Szombaton tartotta küldöttgyűlését Budapesten a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége. A rendezvényen ünnepélyes keretek között együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a szövetség és a délvidéki Keresztény Értelmiségi Kör vezetője. A küldöttgyűlésen előadást tartott Szászfalvi László egyházügyi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkár is.
A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Magyarország legnagyobb keresztény civil szervezete, amely már két évtizede működik egyesületi formában, 76 jól működő csoportban. Tevékenysége az egész ország területére kiterjed, elsődleges célkitűzése a keresztény örömhír terjesztése az egyházi, a társadalmi, a kulturális és a közélet minden területén. A KÉSZ helyi csoportjai szociális munkát is végeznek, emellett fontosnak tartják a határon túli magyarok képviseletét és a velük való szoros kapcsolattartást. Ez utóbbi célkitűzés megvalósítását célozza az a megállapodás, amelyet szombaton a küldöttgyűlés egyhangú jóváhagyását követően írt alá Osztie Zoltán, a KÉSZ és Szabó Károly, a délvidéki Keresztény Értelmiségi Kör elnöke. A megállapodás leszögezi, hogy az aláíró felek „közös célja a keresztény, keresztyén evangelizációs küldetés tudatos elkötelezettségű vállalása az ökumené szellemében, az összmagyarság érdekében”. Az aláírók közös célja a magyar kultúra és hagyományok ápolása, a magyar nyelvű oktatás támogatása, a nemzettudat erősítésével a határon túli magyarság szülőföldjén való boldogulásának és magyarként való megmaradásának előmozdítása. Az együttműködés megvalósítását előadások, konferenciák szervezésével, a vallási és kultúrturizmus elősegítésével, az egymás kiadványainak szerkesztésében való részvétellel, csereüdültetéssel, a két ország fiataljainak táboroztatásával kívánják megvalósítani.
A KÉSZ küldöttgyűlésén a KÉK tevékenységéről Miskolczi József alelnök számolt be. Elmondása szerint a szervezet meggyőződése, hogy az értelmiség a nemzet előmozdítója lehet, kisebbségi sorban pedig ez a szerep felértékelődik. Éppen ezért sajnálatos, hogy a vajdasági magyar értelmiségnek csak egészen kis hányada csatlakozott eddig a KÉK-hez.
„Van-e még remény nekünk, magyaroknak itt, a Kárpát-medencében, van-e még remény nekünk, keresztyén embereknek, közösségeknek, ha végigtekintünk az elmúlt 90 esztendőn, ha végigtekintünk ennek a nemzetnek a különböző próbatételein? Érdemes-e még egyáltalán gondolkodni, tervezni, álmodni, felemelni fejünket és a jövőbe nézni?” – sorolta fel dilemmáit előadása kezdetén Szászfalvi László egyházügyi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkár, majd leszögezte: igen, van remény, mert „itt vagyunk, mert élünk, mert túléltük ezeket az évtizedeket, ezeket a sorsfordító, sokszor embertelen időket”, s mert egy olyan együttműködési megállapodás is aláírattatott, amely bizonyítja: el fognak tűnni a határok. „Nagyon sok fontos döntést hozhattunk meg az elmúlt néhány hónap alatt, ami megerősít bennünket abban a tudatban, hogy van remény: elfogadtuk a nemzeti összetartozásról szóló törvényt, az egyszerűsített honosítási eljárás heteken belül elérhetővé válik. Biztatok is mindenkit, hogy éljen ezzel a lehetőséggel” – hangsúlyozta az államtitkár. Szászfalvi szerint a Máért ismételt összehívása, a nemzetstratégia közös erővel való megvalósítása is reményre ad okot, hiszen mindez arra biztatja a magyar értelmiséget, hogy rövid idő alatt kikerüljön a jelenlegi gazdasági, szociális, morális válságból, és a közösséget olyan pályára állítsa, amelyben egészséges, rendben, biztonságban, békességben való életet szavatol számára.
Szászfalvi László beszámolt arról is: a tervek szerint jövőre új alapkezelője lesz a Szülőföld Alapnak. „A Bethlen Gábor Alapkezelő az Alap kiszélesítésével, hitelesítésével, rendezettebbé tételével, bővítésével fogja segíteni a határon túli közösségeket” – emelte ki az államtitkár.
