Ötödik alkalommal tartották meg kedden Budapesten a Magyar-Magyar Kormányzati Konzultáció ülését, amelyen Bajnai Gordon miniszterelnök mellett a külhoni magyar szervezetek képviselői és a magyar kormány tagjai vettek részt. Az ülésen a résztvevők értékelték a Nemzeti Jelentőségű Intézmények és Programok elnevezésű új támogatási forma első három évének eredményeit, valamint tapasztalatait és meghatározták a jövőben teljesítendő célokat.
– Nem volt könnyű ez az év; küzdenünk kellett olyan dolgokkal, amelyekre nem számítottunk és olyanokkal is, amelyekre számítottunk – állapította meg vitaindító beszédében Bajnai Gordon. A miniszterelnök hangsúlyozta: a magyarság határokon átnyúló összetartozása olyan megtartó erő, amelyre a 21. században is építeni kell. Ahhoz, hogy az államhatároknál kisebb entitásokban is megélhessük a nemzeti azonosságtudatunkat, nem elég a határon túli magyarok kitartása és a mindenkori magyar kormány elszántsága, hanem az is kell, hogy a szomszédos országok vezetése is nyitott legyen a nemzeti önazonosság megélési feltételeinek biztosítására. „A korszerű nemzetpolitikának, a határokon kívül élő nemzettársainkkal való kapcsolattartásnak legalább három területe van: a szimbolikus politizálás (amely kifejezi az együvé tartozást), az érdekképviselet (hiszen kialakulhat olyan helyzet, amikor az adott közösség nem tud kellő hatékonysággal eljárni saját érdekében) és a fejlesztéspolitika” – szögezte le a kormányfő, majd hozzátette: az általa vezetett kormány mindhárom területre nagy hangsúlyt fektet.
Bajnai Gordon emlékeztetett: sem az idei, sem a jövő évi költségvetésben nem csökkentek a külhoni magyarok támogatására szánt források. „Ebben most nem hátrálhatunk, ezeknek a forrásoknak a megtartása szimbolikus üzenetet is tartalmaz” – hangsúlyozta Bajnai.
A külhoni magyar közösségek életében bekövetkezett pozitív fejlemények közé sorolta a kormányfő a szerbiai vízummentességet, a nemzeti tanácsokról szóló törvény elfogadását Szerbiában, Horvátország uniós csatlakozási folyamatának felgyorsulását és azt, hogy az RMDSZ továbbra is erős, legitim, belpolitikailag jelentős befolyással bíró szervezet maradt Romániában. Negatív fejleménynek nevezte az Ukrajnában tapasztalható folyamatokat, melyek az anyanyelvű oktatás létét nehezítik, továbbá a szlovákiai nyelvtörvénnyel kapcsolatos folyamatokat. „A budapesti kormány határozottan fellép minden olyan esetben, amelyben a határon túli magyar közösséget érdeksérelem fenyegeti, ahol a jogait korlátozzák. Ezt megtettük a felvidéki magyarok esetében is” – hangsúlyozta Bajnai Gordon.
A kormányzati konzultációt követően ülésezett a Regionális Egyeztető Fórum is. A Szülőföld Alap irányító testületének összejöveteléről Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikáért felelős államtitkára számolt be a sajtó képviselőinek. A Szülőföld Alap 2010-es pályázati elképzeléseiről közölte: az Alap forrásai az idei évhez viszonyítva változatlanul több mint kétmilliárd forintot tesznek ki, s azonosak maradnak a prioritások, továbbá a kollégiumok közötti források arányainak felosztása is.
A kiemelt jelentőségű nemzeti intézményekről is szó esett a Regionális Egyeztető Fórum ülésén. „A vajdasági javaslat az volt, hogy ebben a régióban ez a fajta támogatás döntően program- vagy projektalapú legyen a jövő évtől. A javaslat szerint olyan nagyprojekteknek kell helyet kapniuk ebben a támogatási körben, mint az anyanyelvű közoktatás és felsőoktatás, az anyanyelvű média, a Tolerancia-program; tehát azok a projektek, amelyek eddig is benne voltak ebben a körben. Hozzátenném: nagyon erős helyi érdekegyeztetés kell majd ahhoz, hogy lebontva meg lehessen határozni, melyek azok a konkrét nemzeti jelentőségű ügyek, amelyek ebbe a körbe bekerülhetnek” – összegezte Gémesi Ferenc.
