Aszfaltrajzverseny, parlamentlátogatás, koncertek – ezek az események jellemezték az idei október 23-i ünneplést a főváros szívében, az Országgyűlés előtti Kossuth téren. A korábbi években megszokott kordonok eltűntek, a rendőrség jelenléte sem volt látványos. A nemzeti ünnep alkalmából beszédet mondott a Budapestre látogató Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök is.
Katonai tiszteletadás mellett, a Himnusz hangjaira vonták fel a Magyar Köztársaság lobogóját a Kossuth Lajos téren szombaton, az 1956-os forradalom és szabadságharc 54., valamint a Magyar Köztársaság kikiáltásának 21. évfordulóján. Az ünnepélyes zászlófelvonáson részt vettek Schmitt Pál államfő, Orbán Viktor kormányfő, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, valamint a Magyarországra akkreditált diplomáciai kar képviselői is.
A hivatalos ceremóniát követően a teret a gyerekek és kísérőik vették birtokba: a legkisebbek aszfaltra rajzolták le, hogyan képzelik el a szabadság, a bátorság, a győzelem és a hősiesség képi megjelenítését, a kicsit nagyobbak interaktív ismeretterjesztő játékban vehettek részt az Azok a pesti srácok címmel megrendezett eseménysor révén. Volt sátor, ahol az 1956-ról szóló filmeket vetítettek az érdeklődőknek, egy másik sátorban pedig az ugyanabban az évben megtartott melbourne-i olimpia hangulatát lehetett felidézni egykori és mai olimpiai bajnokok társaságában. Akinek ahhoz volt kedve, régi készülékeken a Szabad Európa Rádió korabeli tudósításaiba hallgathatott bele. Sokan álltak a hosszan kígyózó sorokban, hogy megnézzék az Országház kupolacsarnokában található Szent Koronát.
A családias hangulat a kora délutáni órákig tartott, amikor a Kossuth teret birtokukba vették „a nagyok”: a jelentős számban gyülekező felnőttek az Európai Parlament elnökét és Magyarország miniszterelnökét akarták hallani.
Az ünnepi megemlékezés szombaton délután négykor kezdődött. A rendezvény kezdetén Gyürk András, a Fidesz EP-képviselője üdvözölte az egybegyűlteket. „Kordonok nélkül ünneplünk, gumilövedék helyett legfeljebb a gyermekrajzverseny színes zsírkrétáiba botlunk” – hangsúlyozta.
Jerzy Buzek, az Európai Parlament lengyel elnöke ünnepi beszédében emlékeztetett: 1956-ban Magyarország egyedül maradt, ma viszont egy 27 tagból álló közösség teljes jogú tagja. Az EP elnöke szerint az 54 évvel ezelőtti magyar forradalom egy folyamatot indított el egész Kelet-Európában, aminek eredménye az lett, hogy az egész régió csatlakozott az unióhoz. Kiemelte, hogy január elsejétől Magyarország veszi át az unió elnökségét, és olyan kihívásokkal kell szembenézni, mint a klímaváltozás, az energiabiztonság vagy a demográfiai problémák.
Orbán Viktor miniszterelnök megjelenését az Országgyűlés előtt felállított színpadon percekig tartó tapsvihar fogadta. A kormányfő egy 54 évvel ezelőtti pillanatképet idézett fel, amikor beszédét azzal kezdte: amikor 1956. október 23-án este Nagy Imre lenézett a parlament ablakából a Kossuth téren összegyűlt tömegre, „elvtársaknak” szólította a jelenlévőket, akik ezt tiltakozva fogadták. „Nem vagyunk mi elvtársak, a nemzet jött el, kiáltotta el magát valaki” – emlékeztetett Orbán, aki szerint „a magyarok szabadságsóhaja kiütötte az első téglát a kommunizmus falából, s ezen a nyiladékon évtizedekkel később az egész szocialista világrendszert kivitte a huzat”.
