A kétezer éves Pécs, az egykori Sopianaevárosát sokféle jelzővel illették már, bizonyára valamennyi illik is rá: a diákok városa, a szőlő és a bor városa, a mediterrán hangulatok városa, a fesztiválok városa, multikulturális város, a Balkán kapuja. Legújabban Európa Kulturális Fővárosaként emlegetik, mely címet 2010-ben nyeri el, és melynek megtisztelő feladatára lázasan készül. „Mindez elegendő ok arra, hogy aki még nem járt nálunk, vagy éppen azért, mert már járt itt, látogatást tegyen városunkban” – ezekkel a szavakkal hívogat Tasnádi Péter polgármester a dél-magyarországi városkába.
A mintegy 160 ezer fős Pécs több évezredes múltra tekint vissza. A kelta és pannon törzsek lakta vidéken Sopianae néven a rómaiak alapítottak várost. A IV. századból származó, ma is látogatható ókeresztény temetőegyüttest az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. 2009-ben lesz ezer éves a pécsi püspökség, az ország első egyetemét 1367-ben Pécsett alapította Nagy Lajos király. A százötven éves török hódoltság után Pécs 1780-ban szabad királyi város rangot kapott Mária Teréziától, ezt követően indult el az erőteljes gazdasági fellendülés, a polgárosodás. A XXI. század elejére főleg a kultúra, oktatás, tudomány, kereskedelem és a szolgáltatások városa lett. A baranyai megyeszékhelyen működik ma az ország legnagyobb létszámú egyeteme, csaknem 35 ezer hallgatóval. Pécsett számtalan fesztivál, kulturális rendezvény várja az oda látogatókat. Az Országos Színházi Fesztiváltól az egyetemisták Nemzetközi Kultúrhetén át a Bordalfesztiválig mindenki megtalálja a számára kedveset. A város multikulturális jellegének megfelelően széleskörű a gasztronómiai kínálat is, érdemes megkóstolni a Mecsek vidékének jellegzetes borát, a csak itt termő Pécsi Cirfandlit. A hagyományos pécsi Zsolnay család világhírű porcelángyárat alapított a városban, mely ma is működik. Ebben a városban találhatóak a világörökség részét képező ókeresztény sírkamrák, itt alkotott Janus Pannonius, Weöres Sándor és Csorba Győző. Vasarely, Csontváry és Amerigo Tot munkáinak állandó kiállításokat szenteltek. S ez nem minden, mint mondtuk, és mint azt már sokan tudják, a város 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa lesz.
- A Mecsek lankáin élő város nagy erővel a reneszánszára készül – mondja Szalay Tamás, a rendezvény kulturális igazgatója, aki nemrég Újvidéken járt Gonda Tibor alpolgármesterrel.
- – Rendezvényünknek a Határtalan város mottót kölcsönöztük, mert a világgal szeretnénk megosztani kincseinket, szeretnénk képviselni a magyar kultúrát és befogadni Európa, a világ kultúrájának végtelenül sokféle árnyalatát. Fel szeretnénk mutatni az európai határvidék kultúráját és egyben a kultúra határtalanságát is, ezért úgy is szoktuk mondani, hogy rendezvényeinket Zágrábtól Aradig, Budapesttől Szarajevóig hirdetjük. Ennek szellemében készülünk testvérvárosi kapcsolatra lépni Újvidékkel is, várhatólag már tavaszra, és 2010-ben művelődési programokat cserélni, a vajdaságiakat is bevonni az eseményekbe. Ilyen irányban nagyon jó tapasztalataink vannak a magyarkanizsaiakkal. Pécs valóban „határtalan”, kulturális kaput kíván nyitni az Európai Unióhoz még nem tartozó Balkán felé. Bár Pécs nem balkáni település, sok szál köti ide, több mint bármely más magyarországi várost. A törökkor emlékein kívül az itt élő délszláv nemzetiségek is ezt erősítik. Pécs fontos helyszín a horvát kultúra térképén is: horvát gimnázium, színház és kulturális központ működik a városban.
Az előkészületek rég megkezdődtek, de a kulcsprojektumok pénzelése nem haladt zökkenőmentesen. A szervezők december derekán örömmel közölték, hogy uniós milliárdokat kapott az EKF (egyre inkább elterjed az Európai Kulturális Főváros rövidítése) három nagy terve, a beruházók és a támogatók képviselői aláírták a finanszírozásról szóló támogatási szerződéseket. Ezek: az ezer embert befogadó konferencia- és koncertközpont (7,24 milliárd forintos költségvetéséből 5,25 milliárd); a városi, a megyei és a Pécsi Tudományegyetem könyvtárait egyesítő dél-dunántúli regionális könyvtár és tudásközpont (5,5 milliárdos beruházásából 4,62 milliárd); valamint a közterek és parkok felújítása (2,5 milliárdból 2,3 milliárd forint).
