A toplista élén álló Ahmetov
Azt halljuk, hogy a gazdasági válság igen érzékenyen érintette a világ leggazdagabb embereit. Több tízmilliárdos vagyonaik százmilliókkal csökkentek. Azt is mondhatnánk, irigylésre méltó az ő krízisük. Roman Abramovics például úgy takarékoskodik, hogy két nagyszabású szilveszteri partiját is elhalasztotta. Alábbi összeállításunkban azt foglaltuk egy csokorba, hogy a leggazdagabb ukránoknak miből is kell majd megélniük és spórolniuk a recesszió idején.
Az ötven legtehetősebb ukrán összvagyona egy év alatt közel a duplájára nőtt. A tavalyi 64,5 milliárd dollárról 112,7 milliárdra. Történt mindez a kiszámíthatatlan belpolitikai viszontagságok, a nagymértékű infláció és a nemzetközi pénzpiac általános gyengülése ellenére. Egy átlagos aktatáskába egymillió dollár fér, ha százdolláros bankókban helyezzük azt el.
Amennyiben készpénzre váltanánk a leggazdagabb ötven ukrán vagyonát, több mint 112 ezer ilyen aktatáskára lenne szükség. Ezek a táskák nyolc vasúti tehervagont töltenének meg. Ebből a képzeletbeli szerelvényből közel két és fél teherkocsit tenne ki a leggazdagabb vagyona. Rinat Ahmetovot 31,1 milliárd dollárosra becsült vagyonával nemcsak Ukrajna és a posztszovjet térség, hanem már egész Európa legpénzesebb emberének tartja a Korrespondent című politikai-gazdasági elemző hetilap. Az említett kiadvány 2007-ben még „csak” 15,6 milliárdra becsülte vállalkozásainak értékét, az idén már ennek majdnem a duplájára. Mindenesetre magukat az összeállítás készítőit is meglepte a végösszeg, s leginkább az, hogy 31,1 milliárd dolláros vagyonával, ha csak egy hajszállal is – már ha hajszálnak nevezhetjük a százmilliós különbséget –, megelőzi az eddigi legmódosabb európait, a svéd IKEA konszernt birtokló Ingvar Kampradot, akinek egyes számítások szerint tavalyhoz képest jelentősen, kétmilliárd „zöldhasúval” csökkentek állományai.
Kohászat és energetika – ez az a két terület, ami hihetetlenül nagy gyarapodást eredményezett nemcsak a leggazdagabb ukránnak, hanem a topkiadványban szereplők legalább felének. E két ágazat mellett még a pénzpiacon érdemes befektetni Ukrajnában. Persze az még a jövő zenéje, hogy a megváltozott körülmények között miként alakul majd ez a szektor. Az ország harmadik leggazdagabb oligarchája, Igor Kolomojszkij például a legnagyobb ukrán pénzintézet, a Privat bankcsoport társtulajdonosa. Két társa is bekerült az első tízbe. A tizenhetedik helyre sorolt Szerhij Tihipko nem kertelt, s kijelentette: még mindig nincs kemény konkurencia az itteni pénzpiacon. Különben miként lehetséges, hogy egy év leforgása alatt 70 százalékkal növelték nyereségüket a bankok? – teszi fel talán önmagának is az erősen elgondolkodtató kérdést az Ukrán Nemzeti Bank volt elnöke.
A Korrespondent top 50-es összeállításából kiderül, a legtöbb gazdagot a főváros adja. Szám szerint tizenhatot. A sorban nem meglepő módon az Oroszországgal határos keleti iparvidékek következnek. Doneck megyéből tizenegyen, Dnyipropetrovszkból hatan verekedték fel magukat a félszázas listára. Szemet szúró, hogy az ötvenben a gyengébbik nem egyetlen képviselője sem került be, valamint nagyon erős a politika és a gazda(g)ság kapcsolata. A top 50-ben csak úgy hemzsegnek az egykori vagy mai politikusok. A listavezető Ahmetov a jelenlegi legnagyobb ellenzéki erő, a Régiók Pártjának főszponzora és „cserébe” parlamenti képviselője, az őt követő Viktor Pincsuk – aki amúgy Leonyid Kucsma exállamfő veje – csakúgy. Az első tízből csak három szereplőnek nincs komolyabb politikai múltja.
Rinat Ahmetovnak, a System Capital Managment (SCM) holding tulajdonosának 68 vállalatban van érdekeltsége. Szülővárosában és környékén 1 milliárd dollárt érő földterületekkel rendelkezik. Ahmetov egyébként két és fél milliárd dollárral előzi meg a posztszovjet térség eddigi elsőjét, az orosz Oleg Gyeripaszkát.
(Befejező része a hétvégi számunkban)
