Budapesti tudósítónktól
Nagyon alacsony részvételi arány mellett tartották meg vasárnap Magyarországon az önkormányzati választásokat. A több mint 8 millió szavazati joggal rendelkező polgár 68 ezer jelölt közül választhatta meg 17 ezer képviselőjét. Az országban elnyerhető posztok zömét a Fidesz–KDNP-pártszövetség jelöltjei nyerték meg.
Magyarország lakosai önkormányzati képviselőket, polgármestereket, fővárosi közgyűlési képviselőket, főpolgármestert, kerületi polgármestereket, kerületi önkormányzati képviselőket, valamint megyei közgyűlési képviselőket választhattak. Ugyancsak tegnap tartották meg a kisebbségi önkormányzati képviselő-választást, melynek során az ország 13 kisebbségének valamelyikéhez tartozók szavazhattak.
Délután fél hatig a választásra jogosultak 41,77 százaléka szavazott, ami öt százalékkal kevesebb, mint a négy évvel ezelőtti önkormányzati választásokon ugyanebben az időpontban. A választókedv Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legnagyobb, a legkisebb pedig Hajdú-Bihar megyében. Budapesten a választók nemcsak az országos átlagnál, hanem még a hajdú-bihariaknál is kisebb számban mentek el szavazni.
Az előrejelzések szinte minden településen jelentős fideszes fölényt jósoltak, csak két nagyváros, Szeged és Miskolc számított olyan városnak, ahol az eddigi MSZP-s polgármester esetleg megtarthatja pozícióját. Botka László szocialista jelölt nagyarányú feldolgozottsági adatok mellett úgy tűnik, legyűrte B. Nagy Lászlót, a Fidesz jelöltjét, míg Miskolcon Káli Sándor MSZP-s jelölt kihívójával, Kriza Ákossal szemben igen nagy csatában, de alulmaradt.
Nagy érdekessége a tegnapi választásoknak, hogy immár van jobbikos polgármester Magyarországon: Tiszavasváriban a radikális párt jelöltje, Fülöp Erik nyerte a megmérettetést. Ugyancsak rendelkezik már polgármesterrel az új parlamenti párt, az LMP is: Ivády Gábor országgyűlési képviselő nyert a Heves megyei Ivádon. A másik nagy érdekesség, hogy egy regnáló fideszes polgármester, Meggyes Tamás veszített egy független jelölttel, Tétényi Évával szemben Esztergomban. Gödöllőn is vereséget szenvedett a Fidesz: az eddigi polgármester, Gémesi György igen nagy arányban nyert a kormánypárti Liptákné dr. Boros Andrea ellen.
Budapesten szinte mindenki biztosra vette már a voksolást megelőzően is, hogy a főpolgármesteri posztot Tarlós István, a Fidesz jelöltje nyeri el, így ez a kérdés nem is igazán tartotta lázban a választókat. Sokkal fontosabbnak tekintette mindenki azt, hogy hogyan fognak alakulni a közgyűlési arányok a magyar fővárosban, az ugyanis nem volt egyértelmű, hogy ebben a testületben a kormánypárt többséget szerez.
A 23 budapesti kerület közül négy esetében tartották az elemzők elképzelhetőnek, hogy a szocialista párt polgármesterjelöltje megőrzi posztját.
A fővárosi közgyűlés 33 tagú lesz a jövőben, a lapzártánkat megelőző percekben, mintegy 20 százalékos feldolgozottság mellett a Fidesz 17, az MSZP 10, míg az LMP és a Jobbik 3-3 mandátum várományosa volt. Ez azt jelenti, hogy ha minimálisan is, de a kormánypárt Budapesten is többségbe került. A részeredmények azt mutatják, hogy Tarlós a várakozásoknak megfelelően toronymagasan vezeti a versenyt.
A politológusok zöme egyetért abban, hogy kicsi volt a választások tétje, ezért volt alacsony a részvételi arány. Manchin Róbert, a Gallup Intézet európai igazgatója felhívta a figyelmet arra is: azokon a helyeken, ahol nagy volt a tét, például az ország északkeleti csücskében, 50 százalék fölöttiek volt a részvételi arány.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter szerint a részvétel magasabb volt, mint 1990-ben és 1994-ben. Emlékeztetett: a 2002-es és 2006-os megmérettetéskor az országgyűlési választás eredménye nagyon szoros volt és ez vetült ki az önkormányzati választásra. Most viszont az áprilisi parlamenti választási eredmények eléggé egyértelműek voltak, és talán ennek is hatása volt abban, hogy most az adatok nem annyira a két legutóbbi, hanem inkább az 1998-asra hasonlítanak.
