Az ukrán oktatási tárca az önmaga megvont esélyegyenlőségen úgy szeretne „javítani”, hogy kétnyelvűvé tenné a kisebbségi iskolákat. Nyilvánvaló, az Ivan Vakarcsuk szakminiszter nevén elhíresült rendelet már rövid távon is a nemzetiségi oktatási rendszer teljes szétzilálásához vezetne. Ukrajnai magyar érdekvédők, pedagógiai szakemberek egyöntetű véleménye: mindez rohamosan felgyorsítaná az Ukrajnában élő – talán csak a több milliós orosz etnikum kivételével – nemzeti kisebbségek, köztük a magyarság identitásvesztését és asszimilációját. Abban persze a kisebbségi vezetők egyetértenek, hogy saját jól felfogott érdekében mindenkinek meg kell tanulnia az államnyelvet, ám az erőszakos módszereket határozottan elutasítják. Helyette a kisebbségi nyelvhasználathoz alkalmazkodó, sajátos pedagógiai módszerek bevezetését szorgalmaznák, ám eddig nem sok eredménnyel.
Kárpátalján a probléma kezelése érdekében hozzáláttak egy regionális szakprogram kidolgozásához, melyben részt vesznek a helyi magyar pedagógusszervezetek is. Beregszászban kísérleti jelleggel már a következő tanévtől ennek alapján oktatnak majd. Közben a szülők aláírásgyűjtésbe kezdtek az erőszakos és kisebbségellenes ukránnyelv-oktatási módszerek és a diszkriminatív emelt szintű érettségi ellen. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) pedig bírósági útra tereli a szakminisztérium, szerintük törvény- és alkotmányellenes döntéseit. Budapesttől pedig azt remélik, szükség esetén segít Brüsszel elé vinni a kifogásolt helyzetet.
Ám jelenleg még a „magyar” szempontból szigorú vizsgaidőszak zajlik. Ukrajnában mintegy 462 ezren választották az emelt szintű érettségit, ezen belül Kárpátalján 10 781-en. Közülük 670-en magyar iskolák végzősei. Azaz a több mint tíz százalékban magyarok lakta megyében működő 118 nemzetiségi iskola mindegyikéből átlagosan csak hat diák tesz kísérletet a továbbtanulásra. Több olyan színmagyar település is van, ahol egyetlen végzős sem mert nekivágni a nehezebb fokú vizsgáknak, minden esetben a hiányos ukrán nyelvismereteik miatt. Azoknak, akik mégis jelentkeztek, legfeljebb öt vizsgatárgyat kellett megjelölniük a nyolc lehetségesből. Tavaly hármat kellett tizenegyből. Az ukrán nyelv és irodalom az idén is kötelező. Most került be az idegen nyelv, de csak angol, német, francia vagy spanyol. S nemhogy a magyar nincs közte, de még az orosz sem, noha azon túl, hogy világnyelvnek minősül, az országban élők közel kétötöde ezt használja. Egyik korábbi írásunkban már jeleztük, az az abszurd helyzet áll elő, hogy aki az ungvári egyetem vagy éppen a beregszászi Rákóczi főiskola magyar szakán szeretné folytatni tanulmányait, annak, mondjuk, spanyolból kell eredményesen vizsgát tennie…
A tavalyi évhez hasonlóan annyi segítséget kapnak a magyar érettségizők, hogy lefordították nekik – persze a kötelező ukrán nyelvet és irodalmat kivéve – a tesztkérdéseket. Ám jövőre ez is megszűnik. S igazából a fordítás jelentette előny akár hátrány is lehet. A mostani ukrán történelem tudásfelmérőn a kérdések zöme egyszerűen értelmezhetetlen volt, mármint azok magyar fordítása. Csupán egyetlen példa: „Határozza meg az Ukrajna történelmi periódusok megnevezésének megfelelősségét a fogalmakkal és szakkifejezésekkel, amelyket használni kell, jellemezve ezeket.” A magyartalanságoktól, elemi helyesírási és stilisztikai hibáktól hemzsegő anyag fordítóinak kilétét viszont hétpecsétes titokként kezelik az illetékesek. Amúgy a magyar mellett még további öt nyelvre – orosz, lengyel, román, krími tatár és moldáv – fordították le a vizsgaanyag kérdéseit.
A fentebb vázoltak is jól mutatják, nem könnyű manapság magyarnak, főként diáknak lenni Kárpátalján. Az a szomorú tapasztalat, hogy miközben a narancsos forradalom révén hatalomra segített Viktor Juscsenko államfő és Julija Timosenko kormányfő Európa felé szépen hangzó kijelentéseket tesz, a valóságban éppen az európai kisebbségi jogok érvényesülése ellen cselekszik. A közelmúltban egyébként a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) szakértői a vidéken jártak, hogy személyesen ismerkedjenek az oktatásban uralkodó állapotokkal.
Egyelőre csak remélni lehet, hogy a tájékozódásuk nyomán születő javaslatok, intézkedések segíthetik a nehéz ügy megoldását. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) addig is nyilatkozatban, már a sokadikban tiltakozik a jelenlegi állapotok ellen. A KMKSZ érthetetlennek tartja, hogy miközben Kárpátalján számos, mindkét nyelvet jól ismerő szaktanár tevékenykedik, az oktatási minisztérium nem képes biztosítani a fordítások megfelelő szakmai színvonalát. A Szövetség ezért felszólítja az oktatási minisztert, hogy vizsgálják ki a tesztek fordításának körülményeit, illetve a jövőben biztosítsák a fordításos tesztanyagok megfelelő színvonalát.
A KMKSZ az oktatási minisztérium azon törekvését, hogy a magyar tannyelvű iskolákban erőlteti az egyes tantárgyak ukránul való tanítását – áll a dokumentumban – károsnak ítéli, olyannak, amely a magyar oktatási rendszer bomlasztását tűzi ki célul, s amely ellentmond Ukrajna törvényeinek és nemzetközi kötelezettségvállalásainak.
