Az idei év a kárpátaljai magyar közösség számára egy sor keserű pirulát tartogatott. Elég csak a hágón túlról exportált nacionalizmus térhódítására, a zászló- és helységnévtábla-használat körüli hisztériakeltésre, az oktatási rendszert ért támadásokra gondolnunk, nem is beszélve az év végére sok családot megtaláló gazdasági nehézségekről.
A nemzeti kisebbségekhez tartozók anyanyelvű oktatása terén észlelt problémák ellen ugyan valamennyi érdekelt magyarságszervezet felemelte a hangját, de érdemi előrelépés mind a mai napig nem történt. A napokban egy kijevi politikai-szakmai fórumon is megvitatták a kérdést. A fórum munkájában ukrán részről részt vett Olekszandr Szahan, az állami nemzetiségi és migrációs bizottság elnöke és Pavlo Poljanszkij oktatási és tudományos miniszterhelyettes, a Magyar Köztársaság részéről pedig Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára, az ukrán–magyar vegyes bizottság társelnöke, Bársony András kijevi nagykövet, illetve Zilahi László, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának igazgatóhelyettese. A román fél is képviseltette magát a tanácskozáson.
A munkajellegű eszmecserén Gémesi Ferenc államtitkár egyértelműen jelezte, hogy a magyar kormányzat számára alapvető fontossággal bír, hogy az Ukrajnában magyar tannyelvű iskolát végzett tanulók részére biztosítva legyen a továbbtanulás lehetősége, hogy e tekintetben egyenlő esélyeik legyenek más tannyelvű iskolák tanulóival. Amennyiben ez nincs biztosítva, értelmét veszti a magyar, illetve bármilyen más nemzetiségi kisebbség nyelvén való oktatás, szögezte le. A szakállamtitkár véleménye szerint a probléma ma már nem egyszerűen oktatási, hanem politikai kérdés is. Fokozni kell az ukrán nyelv oktatásának hatékonyságát, amihez a magyar fél kész hozzájárulni akár módszertani, akár egyéb formában, hangsúlyozta.
A tanácskozás résztvevőinek felvetéseire Pavlo Poljanszkij szakminiszter-helyettes leszögezte: nem lát okot arra, hogy magyarázkodjon, szerinte a minisztérium vitatott rendelkezései jogosak, törvényesek, és elsősorban a nemzetiségek javát hivatottak szolgálni. Külön kihangsúlyozta, hogy Ukrajnában kizárólag ukrán iskolák működnek, amelyekben az oktatás nyelve az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően lehet a kisebbségek anyanyelve is. Ugyanakkor az ilyen tanintézményekbe a beiratkozás nem etnikai, hanem nyelvi hovatartozás alapján történik. Ezek fenntartása az ukrán államtól jelentős áldozatokat követel. Az ukrán nyelvből és ukrán nyelven való tesztvizsgákról a közvéleményt már több mint öt éve tájékoztatták, ezért nem érti, miért érte ez felkészületlenül a valamely kisebbséghez tartozókat. Pavlo Poljanszkij szerint arra sehol a világon nincs példa, hogy a felsőoktatási intézményekben ne államnyelven kelljen letenni a felvételi vizsgát. A nemzetiségi nyelveken oktató iskolák tanulói számának csökkenése szerinte demográfiai okokra vezethető vissza. A miniszterhelyettes leszögezte, az ukrán nyelvoktatást és a felsőoktatási felvételi rendszert szabályozó minisztériumi rendeletekben nem lesz változás.
Bársony András nagykövet felhívta a figyelmet Ukrajna nemzetközi jogi vállalásai betartásának fontosságára, így többek között arra, hogy az Európa Tanács kisebbségvédelmi egyezményeihez való csatlakozással Ukrajnának már nemcsak erkölcsi és politikai, hanem jogi kötelezettségei is vannak nemzeti kisebbségeivel szemben. Elfogadhatatlannak nevezte azt a helyzetet, amikor is Ukrajnában számos külföldi nyelven és nyelvből lehet érettségi és felvételi vizsgát tenni, ugyanakkor a legnépesebb kisebbségek nyelvein – amelyeken középszintű oktatás is folyik – ez nem lehetséges. Az oktatási miniszterhelyettes szavaira reagálva jelezte, hogy Magyarországon a nemzetiségi középiskolák végzősei önmaguk választják meg az emelt szintű érettségi nyelvét, és hangsúlyozta, hogy a magyar gyakorlat e tekintetben nem egyedülálló.
Tóth Mihály jogász, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke hozzászólásában kifejezte értetlenségét a miniszterhelyettes hajthatatlanságával kapcsolatosan. Jelezte, hogy az oktatási és tudományos minisztérium vonatkozó intézkedései számadatokkal kimutathatóan veszélyeztetik a nemzeti kisebbségek nyelvén történő iskolai oktatást, valamint hátrányosan érintették a magyar tannyelvű iskolák ez évben felvételiző végzőseit. Szerinte diszkriminatív és abszurd – és ezért tarthatatlan – az a helyzet, amikor a tudást egyik nyelven sajátítja el a tanuló, és egy másik nyelven kell számot adnia róla. Az államnyelv alapos tudásának szükségességét elismerve javasolta, hogy az ukrán nyelvvizsga legyen a felsőfokú diploma megszerzésének, de ne a felsőoktatásban való részvételnek a kritériuma.
Egyébiránt az országos demokrata szövetség legutóbbi kongresszusán arról határozott, hogy jogi síkra tereli a nemzetiségi iskolákkal szembeni diszkriminatív intézkedések ügyét. „Egyértelműen bizonyítani tudjuk, hogy a jelenlegi oktatáspolitika terén született rendeletek, szabályozások nem csupán a hatályban lévő kisebbségi törvénynek mondanak ellent, hanem az Ukrajna által vállalt nemzetközi kötelezettségek teljes sorát is sérti. Erre akarjuk jogi úton felhívni a figyelmet, megszüntetni a romboló hatásokat. Eltökéltek vagyunk ebben a küzdelemben, készek vagyunk Strasbourgig is elmenni jogaink megvédése érdekében” – mondta el ezzel kapcsolatos véleményét Gajdos István, a szövetség elnöke.
