Magyarország legnagyobb horderejű politikai eseménye a héten Strasbourgban zajlott le. Orbán Viktor kormányfő ugyanis szerdán az Európai Parlamentben ismertette a hat hónapos magyar soros elnökség prioritásait, s ezt a programot az összes frakció el is fogadta. Mindemellett Jerzy Buzek EP-elnök, Herman van Rompuy, az Európai Tanács első elnöke, akit nem hivatalosan az unió állandó elnökének is neveznek, valamint José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke támogatásáról biztosította a magyar elnökséget.
A nagyobb port azonban a magyar médiatörvény vitája kavarta az Európai Parlamentben, ahol olyan politikai adok-kapok folyt, amilyet eddig szinte csak nemzeti parlamentekben láthattunk. Az EP-ben pártcsaládok vannak: konzervatívok, szocialisták, liberálisok, zöldek, kommunisták, s ezekbe a pártcsaládokba csatlakoznak be az egyes országokból érkező EP-képviselők. Nem mondok nagy újdonságot, ha emlékeztetek, hogy a Fidesz az Európai Néppárt frakciójának tagja, az MSZP pedig a szocialistáké.
Az EP-ülésen a nem néppárti képviselők egy része csak felszólalásában, mások demonstratív magatartásukkal is kifejezték, hogy nagyon nem értenek egyet a magyar médiatörvénnyel. A néppárti képviselők pedig igyekeztek megvédeni a magyar kormányfőt, és hangsúlyozták, hogy a demokrácia éppenséggel nincs veszélyben Magyarországon. Orbán azonban nem igazán szorult védelemre: harciasan, keményen állta a támadásokat, replikázott, ahogy már csak kevesen emlékeznek arra, hogyan is teszi ezt egy tehetséggel megáldott képviselő. Mondjuk, azt is közölte: elviseli a médiatörvényt érő bírálatokat, de hozzátette, nem tűri, hogy lediktátorozzák. Az EP-ben ugyanis ígéretet tett: az Európai Bizottságra bízza a médiatörvényt. Ez azt is jelentheti, hogy a hatalmas ellenérzéseket kiváltó jogszabály akár heteken belül megváltozhat. Orbán ugyanis közölte: nem várja meg, hogy az EB eljárást indítson Magyarország ellen, ha a bizottság módosítani akar a médiatörvényen, akkor azt a magyar kormány fenntartások és vita nélkül, gyorsan végrehajtja.
A magyar média elemzői szerint erre a lépésre szükség volt, s ha a magyar kormány előbb hajlik a szóra, megspórolhatott volna egyhavi vesszőfutást a nyugati médiában, „amelyben a magyar országimázs, a magyar jobboldal és a kétharmados kormányzat nemzetközi megítélése komoly sérüléseket szenvedett” (mandiner.hu). A kormánypárti sajtó a program elfogadását emeli ki, és azt, hogy Orbán megvédte a magyarokat, az ellenzékiek felróják a magyar miniszterelnök felszólalásaiban tapasztalható keménykedést, és hangsúlyozzák, hogy a kormányfő kénytelen volt visszavonulót fújni médiatörvény-ügyben.
Most már az EB-nél van a labda. A bizottság azt ígérte, gyors lesz, napokon belül elküldi Budapestnek az észrevételeit. Ha ezt követően a kormány is tényleg gyors lesz, akkor talán végleg lezárható ez a nagyon kínos epizód, és Európa végre tényleg azért figyel majd Magyarországra, mert fél évig innen koordinálják a közösség tevékenységét.
