A kapcsolatok korántsem felhőtlenek
Sólyom László magyar köztársasági elnök hét eleji ukrajnai látogatását elemezte a héten a kárpátaljai magyar sajtó. Eredetileg még március közepén jött volna, s az akkori programban a vereckei emlékjel avatása is szerepelt. Mostanra ez kikerült a programból, úgy fest, a nacionalisták célt értek. Sőt, a kárpátaljai magyar iskolahálózat működését alapjaiban fenyegető miniszteri rendelet után újabban az ügyészi szervek kukacoskodnak. Azt kifogásolják, hogy magyar nemzetiszínű zászlók vannak a többségében magyarok lakta települések a községházáin és iskoláin. Egy-két polgármester „berezelt”, és sietve eltávolította a nemzeti szimbólumokat…
Vessünk rá egy pillantást, mire volt jó a magyar államfő kétnapos hivatalos kijevi vizitje. A kisebbségi oktatással összefüggő kérdések mellett hivatalos látogatásán tárgyalt még a kétoldalú gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokról és az európai integrációs együttműködésről. Esetünkben a magyar nyelvhasználatot korlátozó ominózus miniszteri rendelet elleni magyar diplomáciai fellépés ténye a legfontosabb. A téma kapcsán Sólyom László azt mondta: a kárpátaljai magyar iskolákban nem lehet visszalépni a jelenlegi állapotoktól, mert abban a pillanatban, amint az oktatás kétnyelvűvé válik, az a nyelvvesztés iskolája lesz. A magyar államfő vendéglátójának is elmondta, ez felgyorsítaná a magyar kisebbség asszimilációját, amivel a 3,5 millió főnyi határokon túli magyar sorsáért felelős anyaország nem tud egyetérteni, és ami ellentétes a kisebbségek jogainak elismeréséről szóló 1991. évi magyar–ukrán nyilatkozattal és a magyar–ukrán alapszerződéssel is. A magyar fél támogatja, hogy a kárpátaljai magyarok hatékonyan elsajátítsák az ukrán államnyelvet, de ehhez megfelelő ukrán tankönyvekre és oktatókra van szükség – fűzte hozzá.
Ugyanerről vendéglátója, Viktor Juscsenko a magyar kollégájával lezajlott tárgyalások utáni közös sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy „az ukrán fél nyitott a kárpátaljai magyar iskolákban a kétnyelvű oktatás problémájának megoldására”. Egyben bejelentette: a felek megállapodtak, hogy szakmai tárgyalások kezdődnek államtitkári szinten a két oktatási minisztérium között Kijevben. A szakértők akcióprogramot dolgoznak ki az oktatásban felmerült problémák megoldására – hangzott el. Ugyanakkor kiemelte, az államnyelv elsajátításával nő az általános iskolások esélye az ukrajnai közép- és felsőfokú intézményekbe való bejutásra. Közölte, már a nyomdában vannak a magyar tannyelvű iskoláknak szánt könyvek.
A magyar államfő kijevi látogatásának másnapján megbeszélést folytatott a Legfelső Tanács elnökével és a miniszterelnökkel. Arszenyij Jacenyuk az ukrán belpolitika helyzetét a magyarországihoz hasonlította. Julia Timosenko kijelentette: figyelemmel fogja kísérni az oktatás ügyével kapcsolatos tárgyalásokat, s még azt is mondta: talán kissé előresiettek az ukrán nyelv általánossá tételével Ukrajnában. Timosenko megerősítette, készül a július 22-ére tervezett magyarországi látogatására.
A magyar államfő ezúttal nem kereste fel Kárpátalját, hanem a kijevi nagykövetségen találkozott a magyarságszervezetek képviselőivel. Az aktuális kérdések áttekintése után közösen koszorúztak a fővárosi Magyar Dombon lévő emlékjelnél. Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, Beregszász polgármestere a megbeszélésekről a következőket mondta:
– A középpontban a magyar oktatást fenyegető intézkedések álltak. Az átgondolatlan, elsietett rendszer miatt már az idén rengeteg magyar fiatal esik el a továbbtanulás lehetőségétől, s amennyiben a további tervezett szigorításokat is bevezetik, a számuk csak nőni fog. Megvitattuk az oktatási miniszter május végén kiadott 461. sz. rendeletét – ennek értelmében három év alatt a nemzetiségi iskolák fokozatosan átállnának az államnyelvre (a szerző megjegyzése) –, amely tulajdonképpen jó célt tűz ki: az ukrán nyelv nemzetiségi iskolákban történő oktatásának javítását. Azonban az ehhez választott eszközök és módszerek számunkra elfogadhatatlanok.
Az UMDSZ vezetője tudósítónknak Verecke ügyéről is beszélt: „A két ország államfője arról döntött, hogy elnöki részvétellel nem kerül sor avatóünnepségre, esetleg nagyköveti szinten. A kérdés lényegében nyitott maradt. Az ukrán fél két emlékműhöz ragaszkodik. Az UMDSZ álláspontja az, hogy minél előbb fel kell avatni a honfoglalási emlékművet. Emlékezhetünk, az ukrán hatóságok legutóbb is arra hivatkozva szemlélték tétlenül a már elkészült emlékmű meggyalázását, hogy az nincs átadva, jegyzékbe véve.”
A politikus jelezte Sólyom Lászlónak: már nem egyedi, elszigetelt kisebbség- és magyarellenes megnyilvánulásoknak vagyunk tanúi Ukrajnában. Tendenciává vált, igazi kampány bontakozott ki ellenünk – fogalmazott. „Az ukrán szélsőséges nacionalista erők vérszemet kaptak, s minden fronton támadnak. A legszomorúbb az egészben, hogy az államhatalom intézkedései is az ő malmukra hajtják a vizet. Megjegyezném, hogy Beregszászban tanácsi határozattal állunk ki nemzeti lobogóink használata mellett, s erre szólítom fel a többi önkormányzatot is! Leszögezném: a közösségünket sújtó intézkedések ellentétesek Ukrajna alkotmányának számos tételével, törvényeivel, nemzetközi kötelezettségvállalásaival, a nemzetközi jog előírásaival” – mondotta Gajdos.
