A román diplomácia vezetőjével, Titus Corlăţeannal folytatott megbeszélést hétfőn és kedden Bukarestben Martonyi János magyar külügyminiszter, aki arra kérte román kollégáját, legyenek óvatosabbak a politikai retorikával, hogy ne teremtsenek olyan légkört, amely a veszélyeztetettség érzését kelti a romániai magyarokban.
Martonyi kijelentette: „Nekem az a lényeg, hogy Romániában a magyarok otthon, biztonságban érzik-e magukat, mert a jogaikat tiszteletben tarják, vagy esetleg félnek attól, hogy nem ez a helyzet. Az én látogatásomnak az a célja, hogy ebben történjen előrelépés.” Martonyi és Corlăţean egyetértettek abban, hogy Románia és Magyarország is érdekelt a partnerség fenntartásában. Megegyeztek, hogy a létező nézeteltéréseket elsősorban egymás között, diplomáciai csatornákon oldják fel.
A négyszemközti megbeszélés után a bukaresti külügyminisztériumban konferenciát tartottak a magyar–román stratégiai partnerségi nyilatkozat aláírásának tizedik évfordulója alkalmából. Ott elhangzott beszédében Martonyi János kiemelte, hogy Magyarország és Románia kormánya is úgy érzi: a kisebbségi kérdés nem belügy. Rámutatott, Románia és Magyarország érdekei közösek, és a kelet-közép-európai államoknak össze kell fogniuk, ehhez azonban kölcsönös bizalom szükséges, és kellő visszafogottság a retorikában.
Titus Corlăţean úgy fogalmazott: Románia szemszögéből megvalósult a román–magyar megbékélés, a két ország tíz év alatt párbeszéden és együttműködésen alapuló szoros, pragmatikus viszonyt alakított ki egymással.
Martonyi János nem kerülte meg a székelyzászló-kérdést sem. Kijelentette, hogy őt elégedettség tölti el, ha a magyarországi román többségű településeken, Méhkeréken és Gyulán az önkormányzat épületeire kitűzik a román zászlót, mert ez arra vall, hogy a román közösség tagjai jól érzik magukat Magyarországon. Ezért ha az erdélyi magyarok is használni akarják a székely zászlót, hadd használhassák!
Titus Corlăţean is afféleképpen nyilatkozott, hogy nem zavarja a székely zászló. De kissé zavarosan fogalmazott: „Románia nem akarja elvitatni egyetlen nemzeti kisebbségétől sem jelképei használatának jogát, csupán a törvények betartását kérjük.” A jelenlegi törvények azonban nem egyértelműek. A magyarok azt olvassák ki belőlük, hogy amit nem tiltanak, azt szabad, a románok, hogy amit nem engednek meg, az tilos. Politikai elemzők szerint a kétoldalú megbeszélés némiképpen oldotta a két ország közti feszültséget.
