Ez a hét emlékezetes lehet Magyarország és a főváros számára. Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester ugyanis kiadáscsökkentéseket jelentett be. Egyikük sem használta kifejezetten a „megszorítás” szót, csak éppen az, amit mondtak, ezt jelenti.
A kormányfő két külföldi médiumnak, a Wall Street Journalnak és a Dow Jonesnak beszélt az átfogó reformok főbb irányairól. Az intézkedéscsomagot várhatóan február közepére véglegesítik, egészen pontosat akkor lehet majd tudni arról, hogy mit, hogyan tervez megvalósítani a kormány. Orbán Viktor most arról beszélt, hogy csökkenteni kell a nyugdíjkiadásokat, a munkanélküli-járadékokat és a tömegközlekedési, illetve a gyógyszertámogatásokat. Véget vetnek annak a gyakorlatnak, hogy az emberek egy része a korhatár elérése előtt megy nyugdíjba, a rokkant-nyugdíjazási rendszert is jó alaposan átrázzák. Emellett mondott a kormányfő olyat is, hogy „az állami nyugdíjalap nem fizethet több nyugdíjat, mint amennyit beszed”. Ez elég keményen hangzik, érdekes lesz arra összpontosítani, hogy egészen pontosan mit is fed majd, azt ugyanis (egyelőre) senki sem hiszi, hogy nyugdíjcsökkentést jelentene. Még akkor sem, ha jelenleg a költségvetés minden ötödik forintja a nyugdíjakra megy el. Még akkor sem, ha a nyugdíjkassza hiánya tavaly megközelítette a GDP 2,7 százalékát. A 700 milliárd forintot – már ha ez a szám jelent bárkinek bármit.
Az Index gazdasági újságírója szerint szakértők azt állítják: a jelzett, négy területre koncentráló spórolási program lényegében az új kormány első olyan intézkedéssorozata lehet, amellyel az ország fejlettségéhez és regionális versenytársaihoz mért túlköltekezésén érdemben korrigálna, és amelyet évek óta sürgetnek mértékadó közgazdászok. A portál arra emlékeztet: Magyarországon nagyon magas az újraelosztás, ami három tényezőből fakad: a nyugellátásokra és szélesebb értelemben a jóléti szolgáltatásokra, a tömegközlekedésre és az állam működési funkcióira költ sokat. Még nem lehet tudni, egészen pontosan hogyan fogják hívni, ha a kormány tényleg végrehajtja azt, amit Orbán Viktor bejelentett, de valószínűleg nem járunk messze az igazságtól, ha a strukturális reformok címszó alá soroljuk a bevezetni kívánt változtatásokat.
A strukturális reformok pedig rendszerint érdeksérelemmel járnak. Olyan nincs, hogy valamire kevesebb pénz jut, mégis mindenki megkaphatja ugyanazt (vagy ugyanannyit), mint eddig.
Ezt a fővárosban hamarosan sokan tapasztalhatják. A budapesti közgyűlés ugyanis a héten elfogadta az idei költségvetési tervezetet. Amit Tarlós István főpolgármester a következőképpen szemléltetett: „A családoknál is úgy van, hogy ha üres a kassza, akkor nem gondolkoznak horvátországi nyaralásban. Mi is így vagyunk ezzel. Adóssággal hagyták itt a várost, így szigorú költségvetés következik, hogy elkerüljük a város csődjét.” Azt is bejelentette: ha a BKV nem kap az államtól anyagi támogatást, akkor a cég még az idén bedől. Hogy hogyan néz az ki, amikor egy kétmilliós városban a tömegközlekedés becsődöl, azt senki nem tudja, de hogy nem hangzik túl jól, az biztos.
Hogy mire nem jut majd Budapesten? Atkári János, a főpolgármester tanácsadója, a büdzsé előkészítője szerint arra kell számítani, hogy a közterek csúnyán leépülnek, a parkok állapota súlyosan leromlik, 2014-re a kátyúsodás a 2004-es tarthatatlan állapotokat is felülmúlja, a közvilágítást pedig már most korlátozni kell, minél előbb le kell oltani a lámpákat hajnalban, és minél később kell felkapcsolni őket éjszaka, különben a város nem tudja majd kifizetni a közvilágítási számlákat. A kötelező és mecénási kulturális feladatoktól is elköszön a főváros: a jövőben egyetlen rendezvényt sem tarthat senki anélkül, hogy területfoglalási díjat fizetne, de a színházaknak is fizetniük kell a jövőben az általuk használt épületekért, amit eddig ingyen bocsátott rendelkezésükre a főváros. Az iskolákban nem futja majd előkészítő, azaz nulladik évfolyamra, de az is lehet, hogy még igazgatóhelyettesre sem.
A területfoglalási díj kapcsán mindenki a Sziget Fesztivált emlegeti mostanság, mintha ez lenne az egyetlen tömegrendezvény a főváros területén. Csak halkan és a teljesség igénye nélkül említem: közterületen szokták tartani az Ünnepi Könyvhetet, a Pálinkafesztivált, a Bországgyűlést, a Mesterségek Ünnepét, a Nemzeti Vágtát, a Karácsonyi Vásárt. Például. A Sziget Fesztivál majd még drágább lesz, még kevesebb magyar fiatal tudja majd megfizetni a belépőjegy árát, mint eddig, talán a helyszíne is változni fog, az ország és a főváros jó sokat bukik majd a fesztiválhoz kapcsolódó bevételek kiesése miatt (ott ugyanis az emberek fogyasztanak, ami jövedéki adót, áfát jelent, dolgoznak, ami mindenféle járulékokat és adókat jelent stb.), de jó esély van arra, hogy a szervezőgárda és a főpolgármester ezúttal is kiegyezik. De mi lesz a többi rendezvénnyel? A már idézett Atkári ennek kapcsán azt mondta: biztos benne, hogy lesznek, akik nem tudják a területhasználat díját kigazdálkodni, és elállnak a szervezéstől. Így aztán majd azt is figyelni kell, hogy mely rendezvényektől lesz kénytelen elbúcsúzni a magyar közönség. És nem csak a fővárosiak.