A magyarságnak a kisebbségben, az anyaország határain túl is joga van a saját életéhez, joga van a nyelvéhez, hagyományaihoz, kultúrájához – mondta Schmitt Pál köztársasági elnök szombaton Budapesten, mielőtt gratulált a Kisebbségekért díj külhoni magyarságért tagozatát elnyerő kitüntetetteknek. A Kisebbségekért díj célja, hogy elismerje azoknak az embernek a munkáját, akik a kisebbségi sorsban felvállalják egy-egy közösség összefogását, szervezik a magyarok életét, ápolják lelküket. A díjat Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikai helyettes államtitkár adta át Mácza Mihálynak Komáromért és a felvidéki város magyarságáért végzett több évtizedes, kiemelkedő jelentőségű tevékenységéért, Sari Józsefnek a kárpátaljai magyarság ügyének áldozatos szolgálatáért, Kalapis Sztoján atyának, a muzslyai Emmanusz fiúkollégium igazgatójának a bánsági magyar szórványban végzett áldozatos és eredményes munkájáért, valamint a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége elnökének, Rákóczi Annának. |
A kormányfő párhuzamba állította 1956-ot és a 2010-es parlamenti választásokat: „Az ’56-os fegyveres, a ’90-es alkotmányos és a 2010-es kétharmados forradalom: így születik a történelem, így születik újjá egy nemzet”– mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint 1956 a magyarok befejezetlen története volt a kétharmados forradalomig, amely megszabadította ’56 örököseit attól, hogy a forradalom napján úgy érezzék: újra kell vívniuk ezt a harcot. „2010-ben a választásokon döntöttük le és adtuk meg a kegyelemdöfést a hazugságok rendszerének. Ne hallgassunk a sápítozókra, a huhogókra, az örök bizonytalanokra, azokra, akik kételkednek, akik akarva vagy akaratlanul a múlt védelmezőivé váltak” – figyelmeztetett a kormányfő, akik szerint a magyarok a jövő emberei akarnak lenni. Emlékeztetett: 2006-ban az akkori hatalom erőszakkal lépett fel a békésen ünneplő emberekkel szemben. „De itt vagyunk, és ők is ott lesznek hamarosan, ahol lenniük kell” – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök ezt követően arról beszélt: jöhetnek még kemény idők, de azok sohasem olyan kitartóak, mint a magyar emberek. Orbán szerint a tavaszi választásokon a nemzet igent mondott arra, hogy az országban mindennek meg kell változnia: az alkotmánynak, a törvényeknek, a közéleti erkölcsöknek, a tabuknak, a parancsoknak, a céloknak, a viszonyoknak, az értékeknek, a médiának, a környezetvédelemnek, az iskolának és a közbeszerzéseknek, a nemzettestvérek kitagadásának. Úgy hiszi: Magyarország olyan ország lesz, ahol „megéri a gyermeket vállalni és felnevelni, ahol az adózásnak becsülete van, mert egyszerű, mert józan ésszel átlátható, és ezért nem illik, és nem is lehetséges kibújni alóla”. Ígéretet tett, hogy „olyan századunk lesz, ahová mindenkit magunkkal viszünk, még az előző korszak veszteseit is”. „Senkit sem hagyunk a múlt romjai alatt. Olyan századunk lesz, amelyben a magyarokat ismét tisztelik a világban” – ígérte Orbán Viktor. A kormányfő szerint az ország még csak az út elején áll, a neheze hátravan. „Egy évünk van arra, hogy felvegyük a tempót, végbevigyük a döntő változásokat, átalakítsuk az országot. Egy évünk van, hogy megteremtsük a sikeres magyar élet alapjait, hogy a hanyatlás züllésbe fordult korszakát visszafordítsuk, és ismét emelkedő pályára állítsuk hazánkat. Kapkodás nélkül, megfontoltan, de szapora léptekkel” – hangsúlyozta, emlékeztetvén: az 56-osoknak is tartoznak azzal, hogy Magyarországot erős országgá tegyék, az a küldetésük.
