2024. július 17., szerda

Építkező közösség a magyar

A vajdasági régió 22 százalékot kap a Szülőföld Alapból

Az év eleje mindig a számvetés és a következő időszakra való felkészülés ideje is” – mondta el Gémesi Ferenc azon az évindító sajtóbeszélgetésen, amelyet tegnap tartott Budapesten. A Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára leszögezte: attól függetlenül, hogy az idei választási év lesz, a nemzetpolitika terén új projektek beindítására és az eddigiek folytatására kell számítani.

Gémesi Ferenc emlékeztetett: 2006 óta a magyar kormány álláspontja, hogy a nemzetpolitika a kisebbségpolitika és a fejlesztéspolitika összességét kell hogy jelentse, azaz az identitásmegőrzéssel összefüggő része a gazdasági fejlesztés is. Az azóta eltelt időszakban a magyar kormány arra összpontosította figyelmét, hogy a határon túlra irányuló támogatáspolitikát minél hatékonyabbá tegye. „2006 óta a támogatáspolitika egyrészt a regionális realitások figyelembe vételére, másrészt pártpolitika-mentes együttműködésre törekedett” – hangsúlyozta az államtitkár, aki arra is emlékeztetett: az elmúlt időszakban számos dolog jött létre, épült fel (a szó fizikai értelmében is), ami azt mutatja: építkező közösség a magyar, még ha a politikai döntések vagy a gazdasági nehézségek olykor akadályozzák is ennek a jellemzőnek a teljes kibontakozását. Gémesi Ferenc elmondása szerint elsősorban oktatási és kulturális intézmények újultak meg, épültek fel az utóbbi négy évben a határon túli régiókban anyaországi támogatással.

A Varratmentes Európa néven meghirdetett projektről szólva elmondta: a legnagyobb előrelépés az egykor szándékosan felszámolt közlekedési lehetőségek újrateremtése terén a magyar–román határon történt. A szakállamtitkár emlékeztetett: tavaly olyan döntés született, amelynek értelmében a támogatáspolitika fókuszába kell helyezni a szórvány megsegítését. „Ennek szellemében Kárpátalján például nagyon sok egyházi oktatási intézmény kapott támogatást. Ugyanakkor nagyon sok olyan intézmény, olyan projekt is nyert a pályázatokon, amely a Vajdaságban működik, illetve van jelen” – tette hozzá.

Gémesi Ferenc emlékeztetett: a kormány döntése értelmében a nemzetpolitika stabilitása prioritást élvez, éppen ezért az idei támogatási források a tavalyiakhoz viszonyítva változatlanok maradtak. A kormány kiemelt fontosságúnak tartja a nemzeti jelentőségű intézmények és programok támogatását. „A decemberi magyar–magyar kormányzati konzultáción megállapodtunk, hogy a tavaly év végén lezárt programkör az idén hogyan újul meg. Alapvetően megmaradtak a korábbi támogatott projektek és intézmények, de bekerült ebbe a körbe néhány új projekt is” – mondta el a szakállamtitkár. Így például folytatódik és bővül a csángó oktatási projekt, a Mezőségi Oktatási Központ fejlesztése az idén kezdődne, s a técsői mellett a Nagyberegi Református Líceum is jelentős segítségre számíthat. Erdélyben folytatódik a nagyenyedi vártemplom felújítása, a tervek szerint magyar kormányzati pénzből bővül majd a vicei árvaház és jelentős forrásokra számíthat a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság is.

Az államtitkár kiemelte: folytatódik az oktatási-nevelési támogatások folyósítása.

Az idén februárban lesz öt éve, hogy a magyar kormány létrehozta a Szülőföld Alapot. Ennek kapcsán Gémesi Ferenc emlékeztetett: nagy kihívást jelent a helyi civil szempontokat, igényeket, elképzeléseket becsatornázni a döntéshozatali rendszerbe, s továbbra is kérdés (valamint az egyes régiók delegáltjainak felelőssége), hogy milyen prioritásokat fogalmaznak meg. „A következő években is dolgozni kell azon, hogy az egyes közösségekben belső egyensúly jöjjön létre a szervezeti igények, tartalmi elképzelések és a különböző döntéshozatali szereplők szándékai között” – hangsúlyozta az államtitkár, akinek elmondása szerint az Alap eddig több mint 8milliárd forint elosztását végezte el 5400 projekt támogatásával. Idén a Szülőföld Alap pénzeszközeinek elosztásában ismét érvényesül a pozitív diszkrimináció elve a Vajdaság és Kárpátalja projektjeinek elbírálásakor; e két régió ugyanis magyar közössége számarányánál nagyobb arányban részesül az Alap forrásaiból. A vajdasági régió 22, míg Kárpátalja 19 százalékát kapja meg a Szülőföld Alap pénzeszközeinek.