Tegnap Budapesten megalakult a Magyar Állandó Értekezlet Külügyi és Jogi Szakbizottsága. A megbeszélésekről Németh Zsolt külügyi államtitkár és Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára tájékoztatta a sajtót.
A Máért hosszú szünet után tavaly tartotta meg plenáris ülését, ahol döntés született a szakbizottságok létrehozásáról is. A Külügyi és Jogi Szakbizottság ülésén tegnap a résztvevők megvitatták a magyar uniós elnökséggel kapcsolatos kérdéseket, az egységes Kárpát-medencei autonómiastratégia megalkotásának témakörét, az állampolgársággal kapcsolatos aktuális fejleményeket, valamint a Bethlen Gábor Alappal kapcsolatos tájékoztatást.
– A magyar EU-elnökség térségpolitikai vonatkozásait illetően az egyik legfontosabb feladatunk a bővítési folyamat újraindítása. Magyarország déli szomszédai s az ott élő magyarság érdekelt ebben a kérdésben. Azon vagyunk, hogy a bővítési politikát illetően a Nyugat-Balkán a következő hónapok során új lendületet kaphasson – mondta Németh Zsolt a sajtótájékoztatón. Az államtitkár emlékeztetett: Horvátország csatlakozása reális célkitűzése a magyar EU-elnökségnek. „Ha ez a program sikeresnek bizonyul, az nemcsak a horvátországi magyarok számára lesz fontos fejlemény: Szerbia – és az ott élő magyarság – számára a horvát EU-csatlakozás azt üzenné, hogy az uniós tagság lehetséges” – emelte ki. Németh Zsolt szerint Szerbia már az idén elnyerheti az uniós tagjelölti státust, s a tényleges csatlakozási tárgyalások akár már jövőre megkezdődhetnek. „Az uniós csatlakozási tárgyalásokkal a határon túli magyarságnak van egy-két rossz tapasztalata: Románia csatlakozása idején az erdélyi magyarok nem tudtak élni az ebben a folyamatban rejlő lehetőséggel. Ezt a helyzetet a vajdasági magyarok mindenképpen szeretnék elkerülni, a saját helyzetük javítása érdekében szeretnének élni a csatlakozási tárgyalások kínálta alkalommal, s ebben a magyar külpolitika mindenképpen támogatja őket” – hangsúlyozta a külügyi államtitkár.
Németh Zsolt emlékeztetett: Budapest prioritása a Keleti Partnerség, amely a kárpátaljai magyar közösséget közvetlenül is érinti. Magyarország fontosnak tartja, hogy a Keleti Partnerség konkrét eredményeket mutasson fel, hogy legyen egy projektlista a politikai deklaráció mögött, amely magában foglalna egyebek között egy komolyabb mezőgazdasági programot is.
Magyarország EU-elnökségi prioritásai között szerepel a Duna-stratégia is; ez egy olyan makroregionális fejlesztési stratégia, amely gyakorlatilag az egész Kárpát-medencei magyarság sorsát érinti. Budapest nagy hangsúlyt szeretne fektetni a határok átjárhatóságának biztosítására, a határ menti térségek fejlesztésére. Németh Zsolt fontosnak tartja a kulturális sokszínűséget, tekintettel arra, hogy a kulturális együttélés a közép-európai nemzetek olyan elvárása, amelyet az EU nagymértékben szolgálhat. „A szomszédos országokban élő magyarok számára Magyarország uniós elnöksége nagyon fontos lehetőségeket hordoz, s azon vagyunk, hogy minden magyar közösség élni tudjon ezzel az alkalommal” – emelte ki a külügyi államtitkár.
Az egységes autonómiastratégia kialakítása kapcsán Németh Zsolt elmondta: ez a koncepció tekintettel lesz azokra a nemzetközi példákra és normákra, amelyekre egy ilyen dokumentum támaszkodhat, ugyanakkor figyelembe veszi majd az egyes országok sajátosságait is.
Répás Zsuzsanna a sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet: az utóbbi időben nagyon élénk párbeszéd kezdődött a magyar kormányzat és a határon túli magyar közösségek képviselői között. „Űrt kell betölteni, hiszen az elmúlt nyolc évben nem voltak ilyen egyeztetések. Nagyon sok pártelnök részt vett a Külügyi és Jogi Szakbizottság ülésén is, hiszen számos olyan téma van, ami fontos, s amit meg kell tárgyalnunk. Ezen az értekezleten is több olyan kérdést vitattunk meg, amelyekbe a határon túliaknak eddig nem volt beleszólásuk. Célunk, hogy az uniós elnökségből az egész Kárpát-medencei magyarság profitálhasson, s ezért hasznosak a héten zajlott megbeszélések” – értékelte a helyettes államtitkár.
Újságírói kérdésre válaszolva Németh Zsolt nem pontosította, mire is gondolt konkrétan, amikor arról beszélt, hogy a vajdasági magyarság élni szeretne a szerbiai uniós csatlakozás által kínált lehetőségekkel. „A vajdasági magyarok igényeit nekik maguknak kell meghatározniuk. Célkitűzéseik az elkövetkező hetekben-hónapokban formálódhatnak még, hiszen a szerb csatlakozás csak jövőre kezdődhet meg. Komoly mozgástér áll tehát rendelkezésükre, hogy megfogalmazzák, hogyan akarnak európai módon élni Szerbiában, de a magyar kormány támogatni fogja a vajdasági magyarok elvárásait, efelől senkinek ne legyenek kétségei” – emelte ki a külügyi államtitkár, aki szerint Szerbia uniós csatlakozása négy-öt év alatt zárulhat le.
