Jövőre lesz öt éve, hogy a magyar kormány létrehozta a határon túli magyarság támogatását célul kitűző Szülőföld Alapot, amelynek elsődleges jelentősége, hogy a magyar állam a költségvetési törvényben különít el eszközöket az Alap számára. A kezdeti bizonytalanságot követően a külhoni magyar szervezetek is megtanulták „használni” ezt a támogatási formát, így ma már egy jól bejáródott rendszerről beszélhetünk. Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára a Magyar Szónak nyilatkozva értékelte a Szülőföld Alap eddigi működését, valamint beszámolt a Nemzeti Intézmények és Programok projekt pillanatnyi helyzetéről is.
– Három évvel ezelőtt bizonyos fokig átalakítottuk a Szülőföld Alap működési elveit és növeltük a rendelkezésre álló keretet is. Az elmúlt három év alatt kilencezer pályázat érkezett be, ezeknek mintegy 50 százaléka kapott is támogatást. Eddig több mint hatmilliárd forintot osztottunk szét az Alap keretében különböző programokra – mondta.
-- Mi a helyzet az idei támogatási körrel?
– Legutóbb novemberben üléseztek az Alap kollégiumai; ekkor a három testület 1,2 milliárd forint sorsáról döntött, ez volt ugyanis az idén a második ilyen összejövetel.
A kulturális, egyházi és médiaügyekkel foglalkozó kollégiumnak viszonylag sok, több mint kilencszáz pályázat sorsáról kellett döntenie. Közülük 338 jelentkezést tudott ez a testület anyagilag megsegíteni. A kultúra, az egyházak és média területéről érkezik mindig a legtöbb pályázat, ezt érdemes megjegyezni. Döntően színházak, könyvkiadás, lapkiadás segítésére kérnek eszközöket a jelentkezők. Romániában a Kolozsvári Magyar Opera kapott novemberben támogatást, mellette néhány folyóirat: a Korunk, a Látó, illetve a Székelyföld, valamint az Erdélyi Múzeum Egyesület, digitális adatbank fejlesztésére. Szlovákiában a Csemadok keretében működő Cserkészszövetség jutott anyagi eszközökhöz fennállásának 20. évfordulója megünneplésére Szerbiában a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség és a Forum Könyvkiadó kapott támogatást idén novemberben. Ukrajnában az egyházi líceumok helyzetét igyekeztünk könnyíteni, ezektől ugyanis a közelmúltban megvonták az állami támogatást. Kapott segítséget az ungvári Katolikus Ingyenkonyha is. Szlovéniában a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet jutott forrásokhoz.
-- A Szülőföld Alap létrehozásakor az egyik vezérelv az volt, hogy a rendelkezésre álló anyagi források ne aprózódjanak fel itt három pár piros csizma, ott két jutalomkönyv vásárlására, hanem inkább nagyobb projektek kaphassanak támogatást. Ez a cél megvalósult?
– Részben igen. A régiók többségében valóban a nagyobb projektek kapnak támogatást. Szlovákia esetében még mindig az jellemző, hogy a nagyobb számú, de kisebb volumenű projektek kérnek segítséget. Alapvetően azonban sikerült elérni, hogy ne rengeteg apró támogatási kérelemről kelljen dönteni. Ugyanakkor ma is érvényes elv, hogy a rendelkezésre álló források 10 százalékát helyben, immár régiónként, a lebonyolító szervezetek osszák szét. A kis összegű, 500 ezer forint alatti támogatási kérelmek esetében tehát a helyi szervezetekhez lehet (és kell) fordulni. Ha például egy iskolai rajzversenyhez kell támogatás, vagy egy néptánccsoportnak szüksége van három pár csizmára, azt helyben lehet megpályázni. Vajdaságban ilyen céllal a Szekeres Alapítványhoz lehet fordulni.
-- Az elmúlt öt év alatt érkezett-e bármiféle tiltakozás a szomszédos országokból az ilyen jellegű anyaországi támogatás miatt?
– Nem, ez egy elfogadott konstrukció, ami soha nem generált ellenérzéseket a szomszédos államokban. A Szülőföld Alap működésének kezdetén magyar körökben felvetődött kérdéseket, miszerint hogyan lehet a civilek és a szakma véleményét integrálni a döntési folyamatba, sikerült megválaszolni olyan módon, hogy a régiós képviselőknek, akiket a kollégiumokba a magyar szervezetek delegálnak, a pályázatok kiírása és a döntéshozatal előtt kötelezően egyeztetniük kell a fontosabb kulturális és/vagy más szervezetekkel. A döntéshozó ülésekre a delegáltaknak már úgy kell érkezniük, hogy ezeket a véleményeket is integrálják a javaslataikba. Ezt mi kértük, mert fontosnak tartjuk, hogy ne csak a delegáló szervezet véleményét vehessük figyelembe, hanem, ha lehet, inkább egy összmagyar nézetet. Ez persze ott, ahol csak két szervezet van, nem olyan egyszerű, s általában is elmondható, hogy az egyeztetési folyamat is lehetne hatékonyabb.
-- A felsoroltakon kívül Vajdaságban kik jutottak még jelentősebb forrásokhoz a Szülőföld Alaptól?
– Szerbiában például kapnak pénzt a diáksegélyezők: Szabadkán a Kosztolányi Dezső Diáksegélyező Egyesület, de más felsőoktatási diáksegélyezők is. A tehetséggondozók és a tanárképző főiskola mellett a szabadkai műszaki főiskola is kapott egy jelentősebb összeget.
A Szülőföld Alap döntéshozó testülete, a Regionális Egyeztető Fórum úgy döntött, hogy jövőre változatlanul hagyja a régiók közötti forráselosztás, tehát Vajdaság és Kárpátalja továbbra is kiemelt régió marad, s a rendelkezésre álló eszközök, a több mint kétmilliárd forint is megszavazott költségvetési tételként szerepel a törvényben.
