Romániában nagyon nehéz lesz a választókat meggyőzni arról, hogy mégis menjenek el szavazni november 30-án, mert lassan már (alkalmas) jelöltek sincsenek.
Az új választási törvény nagy blöff. A parlamenti pártok hallgatólagosan megegyeznek: ahol híres vagy hírhedt, de közismert személyiséget indít az egyik párt, a futottak még kategóriába való a többi politikai alakulat jelöltje. A választás szabadságától éppen a román politikai osztályt megújítani hivatott önálló körzetes szavazás foszt meg. A demokratikus folyamatok erősödése helyett a múlt század húszas-harmincas éveinek a gyakorlata, a szavazatvásárlás, az elvtelen politikai alku harapódzik el.
Szemmel láthatóan gondban van az RMDSZ is, hiszen jelöltjei egyszerre esélyesek és esélytelenek azokban a körzetekben, ahol a magyar választók kisebbségben vannak. Az eddigi egy-két elfogadható jelölt helyett most nyolc-tizenkét alkalmasat kellene találni. És nem tülekednek a jelentkezők! Ugyanis a kampány kemény munka, az eredmény, vagy helyesebben az eredménytelenség pedig előre kiszámítható. Brassó megyében például 12 RMDSZ-jelölt kerestetik, eddig viszont csak ketten jelentkeztek...
Kiábrándító a Magyar Polgári Párt döntése is, hogy nem indul az őszi parlamenti választásokon. Próbálnak meghatóan érvelni az MPP vezetői. Azt állítják, hogy nem kívánják a magyar parlamenti képviselet létét veszélyeztetni, ugyanis nem a pozícióhajhászást, hanem a közösségépítést tekintik legfontosabb feladatuknak. Ezért független jelölteket támogatnak, akiket azonban nem azokban a körzetekben indítanak, ahol az RMDSZ jelöltje népszerűtlensége, alkalmatlansága miatt megverhető! Az MPP nemkívánatos személynek nyilvánította Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, s ellene állít jelöltet. Nyilvánvalóan nem a közösségépítés, hanem a személyes bosszúvágy okán...
A független pártjelöltek indítása pedig fából vaskarika. A választási törvényt tanulmányozva már a laikus is megállapíthatja – nemhogy egy pártelnök –, annak az esélye, hogy független jelölt győzzön választókörzetében, akkora, mint annak a lehetősége, hogy a legnagyobb teljesítményű részecskegyorsítóban, a Large Hadron Colliderben világvégét okozó fekete lyukat hozzanak létre az atomfizikusok. Azaz nulla. Az MPP – amelynek a háta mögül ellépett a Fidesz és Tőkés László EP-képviselő is – tanácstalannak tűnik, és rossz döntést hozott. A politikai szabályok ugyanis világosak: ha nincs megegyezés, akkor harcnak kell lennie. A választási szabadság jegyében. Ami azonban aligha érvényesül az ősszel.
A novemberi választások a kényszer jegyében zajlanak le. Kényszeredett jelöltekkel és azzal a téttel, hogy sikerül-e az erdélyi magyaroknak olyan súlyú képviseletet bejuttatni a törvényhozásba, amely kormánytényezővé válhat. Jelenlétünkkel ugyanis meg kell akadályozni a szlovákiaihoz hasonló szörnykoalíció létrejöttét, amely az eddig elért kisebbségi jogoktól is megfoszthatna.
Az RMDSZ kormányzati szerepvállalása és a koalíciós partner, a Nemzeti Liberális Párt vezetőinek állásfoglalásai nyomán változni látszik a románok többségének véleménye a magyarokról. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács megrendelésére a Gallup Románia Intézet által készített felmérésből kiderül, míg a megkérdezettek „tolvaj”, „mocskos” és „lusta” jelzőkkel illették a romákat, a magyarokat a többség „szorgalmasnak” és „civilizáltnak” minősítette. A két példa igazolja, hogy egy-egy népcsoport megítélése a társadalmon belül változhat, ha a megítélést befolyásoló körülmények is változnak.
Az ultranacionalista Nagy-Románia Párt és az elszigetelt elnöki párt, a Demokrata-Liberális Párt közeledése arra figyelmeztet, hogy a politikai körülmények Romániában akár rossz irányba is változhatnak!
