Kárpátalján változatlanul beszédtémát szolgáltat a ruszinok két hete hozott ultimátumszerű döntése az önálló köztársaságukról, mellyel múlt hétvégi számában a Magyar Szó már foglalkozott. Azóta az ukrán titkosszolgálat kihallgatta a két legbefolyásosabb kárpátaljai ruszin vezetőt. Nacionalista szervezetek szeparatistáknak tartják őket, példás megbüntetésüket követelik. Akadnak olyanok is, akik a grúziai fegyveres konfliktus megismétlődésétől tartanak. Maguk a ruszinok pedig nemzetközi fórumokhoz kívánnak fordulni.
A két mérvadó kárpátaljai ruszin szervezet, a Szojm (nemzetgyűlés) és a Ruszin Néptanács vezetői, Dmitrij Szidor pravoszláv pap és Jevhen Zsupan megyei önkormányzati képviselő sajtótájékoztatójukon megerősítették: komolyan gondolják az egyoldalú ruszin önrendelkezés kikiáltását. Konkrét elképzeléseik is vannak. A hivatalos nyelv az ukrán és a ruszin lenne, két tannyelvű iskolákat hoznának létre, a befolyt adók hatvan százalékát itt helyben tartanák, ugyanakkor az ukrán pénznem és a hadsereg megmaradna. „Nem vagyunk Grúzia vagy a Dnyeszter-mellék. Mi más népek vagyunk. Bízunk benne, hogy az ukránok ugyanolyan békésen válnak majd el a ruszinoktól, mint a csehek tették azt a szlovákokkal” – mondta Dmitrij Szidor. A Szojm vezetője emellett totalitárius jelzővel illette a kijevi államvezetést, s népellenes rezsimnek nevezte. Még azt is mondta, felkészültek a legrosszabbra, arra, hogy börtönbe vetik őket. Több nacionalista szervezet éppen ezt követeli velük szemben. Közben mindkét ruszin politikust beidézte a titkosszolgálat. Ám a kihallgatáson elhangzottakról sem a hatóság, sem az érintettek nem kívántak beszélni.
Az ungvári Kárpáti Igaz Szó közéleti lap megkérdezte az ügyről az egyik mérsékeltebb ruszin szervezet vezetőjét. Fülöp Lajos helytörténész szerint nehéz megmondani, hogy mi fog történni az ultimátumban feltüntetett december elseje után. Úgy ítéli meg, a jelenlegi kusza belpolitikai helyzetben, amit még a gazdasági válság is tetőz, bármi előfordulhat. Nem tartja kizártnak, hogy a Kárpátaljai Megyei Tanács rábólint a ruszinok – szerinte egyébként jogos – követelésére. Összességében azonban nem tartja reálisnak az önálló ruszin köztársaság kikiáltását.
Az előzményekről: a ruszinok szeretnék visszaállítani az 1938-as állapotokat. Hetven évvel ezelőtt, november 22-én Podkarpatszka Rusz néven kikiáltották saját köztársaságukat. Akkor elfogadták állami jelképeiket és alkotmányukat is. Most ezekhez szeretnének visszatérni. Követelésük alapját egy 1991-es népszavazás szolgáltatja, amely során a kárpátaljai lakosság 78 százaléka a területi autonómia mellett foglalt állás, s akkor egyébként egy önálló magyar kerület létrehozásának ötletét is támogatta a többség. Az önrendelkezésre irányuló törekvések az elmúlt bő másfél évtizedben időről időre felszínre törnek, de ilyen messzire korábban még soha nem ment senki.
A legutóbbi, 2001-es ukrajnai népszámlálás adatai szerint Ukrajna legnyugatibb megyéjében tízezren vallották magukat ruszinnak. Igaz, hivatalosan ilyen nemzetiség nem is szerepelt az űrlapokon, csak az egyéb rovatba lehetett beírni. Ukrajnában állami szinten a mai napig nem ismerik el az önálló ruszin nemzetiség létezését. Viszont 2007 tavaszán a kárpátaljai megyei önkormányzat, Ukrajnában máig egyedül, hivatalos státust biztosított a ruszin kisebbség tagjainak.
