Az Arad melletti Kürtösön nyolc üzem épült fel az utóbbi fél évben, amelyekben 8000-nél több ember dolgozik: többen, mint a település lakossága. Tehát Kelet-Magyarországról kell importálni a munkaerőt. Szatmárnémetibe és Craiovára bangladesi munkásokat várnak. Brassóban magyarországi vendégmunkásokat füleltek le egy építkezésen: feketén dolgoztak!
Választási kampányban vagyunk, ám egyetlen párt sem fenyeget 10 millió magyarral vagy 169 millió bengálival. És nem hördült fel, nem hőbörög sem a romániai magyar, sem a román sajtó, hogy a magyarok és a bangladesiek eleszik előlünk a kenyeret, befészkelik magukat a jól fizetett munkahelyekre. (Amint azt pár évvel ezelőtt a magyarországi sajtó jósolta.) Ellenkezőleg! Ugorjatok, jönnek a magyarok! címmel jegyzett szellemes publicisztikát az Adevărul (Az Igazság) című mértékadó napilapban Ovidiu Nahoi főszerkesztő-helyettes. „Hogyhogy? Már nem azért jönnek a magyarok, hogy elvegyék tőlünk Erdélyt? Nem. Dolgozni jönnek” – írja Nahoi, aki jó adag iróniával azt firtatja, vajon milyen képet vágnak mindehhez Gheorghe Funar és társai? Az új helyzet radikális szemléletbeli változásokat okoz a régióban – vonta le a román újságíró a következtetést. A határ menti térség lakosai egyre kevésbé figyelnek majd a „központra”, s ha majd megkérdezik őket, hogy a Bukarestbe vagy a Szegedre vezető autópálya közül melyik épüljön meg hamarabb, az utóbbit választják. Hiszen ezek a térségek egyre jobban bekapcsolódnak az európai vérkeringésbe, s már ma is Bécs és Budapest felé gravitálnak.
A felgyorsult gazdasági növekedés és az egyre több befektető megjelenése miatt küzdenek munkaerőhiánnyal a romániai cégek. Az is az akkut munkaerőhiány okai közé tartozik, hogy Románia 22,3 millió lakosából több mint 10 százalék külföldön dolgozik. Derzsi Ákos, a romániai Munka-, Család- és Esélyegyenlőség-ügyi Minisztérium államtitkára nemrég azt nyilatkozta: a fokozatosan emelkedő bérekkel megpróbálják hazacsalogatni a külföldön munkát vállalókat, hiszen most már Románia is képes jobban fizető munkahelyeket kínálni.
Hogy Románia igyekszik az országhatáron belül tartani a munkaerőt, azt Magyarország is megérzi. Mintegy 30 százalékkal kevesebb általános és mezőgazdasági szezonális munkavállalási engedélyt adtak ki a munkaügyi központok ez év első negyedében a múlt év hasonló időszakához képest.
A székelyföldi építőipari munkások már nem Budapesten keresik „románokként” a munkalehetőséget, hanem Brassóba ingáznak. A 300 eurós havi béren kívül a munkaadók az ingázás költségeit is fedezik. Lassú ütemben ugyan, de elkezdődött a hazatelepülés Magyarországról. Sőt: magyar állampolgárok is egyre többen indítanak kisvállalkozást Erdélyben. Elsősorban az egységes, 16%-os adókulcs a vonzó – állítják.
A romániai gazdasági fejlődés gátja lehet viszont a magyarországihoz hasonló populista szociális politika. Választási évben vagyunk...