– Mindhárom fejlesztésre van jogerős építési engedély, folyamatban van a kivitelezők kiválasztása, a munkálatok várhatóan 2009 tavaszán kezdődnek és a koncert-, valamint a tudásközpont esetében tizenhat hónapot vesznek igénybe. A negyedik nagy projektum, a nagy kiállítóteret is magába foglaló Zsolnay Kulturális Negyed támogatásáról 2009 elején döntenek – mondja Szalay Tamás. – Az EKF program költségvetése mintegy 45 milliárd forint, melyből 36,4 milliárdot beruházásokra fordítanak, a fennmaradó részből pedig a programokat, a marketingkiadásokat és a működési költségeket fedezik.
Kétségtelen, hogy mindebből a város profitál. A város nevével már-már egybeforrott patinás Zsolnay gyár történetében is új fejezet kezdődik. A Zsolnai negyed területén jelenleg is működő gyár átköltözik a keleti épületrészekbe, az így felszabaduló területeken olyan kulturális-művészeti övezet létesül, amely nemcsak a város turisztikai palettáján lesz új színfolt, hanem maguk a városlakók is egy teljesen újszerű, tartalmas kikapcsolódásra csábító létesítménnyel gazdagodnak. A Zsolnay Kulturális Negyed évente mintegy 200 ezer látogató befogadását tervezi, informatív látogatóközponttal, parkolóval, kávézókkal, egyetemi közösségi terekkel, pezsgő kulturális élettel. Megszépül az értékes növényeket rejtő és műemlékekkel, vázákkal díszített gyár parkja, az épületegyüttesekkel együtt, amelyekben míves-, alkotó-, családi és egyetemi negyedet alakítanak ki. Ezenkívül 2010-ig autósztráda épül ki, átalakulnak a helyi kulturális intézmények és művészeti közösségek, méltó, megújult környezetet kap a város.
– Kevesen tudják, hogy Pécs az 1970-es években vált Magyarország első számú Budapesten kívüli múzeumi központjává – mondja Szalay. – Egymás szomszédságában található az Amerigo Tot Kiállítás, a nemrégiben felújításra került Zsolnay Múzeum, a Vasarely Múzeum, a Reneszánsz Kőtár és a Modern Magyar Képtár Martyn Gyűjteménye, a Nemes Endre Múzeum, Schaár Erzsébet „utcája”, egy utcányira pedig a Csontváry Múzeum. A Múzeum utca gyökerei tehát messzire nyúlnak vissza, hagyományos múzeumvárossá téve Pécset. A projektum keretében gyakorlatilag a teljes Múzeum utca megújul és Magyarország legnagyobb egységes múzeumi infrastruktúrája, összességében legnagyobb és legsokoldalúbb kiállítótere kerül kialakításra. Célkitűzésünk az is, hogy 2010-ig a város közterületei és parkjai betöltsék funkciójukat, mint Európa Kulturális Fővárosa: megfelelő környezetet biztosítanak a városi látnivalóknak, vonzerőknek, segítsék a városba látogató turisták tájékozódását, és szolgálják kikapcsolódásukat oly módon is, hogy alkalmasak szabadtéri, kulturális események megrendezésére. A legjelentősebb változások a belvárosban lesznek, a Kórház tértől a Széchenyi téren és a Búza téren keresztül – a Dél-Dunántúli Regionális Könyvár és Tudásközpontot és a Pécsi Konferencia- és Koncertközpontot érintve – egészen a Zsolnay Kulturális Negyedig egybefüggően, egységes módon megújulnak a közterületek, annak érdekében, hogy kellemes, kedvelt és használható környezet jöjjön létre a városban élők és tartózkodók számára.
Nagy talány számunkra, hogy mi, a Vajdaságból hogyan juthatunk majd el egy-egy rendezvényre a légvonalban aránylag közeli városba. Nehéz elképzelni, hogy vízum sem kell hozzá, mint ahogyan az is, hogy addig megépül a 2010-re tervezett autópálya Újvidék és Pécs között. Nehéz elképzelni, de talán nem lehetetlen. A lényeg mégis az, hogy a két régió között valóban létrejöjjön egy tartalmas együttműködés, hogy 2010-ig kiépüljön a „határtalan” kapcsolatrendszer, mert az hosszú távon is működhet, akkor is, amikor Pécs már nem lesz kultúrfőváros.
