Szerdán Budapesten Kövér László parlamenti házelnök vezetésével tartotta meg értekezletét a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának Állandó Bizottsága. A találkozón szó esett a magyar–magyar kapcsolatok közjogi szabályozásával kapcsolatos álláspontokról, a magyar állampolgárság kiterjesztésével összefüggő választójogi kérdésekről, a magyar kisebbségi közösségi érdekek nemzetközi érdekérvényesítési lehetőségével kapcsolatos helyzetről és a KMKF statútumának módosításáról.
A tanácskozás kezdetén Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke kijelentette: a parlamenti többség szándéka a választójogi törvény várható módosítása során arra irányul majd, hogy mindenféle diszkriminációtól mentesen létrehozzák a magyar állampolgárok számára a választójogot.
„A kormányváltással szemléletváltás valósult meg a nemzetpolitikában, új korszak kezdődött e téren” – emelte ki Kövér, majd hozzátette: ha bármilyen formában választott határon túli magyar képviselői lesznek az Országgyűlésnek, a KMKF-t is érdemes újragondolni. A házelnök beszélt arról, hogy jelen pillanatban hiányzik a nemzetpolitika intézményrendszeréből az a fajta társadalmi, civil elem, amit korábban a Magyarok Világszövetsége valósíthatott volna meg, ha nem „téveszt irányt”. Úgy látja: intézményes szervezetet kellene létrehozni, amelynek a megfelelő pénzügyi és jogszabályi garanciákon kívül az összmagyarság kataszterének megvalósítása lenne az elsődleges funkciója.
A házelnök az intézményi változásokról szólva emlékeztetett, hogy az Országgyűlés decemberben létrehozta a nemzeti összetartozás bizottságát, amelynek elnökéül Potápi Árpádot szeretné felkérni. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy mind a Magyar Állandó Értekezletre, mind a KMKF-re szükség van, utóbbi elsősorban a stratégiai tervezésben tölthet be fontos szerepet. Kiemelte: nagyra értékeli, hogy amikor Gyurcsány Ferenc korábbi kormányfő ellehetetlenítette a Máért működését, akkor a korábbi házelnök, Szili Katalin a KMKF formájában mentette át a magyar–magyar párbeszéd lehetőségét.
Kövér László a tanácskozást követően nyilatkozott a sajtónak. A házelnök felkérte a KMKF tagjait, hogy aktívan vegyenek részt az alkotmányozási folyamatban. „A magyar közösségek némelyikének eddig is nyílt módja arra, hogy intézményesen bekapcsolódjon ebbe a munkába, hiszen magyar pártoktól kapott erre felkérést az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács. A jövőben azonban a KMKF minden tagszervezete figyelemmel kísérheti az alkotmánykoncepció vitáját és módosító indítványait, javaslatait, megjegyzéseit a KMKF fórumai révén hozhatja a Magyar Országgyűlés képviselőinek tudomására” – mondta Kövér, aki szerint fontos, hogy a készülő alkotmányt azok is a magukénak érezzék, akik az államhatárokon kívül élnek a magyar nemzet tagjaiként.
A házelnök elmondása szerint a választójogi törvény módosítása kapcsán inkább csak kérdésfelvetés történt az ülésen. „Célunk egy gondolkodási folyamat megindítása volt, hogy amikor majd a választójog reformja az Országgyűlésben napirendre kerül, a KMKF tagjai is végiggondolt nézetekkel tudjanak részt venni a törvényalkotási munkában”. Kövér László kiemelte: az állampolgárság egy és oszthatatlan, s ebből fakadóan együtt jár a választójoggal.
A tanácskozás részvevőit a házelnök arra buzdította, hogy éljenek a KMKF brüsszeli irodája által kínált lehetőségekkel. A testület statútumának módosítása azt a célt szolgálja, hogy a fórum a lehető legnagyobb mértékben reprezentálhassa a magyar nemzeti közösségeket. Kövér László elmondta azt is: március 11-én fogják megtartani a KMKF plenáris ülését.
