőtt gyorsan korrigálták a hibát, postázták a meghívókat. A szocialisták arra hivatkoznak, hogy Mesterházy Attila frakcióvezető nyaral, de különben is: egy kerti partira sem 24 órával az esemény előtt küldik ki a meghívást. Schiffer András, az LMP képviselőcsoportjának első embere is ilyesmit nyilatkozott, mondván: a haverokat sem egy nappal a buli előtt hívják meg. (Kéretik figyelemmel lenni a szóhasználatban megnyilvánuló világnézeti eltérésekre!) Schiffer amellett arcátlanságnak nevezte, hogy a meghívók postázása csak azt követően történt meg, hogy csütörtökön reggel megjelent egy hír, miszerint az MSZP és az LMP nem kapott meghívást az elnöki beiktatásra. Meg még azt is hozzátette: ez azt is meghatározza, hogyan viszonyulnak majd Schmitt elnöki működéséhez.
Nem ilyen sértődékeny a Jobbik. Amelynek frakcióvezetője ugyancsak külföldön van, de a párt Gyöngyösi Márton frakcióvezető-helyettes személyében képviseltette magát a beiktatáson.
Az ünnepséget amúgy nem sikerült az eredetileg tervezett helyszínen megtartani; pénteken délelőtt ugyanis Budapestet egy igen impozáns vihar látogatta meg, így az ünnepelt és az ünneplők a Sándor-palota belső udvarába szorultak. Az újságírók már nem fértek be, de ezt még nem tudták a kollégák, amikor utánanéztek bizonyos számoknak. Amelyek szerint Mádl Ferenc beiktatási ünnepsége 2000-ben 120 millió forintba került, Sólyom Lászlót anno a Sándor-palota egyik termében, csinnadratta és közpénz felhasználása nélkül iktatták be hivatalába, alig 50 ember előtt.
A beiktatás mindennek ellenére lezajlott, Magyarországon immár hivatalba lépett a harmadik köztársaság negyedik elnöke.
Új fejezet kezdődik.
